Vadai Ágnes szerint a kormány nem tesz semmit a szegény családból származó gyermekekért, Rétvári Bence felvilágosította a tényekről

Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője kérdést intézett az Országgyűlés elnökéhez „Ha valóban tízszeresen megtérül egy szegény családból származó gyerek támogatása, akkor az Orbán-kormány miért nem tesz semmit ezekért a gyerekekért?” címmel.
A DK képviselője által feltett kérdésre Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára küldte meg a választ Kövér Lászlónak, melyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk:
„2010 után valódi rendszerváltozás történt az esélypolitikában, mert megkezdődött a mélyszegénységben élők bekapcsolása a munkaerőpaci vérkeringésbe a különböző felzárkózási programokkal. A gyökeres változást a polgári kormányzat 2010-es megalakulása és a munka alapú társadalom meghirdetése hozta el. Az azt megelőző évtizedekben kizárólag „segély” alapú felzárkózásról beszélt a politika. Ebben élen járt a balliberális elit, amely úgy vélte, hogy pusztán segélyezési programokkal meg lehet oldani a mélyszegénységben élők problémáit.
Támogatni kell mindenkit, aki olyan élethelyzetben van, hogy rászorul a segítségre. A szegénységben élők élethelyzetét akkor tudjuk megváltoztatni, ha elsősorban gazdasági kérdésként kezeljük a problémákat. Vagyis az e társadalmi csoporthoz tartozó emberek képzettségének növelésével megteremtjük a lehetőséget számukra, hogy belépjenek a munkaerőpiacra és a kezdeti segítség után már önálló keresetből éljenek a segítő programok nélkül is. Uniós statisztikai adatok mutatták ki, hogy a jobboldali kormányoknak sikerült radikálisan, 40 százalékkal csökkenteni a szegénységben élők számát az utóbbi tíz évben.
Mindezen túl elmondható, hogy ma már a roma férfiak 81 százaléka dolgozik, mely arány az Európai Unióban mindössze 58 százalék. Tehát ezen a területen az elsők vagyunk az Unióban. A roma nők foglalkoztatása 44 százalékos, szemben az uniós 28 százalékos aránnyal. A gyökeres változás nem pusztán az állami beavatkozásnak vagy a szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Vitathatatlan érdemeik vannak az egyházaknak, amelyek kezdettől fogva kiemelkedő munkát végeznek a társadalmi felzárkózási folyamatok segítésében. Sokat tettek a változásért a szakmai munkára koncentráló, terepen dolgozó civil szervezetek, a települések és a cigány önkormányzatok is. A közös munka és partnerségi viszony a különböző, egymásra épülő, komplex szakpolitikai intézkedésekkel együtt tette lehetővé, hogy mára elmondhatjuk: míg Önök elhanyagolták a nehezebb sorsú állampolgárokat, addig ma a szegényebb, felzárkózó településeknek és az ott élőknek lehetősége van kitörni.
A valós igényekre figyelve építjük egymásra a programokat, és ez valódi segítséget, kiutat jelent. Ezt az utat hivatottak alátámasztani azok az egymásra épülő, a gyerekeket érintő programok is, mint például a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodák, vagy az ösztöndíj programok. Ezek a projektek a születés pillanatától segítenek, és a megelőzésre építenek. De tudni kell, hogy nemcsak a gyerekeket érintik. A gyerekházakban dolgozó szociális munkásoknak vagy a tanodákat működtető pedagógusoknak az egész családdal foglalkozniuk kell, hogy valóban átütő eredményt hozzon a munkájuk. Nem lehet pusztán egy-egy korosztályt vagy csoportot megcélozni, mert az nem hoz valódi, maradandó eredményt. Ezeknek az intézmények mára komoly országos hálózata épült ki.
A következetes szakpolitikai intézkedéseknek köszönhetően több mint egymillió embert sikerült kiragadni a kilátástalanságból, több mint egymillió emberrel csökkent a szegénységben élők száma, azaz több mint egymillió fővel kevesebb ember él a társadalmi kirekesztődés kockázatával Az Európai Unióban ilyen mértékű csökkenés Csehországon kívül sehol sem volt megfigyelhető.
Röviden tájékoztatnám Önöket néhány jelentősebb felzárkózási program 2024. évi eredményeiről, melyek komplex módon érintik a családokat:
A Felzárkózó települések (FETE) 243 településen valósít meg jelenlét típusú esélyteremtést.
A Családi Portaprogram – Szociális Földprogram 80 településen valósult meg, 2 512 család bevonásával.
Az ösztöndíjprogramjaink közül az Útravaló ösztöndíjprogramban 9 172 tanuló kapott támogatást tanulmányaihoz.
A 2024. évi nemzetiségi pályázatokban 527 pályázat nyert támogatást.
A Mindenki szívében van egy dallam! zenei pályázatot 68 településen valósítják meg.
2024. évi roma nemzetiségi önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére pályázatban 212 nyertes pályázó; hitélet-, kapacitás és infrastrukturális fejlesztésre 176 nyertes pályázó; modellprogramok támogatásában 166 nyertes pályázó valósítja meg az elképzeléseit.
A Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatást 2013-tól nevesíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekjóléti alapellátások között. Jelenleg 175 olyan Biztos Kezdet Gyerekház működik az országban, amely a működéséhez központi költségvetési forrást – 2024-ben mintegy 2,1 milliárd forintot – kapott. A szolgáltatás jelenleg közel 2 500 fő célcsoporttagot vont be sikeresen a programba.
Az esélyteremtésben a „Van helyed” alapítvány mellett még több száz segítő civil szervezet, alapítvány, egyesület dolgozik, mert mi tudjuk és valljuk, hogy minden szakmai segítség kincset ér akkor, ha az a jószándék és a közösségek felemelkedése, a családok életesélyeinek növelése érdekében történik.
A „Van helyed” A Közös Jövőnkért Alapítvány is működtet tanodát, amelyet a magyar állam a központi költségvetésből az utóbbi években az alábbi összegekkel támogatott:
2021 évben 13 500 000 forint;
2022 évben 13 500 000 forint;
2023 évben 17 500 000 forint;
2024 évben 19 105 504 forint,
azaz összesen több mint 60 millió forint támogatást kapott.
A felzárkózáspolitika Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ügye, amelynek átfogó fejlesztését a jelenlegi Kormány 2010-2011-ben kezdte el. Ehhez intézményesített rendszert kell létrehozni, amely nemcsak segítséget nyújt, hanem valódi társadalmi felemelkedést tesz lehetővé. Stratégiai feladatunk továbbra is, hogy olyan Magyarországot építsünk, ahol mindenki érezheti, hogy számít.”
– írta válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára.
Vezetőkép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára interpellációra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. november 4-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor