Papp Sándor volt MDF-es országgyűlési képviselőről és a magyar építészet napjáról emlékezett meg hétfőn, péntekig tartó rendkívüli ülése első napján az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalások között a szociális ágazatról és a migrációról is volt szó. Cseh Katalin, a Momentum korábbi európai parlamenti képviselője hétfőn a Magyar Országgyűlésben tette le képviselői esküjét. A politikus Fekete-Győr András helyét vette át. Az idei év utolsó ülésszaka a költségvetés vitájával zárul le. Az egészségügy egészét tekintve a források bővülnek a következő évben. A kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol élénkülő fogyasztás mellett, így 330 milliárddal több jut az egészségügyre, mint 2024-ben, azaz 3717 milliárd forintot irányoztak elő a területre.
A képviselők megemlékeztek a közelmúltban életének 89. évében elhunyt Papp Sándor volt MDF-es országgyűlési képviselőről, aki a rendszerváltozás utáni első választáson Veszprém megye 7. számú választókerületében szerzett mandátumot és egy cikluson keresztül volt az Országgyűlés tagja. Szakmai életében vegyészmérnökként dolgozott, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1980-tól 1989-ig oktatási és nevelési rektorhelyettes, továbbá 1981 és 1992 között az Általános és Szervetlen Kémia Tanszék vezetője volt. 1986-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét. Pályafutását számos díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke felidézte: Kós Károly születésének napját, december 16-át 2023-ban nyilvánította a magyar építészet napjává az Országgyűlés. Hangsúlyozta: a magyar építészeti örökség különleges helyet foglal el Európa kulturális térképén. Az Árpád-kori templomok, a reneszánsz kastélyok, a barokk kúriák és a modern építészet remekei egyaránt tükrözik kultúránk gazdagságát és sokszínűségét. Legyen szó a kolozsvári Házsongárdi temetőről vagy a zebegényi templomról, minden kő a „magyarság lelki és szellemi tápláléka”. Kós Károlyt méltatva kiemelte: hitvallása a természet és az emberség tiszteletére alapult. Olyan építészeti stílust teremtett, amely a szecesszió nemzetközi hatásait ötvözte az erdélyi népi építészet elemeivel. Napirend előtti felszólalások
LMP: jövőre is elmarad a szociális szférában dolgozók megbecsülése Kanász-Nagy Máté (LMP) felszólalásában kifogásolta, hogy miközben a kormány a szociális ágazat és a gyermekvédelem megerősítését ígérte a kegyelmi botrány után, a szociális ágazatban dolgozók a nemzetgazdasági átlagbér alig több mint felét, bruttó 347 ezer forintot keresnek. A közel 100 ezer munkavállalóról szólva az ágazatért felelős Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, az életpályamodell kidolgozásáról lehet szó, de bevezetéséről egyelőre biztosan nem – mondta. Hozzátette: az ágazatban dolgozók valóban nem kapnak jövőre sem érdemi béremelést, megbecsülést. Kifogásolta továbbá, hogy jelentősen nőtt, a korábbi 50-100-ról 280-300-ra emelkedett a kórházakban hagyott csecsemők száma. Kifogásolta azt is, hogy közérdekű adatigénylésre nem kapta meg a kórházban hagyott csecsemőkre vonatkozó pontos számokat. Ugyancsak kritizálta a kormányt, amiért az otthon ápolási díj nem éri el a havi bruttó 50 ezer forintot. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kétszínűnek nevezte az ellenzéki politikus számonkérését, mondván a Fidesz kormányzása előtt 15 milliárd forint volt a költségvetésben ápolási díjakra, míg most 101 milliárd forint jut erre. Azt is mondta: 2018 decemberében, amikor a ház döntött a legsúlyosabb állapotú gyermeküket otthon gondozók díjának 37 050 forintról 266 800 forintra emeléséről, azt egyetlen LMP-s képviselő sem szavazta meg. A szociális ágazatban dolgozókról szólva jelezte, egyetért azzal, hogy tovább kell emelni bérüket, de kiemelte, hogy 