Kezd érdektelenségbe fulladni a hídfoglalás
A keddi tüntetés már jóval erőtlenebb volt a korábbiaknál.
A mostani már a negyedik kedd volt, amikor Hadházy Ákos és a Momentum vezérletével a gyülekezési törvény gyermekvédelmi célú módosítása ellen vonultak az utcára az azzal egyet nem értők, akik a Pride betiltását látják a jogszabály mögött. A kezdeti lendület, amely még négy híd elfoglalását eredményezte, kifulladóban van, a mostani demonstráció ugyan hajnal négyig tartott, akkor azonban már alig lézengtek az Erzsébet hídon. Kevesebben vonultak át a többi átkelőre is, így „csupán” a Szabadság- és a Petőfi hidat sikerült lezárni egy rövid időre.
Tették mindezt a tüntetők úgy, hogy az autósok folyamatosan a nemtetszésüket fejezték ki az akcióval kapcsolatban.
A kifulladásnak és az egyre kisebb érdeklődésnek is ez lehet az oka, hogy a tüntetéssorozat mögött egész egyszerűen nincs társadalmi támogatottság.
Az még akár egy legitim vita is lehet a konzervatív és a liberális oldal között, hogy a gyermekek védelme, vagy a gyülekezési jog az elsődleges? Mi, konzervatívok erre a kérdésre egyértelműen az elsőt feleljük, liberális nemzettársaink ugyanakkor valószínűleg a másodikat. Egy évszázadok óta zajló ideológiai- és nézetkülönbség újabb felvonása ez, amelyről persze érdemes beszélni és érdemes is megvitatni egyik, vagy másik oldal érveit. Egy demonstrációnál azonban vannak további szempontok is, amelyeket mérlegelni kell. Például az, hogy a tüntetők a társadalom mekkora részének a véleményét fejezik ki az akciójukkal? Ebből a szempontból nem fest jól a Pride mellett kiállók helyzete,
ugyanis a felmérések azt mutatják, hogy a társadalom nagyobb része bizony támogatja a kormány gyermekvédelmi célú intézkedéseit.
Persze még ez sem jelenti azt, hogy a kisebbségi véleményt ne lehetne tüntetés formájában kifejezni. Csak ebben az esetben már figyelni kellene az arányokra. Vajon meg lehet-e tenni azt, hogy egy szűk réteg elégedetlenségét valaki úgy fejezi ki, hogy ezzel egy jóval nagyobb társadalmi csoport érdekeit sérti? Az emberek ugyanis délután sietnének haza a munkából, vinnék edzésre a gyereket, orvoshoz a nagymamát. Egyszerűen nem akarnak mást, mint használni a várost. És nem akarnak mást, minthogy ezt minél zökkenőmentesebben tehessék, ami Karácsony Gergely és csapata utóbbi években folytatott „áldásos” tevékenységének köszönhetően egyébként is egyre nehezebb.
Az ő normális élethez való jogukat feláldozni egy hangos kisebbség érdekében minimum nem elegáns, de akár még aggályosnak is mondható.
És úgy tűnik, hogy ezt egyre többen felismerik és emiatt egyre kevesebben támogatják a demonstrációkat. Még azok közül is, akik az üggyel egyetértenek, sokan vannak olyanok, akik időben haza szeretnének jutni, vagy oda szeretnének érni a gyerekükért ahelyett, hogy a dugóban rostokolnak és kerülőutakon, órákkal később jutnak el céljukhoz.
Egy demokráciában mindig az ellentétes érdekek közötti egyensúly megtalálása a legfontosabb. A Pride-párti tüntetőknek most – ironikusan épp a demokrácia nevében – ezt nem sikerült megtalálniuk.
Kapcsolódó anyagaink:
Vezetőkép: A gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért tartott, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által szervezett demonstráció egyik résztvevője az Erzsébet hídon 2025. április 8-án. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Hirdetés
