Eltűnt épületek nyomában – A London Szálloda
A Nyugati tér történelme számos izgalmas fejezetet rejt, de talán egyik sem olyan emblematikus, mint a London Szállóé. Az 1863. július 26-án megnyílt impozáns épület évtizedeken át szolgálta Budapest vendégeit, mígnem 1936-ban végleg eltűnt a városképéből.
A London Szállót Emmerling Vilmos, egy neves vendéglátós dinasztia sarja alapította, amely pontosan a Skála Metró Áruház helyén állt, a Nyugati pályaudvarral szemben. Az új szálloda a korábban ott álló, szerényebb Vasút fogadót váltotta fel, és már megnyitásakor is a párizsi és más európai hotelek színvonalát célozta meg. A szálloda 80 szobával, étteremmel, bor- és sörházzal, valamint egy elegáns kávéházzal várta vendégeit. Az árak meglepően alacsonyak voltak: mindössze ötven krajcár és másfél forint között mozogtak, ami a korszakban a kisebb szállodák között is versenyképesnek számított.
A szálloda épületét Wieser Ferenc tervezte, aki romantikus stílusú, kétemeletes épületet álmodott meg a Jókai utca (korábban Gyár utca) és a Bajcsy-Zsilinszky (korábban Váci körút) által határolt telken. A szabálytalan formájú telek kihívásait Wieser zseniálisan oldotta meg: a mai Bajcsy-Zsilinszky út Nyugati téri torkolatánál a homlokzati síkot megtörve alakította ki a főbejáratot, így a szálloda főhomlokzata is erre nézett. A romantikus stílusú főpárkányzat felett kapott helyet a „Szálloda London városához” felirat.
A komfortot az olyan apróságok biztosították, mint a minden szobához tartozó bádoglavór, amely akkoriban komoly luxusnak számított, hiszen a vendégeknek nem kellett a tisztálkodáshoz az udvari kúthoz lefáradniuk. A London Szálloda gyorsan népszerűvé vált az utazók körében, különösen a közeli Pesti Indóház, később Nyugati pályaudvar forgalmának köszönhetően.
A szálloda sikerében kulcsszerepet játszottak vendéglátóipari létesítményei is. Az éttermet az 1890-es évektől Dökker Ferenc vezette, akinek specialitásai – mint a hagymás rostélyos és a cigánypecsenye – messze földről vonzották a vendégeket. A kávéházat 1886-tól Kolb Ferenc irányította, aki tizenegy évig vezette azt sikerrel. A Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete rendszeresen itt tartotta találkozóit, ami tovább növelte az intézmény rangját. A London Szálló törzsvendégei között olyan hírességek is megfordultak, mint Molnár Ferenc, Babits Mihály, Osváth Ernő és Krúdy Gyula. A Pesti Hírlap szerkesztőségének tagjai is gyakori vendégek voltak, így a szálloda gyorsan a fővárosi művészeti és irodalmi élet egyik központjává vált.
Dökker Ferenc 1927-es halálával a London Szálló csillaga leáldozott. Az új, külföldi tulajdonos először áruházzá vagy bérházzá kívánta alakítani az épületet, de az időközben elhanyagolt ingatlan állapota ezt nem tette lehetővé. 1936-ban végül lebontották a szállodát, helyére bérházakat terveztek, amelyek azonban sosem épültek meg. A telek közel ötven évig kihasználatlanul állt, mindössze egy likőr- és konzervgyártó üzem, valamint egy kis házimosoda működött rajta.
Az egykori szálloda helyén végül 1984-re készült el a Skála Metró ötszintes, brutalista, a történelmi környezetet figyelmen kívül hagyó üzletháza. Az áruház megépítéséhez még a Jókai utcát is lerövidítették, amely egykor a Bajcsy-Zsilinszky útba torkollott. A Skála tömegével, valamint külső megjelenésével a mai napig szégyenfoltja a Nyugati tér városképének. A London Szálloda ma már csak az emlékezetben él tovább, de múltja mindmáig részét képezi a főváros történelmi örökségének.
(A sorozat hamarosan folytatódik!)
Fecske Gábor László
Vezetőkép: A Bajcsy-Zsilinszky úti (egykor Váci körút) főhomlokzat és a főbejárat. A földszinten a London Étterem és Kávéház napernyői láthatók. Forrás: FSZEK
