Hiába volt Romániában a főpróba, Musk széttrollkodta a hatalommegtartás baloldali mestertervét Európában

Nagyon érdekes, igazából kifejezetten mulattató párhuzamos események zajlanak, amelyek mögött ugyanakkor ugyanaz a kérdés húzódik meg: a választások külföldi befolyásolása. Ha a nyugat-európai sajtó ezt a kifejezést leírja, akkor rögtön tudjuk, hogy orosz, vagy kínai befolyásolásról, legalábbis annak vádjáról van szó, de az Egyesült Államok is rendkívül érzékeny erre a kérdésre. A választások külföldi befolyásolásának indokával ugyanakkor igen kétes módon éppen a választásokat akarták külföldről befolyásolni, mégpedig sikerrel. Ami így veszélyes precedensnek indult Romániában, az utóbb bohózattá vált.

Oroszok román spájzokban

Mint ismert, a legutóbbi esetben külföldi befolyásolás címén a román alkotmánybíróság hatálytalanított egy egész elnökválasztást, illetve annak első fordulóját, mert azt elsöprő többséggel egy vállaltan szélsőjobboldali eszmékkel, a Vasgárdával szimpatizáló jelölt nyerte meg. Még nem eldöntött – állítólag vizsgálják a nemzetbiztonságnál-, hogy a TikTok-on keresztül végülis a kínaiakat vagy az oroszokat fogják vádolni a befolyásolással, de gyaníthatóan közülük kerül ki majd a szerencsés.

Magyarország most abban a szerencsés helyzetben van, hogy egyszerre kuncoghatunk a sajátos román demokrácia-felfogás újabb bukfencén, ugyanakkor örülhetünk, hogy Klaus Iohannis megmaradt hivatalában, aki így nem a szélsőjobboldali pártokat bízta meg a kormányalakítással. Ráadásul még az RMDSZ is fontos pozíciókhoz jutott.

Megvolt a főpróba

Ugyanakkor ne tekintsünk el abbéli gyanúnktól sem, hogy a román elnökválasztás eredményének megsemmisítése egyfajta háttérhatalmi főpróba volt, amelyet a Nyugat szemében az európai perifériát képviselő Bezzegrománia hű csatlósként készségesen vállalt fel. A főpróba azt vizsgálta meg, mit szól egy európai ország, ha külföldi befolyásolásra hivatkozva megsemmisítenek egy választási eredményt. Némi dünnyögésen, nyünnyögésen kívül láthatóan semmit. Pláne, ha Brüsszel is helyesli a döntést, az csak még meggyőzőbb az egységnyi európai polgár számára. Márpedig Brüsszel, vagy az uniós országok balliberális elitje bizony nem szeretnek bizonyos pártokat, és nem örülnének a győzelmüknek. Mi lenne például, ha Németországban, ahol egyre közeledik a februári választás, győzne az AfD? Vagy Franciaországban mégis új választásokat kellene kiírnia Macronnak, és azt Marine le Pen pártja nyerné meg? Esetleg Norvégiában az egyre népszerűbb bevándorlás-ellenes párt vinné el a voksok jelentős részét? A válasz a román példán okulva igen egyszerű:

külföldi beavatkozás történt, és erre való hivatkozással az aktuális alkotmánybíróság addig semmisítgetheti meg az eredményeket, amíg az Brüsszelnek, vagy az adott ország balliberális vezetésének meg nem felel.

Vlagyimir Musk

Erre azonban jön a párhuzamosság, amitől jelenleg Brüsszelben is csak kapkodják a levegőt, ugyanis a beiktatására váró Trump-adminisztráció egyik leendő minisztere, a trollkodásban még Orbán Viktort is előző Elon Musk kezdi azt a szerepet játszani, amit Brüsszel eredetileg az oroszoknak vagy a kínaiaknak szánt volna. Pedig eddig még gondolatban is elképzelhetetlen lett volna azzal vádolni egy nyugati országot, vagy egyenesen az Egyesült Államokat, hogy beavatkozik választásokba. Mi persze Magyaroszágon, a Soros-dollárokból és brüsszeli eurókból felpénzelt propagandisták folyamatos epehányása nyomán tudjuk, mennyire valós a nyugati beavatkozás, de erről a nyugati mainstream sajtóban tilos volt beszélni. Választásokat csak oroszok vagy kínaiak befolyásolhatnak. Pont. Erre jön Elon Musk, és sorban trollkodja meg a jól felépített brüsszeli politikai stratégiát, amely a háború-, és bevándorláspárti erők hatalmontartására hoztak létre, és amelynek főpróbája sikeresen valósult meg Romániában.

