Tényi István szerint nem lehet kizárni, hogy összehangolt nemzetközi akció áll a bombariadók mögött

Az iskolákat érintő bombafenyegetés támadás hazánk biztonsága ellen, melynek célja a lakosság megfélemlítése.

Az iskolákat érintő bombafenyegetés támadás Magyarország biztonsága ellen, melynek célja a lakosság megfélemlítése. Különös aggodalomra ad okot, hogy a gyerekek, kiskorúak megfélemlítése. Mindez súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet – vélekedik Tényi István abban a bejelentésben, amit ismeretlen elkövető ellen tett a 2012. évi C. törvény 316. § alapján terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés bűntett gyanúja miatt.

Mint arról portálunk is folyamatosan frissülő tudósításában beszámolt: Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár levélben értesítette az intézményvezetőket az újabb fenyegetésekről, és arra kérte az iskolák igazgatóit, hogy haladéktalanul értesítsék a rendőrséget, amennyiben ilyen e-mail érkezik hozzájuk. Szavai szerint az elmúlt időszakban több országban (Szlovákia, Csehország, Bulgária) is történtek már bombafenyegetések.

Nem lehet kizárni, hogy összehangolt nemzetközi akcióról van szó. Nem szabad elvetni a lehetőségét, hogy nem Magyarország volt a kizárólagos célpont, ebben az esetben pedig olyan motivációt kell keresni, amely több országgal is azonosságot mutat

– olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott bejelentésben.

Ukrán IP-címekről érkezett az előző fenyegetés

Tényi István ebben arról is ír, hogy korábban több jelentés szól arról, hogy Ukrán IP-címekről, orosz e-mail-szolgáltatón keresztül küldhették a bombafenyegetésről szóló e-maileket 2025. évi január hó 23-án reggel több, mint kétszáz magyarországi iskolának.


Hirdetés

A technikai nyomokból kiderült, hogy a levél küldője olyan, egyszer használatos e-mail címeket generált, amelyek bármikor megszüntethetők és bárki számára hozzáférhetők. A bombafenyegetésre használt e-mail címeket az ukrán Komitex internetszolgáltatóhoz tartozó, Ukrajnában működő levélküldő szolgáltatáson keresztül hozták létre.

Az iskolákat érintő bombafenyegetés támadás Magyarország biztonsága ellen, melynek célja a lakosság megfélemlítése. Különös aggodalomra ad okot, hogy a gyerekek, kiskorúak megfélemlítése. Mindez súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Úgy fogalmaz:

Az elkövető/elkövetők célja lehet az érintett intézmények működésének megzavarása (más európai országokban korábban kórházak, egyetemek, sőt vasútállomások is kaptak hasonló fenyegetéseket), a bizonytalanság terjesztése és a félelemkeltés, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom gyengítése.

A támadások elsődleges célja a segélyhívó vonal és a biztonsági erők túlterhelése lehet, illetve tesztelni akarják az állami intézmények reakcióit. Hangsúlyozza:

A magyar állam jól reagált a nemzetbiztonsági kihívásra. Orbán Viktor miniszterelnök úr szerint azért is komolyan kell venni ezt a fenyegetést, mert Nyugat-Európában nem csak fenyegetések, hanem terrorcselekmények történnek. A korábban Szlovákiában, Bulgáriában történt hasonló események arra engednek következtetni, hogy -az iskolák esetében- rövid időn belül esetleges további provokációkra, jogellenes cselekedetekre is fel kell készülni. Az ügyben -bizonyítottság esetén- felmerülhet a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntett gyanúja.

 

Tényi István érvelése szerint a Btk. 3.§ (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján a magyar büntető törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. Ebben az esetben a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendelheti el.

Indokolt lehet egyesíteni az ügyeket

A Nemzeti Nyomozó Iroda a korábbi bombafenyegetések miatt ismeretlen elkövetővel szemben 29022/72/2025. bü. szám alatt nyomozást folytat terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés bűntett gyanúja miatt. Indokolt lehet a bűnügyek egyesítése.

– hangsúlyozza Tényi István, aki beadványában azt is indítványozta, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Be. 380. § (1) bekezdése alapján rendeljen el feljelentés-kiegészítést az ügyészség.

Fotó: Facebook

'Fel a tetejéhez' gomb