Kétszázhetven éve született Festetics György, a Georgikon és a Helikon megalapítója
Kétszázhetven éve, 1755. január 1-jén született Ságon gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója.
Apja, tolnai Festetich Pál udvari titkos tanácsos, Mária Terézia bizalmasa volt, akinek a királynő jelentős birtokokat, majd 1772-ben grófi címet adományozott. Györgyöt és testvéreit kezdetben anyjuk nevelte és tanította otthonukban, neki köszönhetően lett szerelmese a magyar nyelvnek, majd Nagy Jeromos piarista szerzetes lett a tanítója. Felsőfokú tanulmányait a Mária Terézia által alapított bécsi Collegium Theresianumban kezdte meg, ahol államigazgatást, filozófiát, jogi ismereteket tanult. Az akadémia volt az első oktatási intézmény, amely megismertette diákjaival a könyvtártudományt, ami később nagyban hozzájárult Festetics pazar könyvgyűjteményének kialakításához. Az ifjú gróf itt kötött jó barátságot gróf Széchényi Ferenccel, a Nemzeti Múzeum alapítójával, aki később nővérét, Festetics Juliannát vette feleségül.
Tanulmányai befejezése után a pesti pénzügyigazgatóságnál dolgozott, majd fizetés nélküli tanácsos volt Horvátországban. Hamar felismerte, hogy a kamarai állás nem neki való, ezért apja rosszallása ellenére a katonai pályát választotta, és 1778-ban belépett gróf Nádasdy Ferenc ezredébe. Mivel a család anyagi helyzete időlegesen megrendült, apja jakabházi Sallér István nádori ítélőmester lányát, Sallér Juditot kérte meg György feleségéül, az ara négyszázezer forintos hozományt vitt a házasságba. Az 1783-ban megkötött frigyből egy fiú és három lány született, de a házastársak nem voltak boldogok, és az asszony 1805-ben elköltözött a keszthelyi kastélyból.
Festetics a magyar nemesi testőrségnél szolgált, itt ismerkedett meg a felvilágosodás eszméivel, 1787-ben kérésére a Graeven huszárezredhez helyezték át. 1790-ben, a II. József halála utáni politikai zűrzavarban, a nemzeti érzelmek fellángolása idején tiszttársaival együtt folyamodványt nyújtottak be az Országgyűlésnek azt kérve, hogy a magyar ezredek békeidőben Magyarországon tartózkodhassanak, szolgálati nyelvük és tisztikaruk magyar legyen. Tettük nagy felháborodást váltott ki Bécsben, Festeticset a távoli Belgiumba helyezték át.
Mivel a katonai pályán előmenetelre nem maradt esélye, 1791-ben kérésére és felesége közbenjárása révén leszerelt és hazatért Keszthelyre, hogy a súlyos adósságokkal terhelt családi birtokon gazdálkodjon. Uradalmainak vezetésére Nagyváthy Jánost, az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv szerzőjét kérte fel. Ő a gazdaság minden egyes ágára szakszerű utasításokat dolgozott ki, és azt a tanácsot adta a grófnak, hogy alapítson tanintézetet az uradalmi gazdatisztek képzésére. Így jött létre 1797-ben a világ első felsőfokú képesítést is nyújtó mezőgazdasági tanintézete, a Georgikon, az intézményt felavató József nádor maga vonta meg az első barázdát a mintagazdaságban. Festetics ugyancsak Nagyváthy tanácsára csurgói uradalmán református gimnáziumot és templomot alapított: a gimnázium 1792-ben nyitotta meg kapuit, a templom 1796-ra épült fel, emellett Keszthelyen zeneiskolát, rajziskolát és polgári iskolát alapított.
Támogatta a nemzeti kulturális törekvéseket is. 1814 májusától minden évben – az udvar gyanakvásának eloszlatására az uralkodó neve napjához időzítve – Helikon-ünnepségeket rendezett, amelyen a megjelentek a kor ismert költői, írói, akik műveiket olvasták fel és egymással is eszmét cseréltek. Kapcsolatban állt Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Dukai Takách Judittal, Csokonaival, Pálóczi Horváth Ádámmal, közülük többeket anyagilag is támogatott. A tudományoknak is pártfogója volt. Keszthelyen nyomdát nyitott, szakkönyvtára párját ritkította, tagja volt a göttingeni tudós társaságnak, ő volt az, aki elkezdte a hévízi gyógyfürdő fejlesztését. Festetics vezető szerepet játszott abban, hogy 1797-ben a zalai megyegyűlés határozatot fogadott el a király által elrendelt nemesi felkelés ellen, emiatt I. Ferenc király megfosztotta kamarási méltóságától, és örökre kitiltotta Bécsből.
Nagy formátumú egyéniség volt, aki egész életében azon munkálkodott, hogy Magyarországon korszerű gazdálkodást és nemzeti irodalmat teremtsen. Festetics György 1819. április 2-án halt meg Keszthelyen, ott is temették el. Egészalakos szobra 1902 óta áll a város főterén, 2005-ben avatták fel Keszthely központjában ülő szobrát, Farkas Ferenc alkotását. Keszthelyen utca és zeneiskola, Hévízen művelődési központ is viseli nevét.
Vezetőkép: Wikimedia