2010-ben 137 ezer forint volt az átlag bérük, míg most 473 ezer forint. A kórházban hagyott csecsemők miatt pedig júliusban szavazott meg az Országgyűlés egy az örökbefogadásukat meggyorsító jogszabálymódosítást – tette hozzá. Mi Hazánk: a kormány csak szavakban bevándorlásellenes Dúró Dóra (Mi Hazánk) arról beszélt: a bevándorlás következtében a kereszténység egyre inkább háttérbe szorul Nyugat-Európában. Példaként említette, hogy Angliában 2023-ban a legnépszerűbb fiú babanév immáron a Muhammad lett. További példaként szólt arról, hogy Olaszországban egy baloldali lap szerint Jézus születésének ábrázolása kirekesztő, Rómában pedig egy állami óvoda jelezte a szülőknek, hogy nem tartanak a gyerekeknek karácsonyi ünnepséget, mert nem keresztény gyerekek is járnak oda. Az ellenzéki politikus szerint karácsonyhoz közeledve időszerű feltennünk a kérdést, hogy Magyarországnak is ezt a jövőképet szánjuk-e. A Mi Hazánk Mozgalom válasza erre határozott nem, így az illegális és a legális bevándorlásra is határozott nemet mondanak – jelentett ki. Megítélése szerint, miközben a kormány szavakban szintén bevándorlásellenesnek mondja magát, az elmúlt egy évben több mint 2000 embercsempészt engedtek szabadon. Azt is mondta, a belföldi munkavállalók munkáját elveszik a harmadik világból érkezők, Budapesten az ételfutár cégeknél alig vannak magyar munkavállalók, és egyre több az olyan szórakozóhely a belvárosban, ahol ki sem szolgálják az embert magyar nyelven. Álságosnak nevezte a kormány vendégmunkásokra vonatkozó politikáját, jelezve, nem igaz, hogy a vendégmunkásoknak két év után haza kell menniük, mert két hónap után visszatérnek, a kiemelt beruházásoknál pedig a kétéves határidőt öt évre emelték és a családegyesítést is lehetővé tették. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában jelezte: a nyugat-európai helyzettel szemben Magyarországon a közbiztonsági helyzet stabil, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa. Ha baloldali kormány lett volna az elmúlt időszakban Magyarországon, akkor egészen más körülmények között ünnepelhetnénk a karácsonyt
– tette hozzá. Az embercsempészekről szólva hangsúlyozta, hogy őket kiutasították Magyarország területéről. Azt is mondta, Magyarország folyamatosan szigorította az idegenrendészeti rezsimjét, amely Európában a legszigorúbb. Magyarországon a külföldi munkavállalók csak törvényi keretek között, világos garanciákkal, eljárás keretében érkezhetnek, határozott időtartama. Kocsis Máté napirend előtti felszólalása és Hidvéghi Balázs válasza videón: Simicskó István (KDNP) felszólalása:
Kormánypárti javaslatra a képviselők a házszabálytól való eltéréssel, kedden tárgyalhatják és el is fogadhatják a Till Tamás-gyilkossággal összefüggésben benyújtott, a Büntető törvénykönyvet módosítani szándékozó javaslatot. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról címet viselő előterjesztés határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel történő tárgyalására tett javaslat alapján az összevont vitára, valamint a zárószavazásra is december 17-én, kedden kerül sor.
A házszabálytól való eltéréshez a jelen lévő képviselők négyötödös többségére volt szükség. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában az ellenzéki padsorok felé fordulva elmondta: „Azt szeretnénk önöktől kérni, amennyiben úgy gondolják, hogy ebben az ügyben a sittre való gyilkosoknak semmilyen kiskaput nem szabad hagynunk, akkor kérem, hogy támogassák a házszabálytól való eltérést, legyenek legalább ebben egyenesek.”
A képviselők végül 159 igennel, ellenszavazat nélkül fogadták el a házszabálytól való eltérést. A parlament honlapján már látható is a Büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslat vitája és a zárószavazás a keddi napirendi pontok között.