X für AfD

Elon Musk, mint írtuk is, a németekkel kezdte a trollkodást elsőként egy X-es bejegyzéssel, ahol arról írt, „egyedül az AfD mentheti meg Németországot”. Ezt fejelte meg egy német nyelvű véleménycikkel, ahol kifejtette, hogy az AfD képviseli a helyes, realista álláspontot az energetika és a bevándorlás kérdéseiben. A német kormányszóvivő nem véletlenül szinte hitetlenkedve jelentette Musk kijelentéseire reagálva, hogy

valóban az a helyzet, hogy Elon Musk megpróbálja befolyásolni a szövetségi választásokat az X-en közzétett bejegyzéseivel és a hétvégén megjelent véleménycikkével, amelyeket a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatására írt.

Friedrich Merz, a német kancellári poszt betöltésére törekvő konzervatív (CDU) politikus pedig „tolakodónak és erőszakosnak” nevezte Musk véleménynyilvánítását, és nehezményezte, hogy egy „baráti országból” érkezett a befolyásolás, amit példátlannak nevezett. Lars Klingbeil, a Szociáldemokrata Párt (SDP) társelnöke viszont nem finomkodott, mert Muskot egyenesen Putyinhoz hasonlította, felállítva ezzel a legnagyobb logikai kihívást egy magát balliberálisnak gondoló ember számára.

Majd Amerika megmenti a brit népet a zsarnok szoci kormánytól

De Musk itt nem állt meg, mert a német balos kormány után az angol balos kormányt, különösen annak miniszterelnökét is célba vette. Az X-en Keir Starmert „nemi erőszakban viselt bűnrészességgel” vádolta meg arra utalva, hogy szerinte a jelenlegi munkáspárti brit kormányfő az angol-walesi főügyészség korábbi igazgatójaként nem lépett fel kellő eréllyel a gyerekek elleni szexuális bűncselekményeket elkövető szervezett bűnözői csoportokkal szemben. Musk szerint Starmer ezért börtönt érdemelne. A techguru ráadásul szintén az X-en szavazásra bocsátotta

 hogy Amerika megszabadítsa-e a brit népet zsarnoki kormányától.

Musk láthatóan lubickolt a saját trollságában, de emellett nem mulasztotta el a kiállást a szélsőjobboldalinak kikiáltott Tommy Robinson mellett, akit, mint az English Defence League (Angol Védelmi Liga) nevű iszlámellenes szervezet alapítóját jelenleg fogvatartanak egy videó többszöri megosztása miatt, amiben „erőszakos huligánnak” nevezett egy fiatal szíriai bevándorlót. Starmer brit miniszterelnök ugyanakkor a németekkel ellentétben a hallgatás taktikáját választotta, és egyszerűen nem reagált még az X-es szavazásra sem.

Norvégiában már a véleményszabadság ragályos elterjedésétől tartanak

Gahr Störe norvég miniszterelnök viszont már egész Európára nézve látott veszélyt Elon Muskban, persze többek között azért is, mert pártja népszerűsége mélyrepülésben van, míg a választások előtt kilenc hónappal a jobboldali, bevándorlás-ellenes Haladás Pártnak van a legnagyobb támogatottsága a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint. Störe egyértelműen attól tart, hogy Musk jobboldali pártok melletti kiállása más országokra is hatással lehet. Mint az NRK norvég közrádióban fogalmazott, szerinte aggasztó, hogy egy olyan ember, mint Musk, akinek óriási ráhatása van a közösségi hálózatokra, ilyen közvetlen módon beleavatkozik más országok belügyeibe.

Demokratikus országok és szövetségesek között nem így kellene történnie a dolgoknak

-tette hozzá. Mint megjegyezte,

ha ilyesminek lennénk tanúi Norvégiában, akkor azt remélem, hogy a teljes norvég politikai szcéna szembeszállna ezzel és elhatárolódna tőle.

