A Filmmúzeum épületének ellopott tornyai
A Dohány utca és a Kiskörút kereszteződésében található ház adott otthont 1957 és 1989 között a Filmmúzeum mozinak, amit a pestiek csak Filmmúzeumként ismertek a szocializmusban és sokan a mai napig így hívják. Szüleink és nagyszüleink kedvelt találkozóhelye a főváros városképileg egyik legmeghatározóbb épületének az alsó szintjein helyezkedett el. A főváros ezen területe – bár ma már nem látható – egy kis magaslaton helyezkedik el. Így az 1838. évi nagy pesti árvíz idején – akkoriban a Filmmúzeum épülete helyén állott – rozzant egyszintes ház, sokak számára adott menedéket. 
Az árvíz után pár évvel, a statikailag meggyengült épületet lebontották, és 1846-1848 között új klasszicista házat emelt mezőkövesdi Huszár Károly honvédhuszár és országgyűlési képviselő, akiről Huszár-háznak nevezték el az épületet. A házban lakott a kevesek által ismert Kolosy György, a Habsburgok által kivégzett pesti joghallgató, az óbudai Kolosy tér névadója, aki az 1848-as szabadságharc idején tőrjével leszúrta gróf Lamberg Ferenc altábornagyot, Magyarország teljhatalmú osztrák urát, aki a hintójával épp áthajtott az újonnan megnyílt Lánchídon. Az épületben működött a Hölgyfutár nevű irodalmi lap, amelyet a levert forradalom után elsőként megjelenő újságok egyikeként hazafiatlansággal vádoltak meg, és amelynek az épületben dolgozó munkatársa volt többek között Tompa Mihály és Arany János. A lap tulajdonos-főszerkesztője Nagy Ignác, a „hazaáruló” vádat lapja osztrák ellenes hangjával igyekezett eloszlatni és olvasói népszerűségét visszaszerezni. Az osztrákellenes hang viszont a hatóságokkal való többszöri összeütközéshez vezetett. A Huszár-ház gyakori vendége volt Jókai Mór, mivel feleségének, Laborfalvi Rózának az épület első emeleti lakásában élt a húga, Benke Jozefina. 
Az egykori Huszár-házat 1910-ben vette meg a József főherceg védnöksége alatt álló Első Katonai Biztosító Egyesület (EKBI), hogy a telken építsék fel új székházukat. Az 1913-ra elkészült hatemeletes, plusz három emelet magasságú saroktornyokkal rendelkező csodálatos szecessziós épületet igazi nagyvárosi bérház volt, a Károly körút legszebb dísze. A pesti építész közbeszéd egyenesen Manhattan-háznak becézte, mivel a toronydíszei meglepő hasonlóságot mutattak Manhattan art deco stílusú felhőkarcolóihoz. Az építtetőjéről elnevezett EKBI bérpalota a kor híres építésze Hoepfner Guidó tervei szerint épült. 
A palota Károly körúti homlokzatának harmadik emeleti lakója volt Budapest székesfőváros egykori főpolgármestere, Sipőcz Jenő. Hivatali ideje alatt kaptak a nők választójogot, kerültek fővárosi tulajdonba a közműüzemek és a különböző tömegközlekedési cégek, illetve Budapest ekkor szerezte a „gyógyfürdők városa” címet. Az alsó szinteken működött a főváros első mozgó színpaddal rendelkező éjszakai lokálja, amelyet 1938-ban alakítottak át a 600 férőhelyes art deco stílusú Broadway mozivá. A bérház belső udvara alatt hét méterrel elhelyezett nézőterének tetejét egy rejtett világítású kupolával fedték le. A mozgóképszínházat 1942 és 1944 között Barlang névre keresztelték. 
Az épület Budapest második világháborús ostroma idején a központi elhelyezkedése és nagy kiterjedése ellenére sem szenvedett sokat. Pár belövéstől eltekintve a komplett tetőzet és homlokzat megmenekült, ami ismerve a budapesti pusztításokat a csodával határos. Az emberi butaság és szolgalelkűség azonban ezt az épületet sem kímélte. Az imperialista USA nagyvárosi stílusára hasonlító „városidegen” tornyokat a rendszer lebontotta. Először a középső, majd kisvártatva a szélső tornyok is lekerültek az épületről, amely még így, megcsonkítva is, tekintélyt parancsolóan magasodik a Károly körút letűnt díszeként.
Fecske Gábor
