A házszentelő pap Krisztust viszi el az őt fogadók otthonába
Virágkorát éli a házszentelés hagyománya Székelyföldön
A házszentelés székelyföldi virágkoráról közölt cikket csütörtökön a Székelyhon.ro portál.
Mint írták, anno „Székelyföld legtöbb katolikus helységében a papok jóval vízkereszt előtt, Gyimesben például már karácsony után, a legtöbb helyen újév napján elkezdték a házszentelést.” A cél az volt, hogy vízkeresztre befejezzék a házszenteléseket.
Az újra népszerűvé váló szertartás során a kántor krétával felírja a három király nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűjét és az aktuális évszámot a megszentelt ház ajtajának szemöldökfájára.
Mint írták, „a felírást egész évben a helyén kell hagyni, nem szabad letörölni”, hogy kitartson az általa szimbolizált védelem.
A házszentelés hagyományáról már Mátyás király idejéből is vannak feljegyzések.
„Házszentelés alkalmával a család a házszentelő papot a ház minden részébe beengedi, ezzel is kifejezik azt, hogy mindenüket a Jóisten oltalmába ajánlják. Ilyenkor az éléskamrába, a konyhába, a fürdőszobába, a hálószobába is belép a pap, és szentelvízzel hinti meg a helyiségeket”
– mondta el a portálnak László Zsolt segédlelkész.
A pap rendre vidimuszokkal, őt segítő ministránsokkal érkezik a szentelést elfogadó otthonokba.
„A házszentelő pap valójában Krisztust viszi el mindenkinek az otthonába” – fogalmazott a segédlelkész, aki kifejezte, hogy ugyan ilyenkor a pap személye körül forog a szertartás, de valójában ő „csak” elviszi magával a Jóisten áldását.
Vezetőkép: László Zsolt segédlelkész: Forrás: képernyőfotó (szekelyhon.ro)
