Nézze velünk élőben az Országgyűlés ülését! – Ma van a nemzetiségek napja
Magyarországon a nemzetiségek jogairól szóló törvény jelenleg 13 nemzetiséget ismer el
A nemzetiségek napjáról emlékezik meg szerdán az Országgyűlés, majd a képviselők megtárgyalják az ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolóját is.
A parlament 2012-ben nyilvánította a nemzetiségek napjává nyilvánította december 18-át.
A 2022-2023-as években a jegybank legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése volt; egy precedens nélküli, rendkívül turbulens közegben kellett folyamatosan higgadt, megfontolt és helyes döntéseket hozni
– jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MNB 2022-es és 2023-as üzleti jelentését ismertetve az Országgyűlés szerdai ülésén. Felidézte:
2021 közepétől fél évszázada nem látott inflációs hullám söpört végig a világon, 2022-ben csaknem 90 országban – köztük Magyarországon is – kétszámjegyű volt az infláció. A jegybanknak tehát nem lehetett más célja, mint a magas infláció megállítása és minél gyorsabb letörése.
Az adatokat ismertetve közölte: 2022 januárját 7,9 százalékos, a régiós átlag alatti inflációval indítottuk, innen a 2022-es évet 24,5 százalékos, a régiós átlag fölötti inflációval zártuk. Ezt követte 2023-ban egy gyors dezinfláció, a 2023 decemberi infláció visszatért a régió átlagára, 5,5 százalék volt.
A pénzügyi rendszer stabilitásáról szólva Virág Barnabás leszögezte:
a rengeteg kihívással jellemezhető 2020-as évtizedben egy pillanatig nem volt kérdés a hazai pénzügyi rendszer stabilitása.
A kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról szólva kiemelte: a 2020-21-es évben, a koronavírus-járvány időszakában az MNB 11 ezer milliárd forintot juttatott különböző programokon keresztül a magyar gazdaságba, ezzel alapvetően meghatározva a helyreállási periódust a járvány után, ami mindössze hat negyedévig tartott.
A képviselők megemlékeztek a nemzetiségek napjáról
Dúró Dóra az Országgyűlés alelnöke felidézte: 1992-ben december 18-án fogadták el az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatát, a dokumentum elsődleges célja a nemzetiségi közösségek identitásának védelme. E mérföldkövet jelentő döntésre emlékezve Magyarországon 1995 óta december 18-a egyben a nemzetiségek napja is.
Magyarországon a nemzetiségek jogairól szóló törvény jelenleg 13 nemzetiséget ismer el: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiséget. A 2022-es népszámlálás alkalmával a népesség kicsit több, mint 5 százaléka, 492 ezer ember vallotta magát a hazai nemzetiségek valamelyikéhez tartozónak és további 378 ezer fő valamely más nemzetiséghez tartozónak.
Hozzátette: a nemzetiségeknek 2014 óta lehetőségük van arra, hogy a parlamentben is képviselve legyenek, ma egy német nemzetiségi képviselő és 11 nemzetiségi szószóló képviseli őket.
Vezetőkép: Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára (b) és Kövér László házelnök szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 17-én. Fotó: MTI/Kovács Attila