Persze nem valószínű, hogy a norvég bevándolásellenesek elzárkóznának Musk támogatása elő.

Brüsszel szerint Musknak szabad, egyelőre…

Ha elő is volt készítve a csodafegyver a nemkívánatos választási győzelmek esetére, Musknak köszönhetően meg is semmisült. Míg ugyanis az talán még elképzelhető lett volna mondjuk az AfD győzelme esetén, hogy az orosz befolyásolásra hivatkozva sztornózzák a választási eredményt, ugyanezt Muskra hivatkozva már nem lehet megtenni. Legalábbis erre utal Brüsszel megtorpanása. Az illetékes szóvivő ugyanis úgy nyilatkozott,

Elon Musknak jogában áll, hogy kifejezze személyes nézeteit, politikai véleményét az Európai Unióban, online és offline egyaránt.

Thomas Regnier, ezt követően ugyanakkor valami zavaros fejtegetésbe is belebonyolódott a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA) kapcsán, amely előírja a nagy platformok számára, hogy elemezzék és csökkentsék a választási folyamatokat és civil vitát érintő kockázatokat, ami magában foglalja a tartalmak előnyben részesítéséből fakadó kockázatokat is. Mint megjegyezte, az X-ellen amúgy is indított már az Európai Bizottság egy eljárást, amin keresztül vizsgálni fogják, hogyan korlátozhatják a DSA-n keresztül a platformot a vélt túlkapások esetén.

A Facebook elismerte, hogy a tényellenőreik politikailag elfogultak

Brüsszel és a balliberális hálózat tehát kénytelen-kelletlen le kell mondjon az orosz befolyásolással indokolt választási manipulációról és egy új tesztet kell kezdjen. Ez pedig arról fog szólni, hogyan vélekednek majd az európai polgárok, ha megpróbálnák korlátozni az exTwitter X-et, vagy az X-hez való hozzáférést. Ebből viszont nem biztos, hogy jól jönnek majd ki. Pláne, hogy mióta Musk megvette a közösségi platformot, azóta az X-et lehet kritizálni a tartalmai miatt, lehet perelni is, a Facebook ugyanakkor Brüsszuel szemében továbbra is megmaradt kritizálhatatlan szent tehénnek, ahol a független tényellenőrök a szivárványos, demokratikus újbeszélt engedik érvényesülni. Lagalábbis eddig, a Facbeook-vezér ugyanis maga szaladt elébe a dolgoknak és vélhetően az új Trump-adminisztáció beiktatásának közeledtével bejelentette, végetér a tényellenőrök korszaka,

ideje, hogy visszatérjünk gyökereinkhez, a szabad véleménynyilvánításhoz a Facebookon és az Instagramon.

Sőt azt is hozzátette,

a tényellenőrzők politikailag túlságosan elfogulttá váltak, és több bizalmat romboltak le, mint amennyit létrehoztak.

Ez pedig két dolgot is jelent. A Facbook burkoltan elismerte, hogy a tényellenőrökön és a tartalomkolátozásokon keresztül igenis befolyásolta a szólásszabadságot és így a választásokat is, másodsorban azt is, hogy a balliberálisok számára véget ért a jóvilág. Megszűnik a monopolhelyzet.

A választások külföldi befolyásolásának indokán alapuló mesterterv tehát úgy tűnik, megbukott és a legnagyobb közösségi platformok is feladják diszkriminatív működésüket. Brüsszel, ha a korlátozásukon gondolkodik, abba csak bele fog bukni, a közvéleménynek ugyanis láthatóan elege lett a cenzúrából, ezt a techcégek már megértették. A lényeg, hogy ideig-óráig felszabadulhatunk a véleményterror alól, és egy kicsit messzebb kerültünk az Európai Egyesült Államok rémképétől, ahol Brüsszel, illetve a balliberális elit mondja meg, ki nyerhet választást. 

Vezetőkép: Elon Musk dél-afrikai-amerikai milliárdos üzletember látogatást tesz az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban a lengyelországi Oswiecimben 2024. január 22-én, öt nappal a tábor felszabadításának 79. évfordulója előtt; fotó: MTI/EPA-PAP/Zbigniew Meissner