Szent Istvánt mint családfőt állítja a hívek elé a Magyar Szent Család zarándokút

Székesfehérváron egy Szent Istvántól, egy Szent Imrétől és egy Boldog Gizellától származó ereklyét is őrizhetünk – mondta a Vasárnapnak Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója, mint kiemelte, a „Magyar Szent Család nyomában” zarándokút létrehozásának és folyamatos fejlesztésének alapvető célja, hogy az egykori koronázóváros – a középkor után – ismét zarándokhellyé váljon.

– A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban vagyunk, a Magyar Szent Család nyomában elnevezésű zarándokút kiemelt helyszínén. Miből áll, mi a jelentősége, mióta járhatják be ezt az utat a zarándokok?

– 2021-ben nyílt meg a zarándokút, akkorra készültek el a működéséhez szükséges fejlesztések, európai uniós támogatásból valósult meg. Az útvonala Vértessomló, Bodajk és Székesfehérvár között húzódik. Összesen hét állomása van: Vértessomlón a Magyar Szent Család játszótér a kegytemplom mellett; Bodajkon a kegytemplom, illetve a Szent Imre zarándokszállás; továbbá a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpont, a fehérvári Püspöki Palota, az Egyházmegyei Múzeum, illetve a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház. Nagyon fontosak a zarándokút állomásainak mindennapjaiban a meglévő ünnepeink, amelyek a Magyar Szent Családhoz, illetve az adott kegyhelyekhez tartoznak, és mivel ezek az ünnepek rendkívül népszerűek, ezért próbáljuk továbbfejleszteni ezt a zarándokutat.

Az egyik nagyon látványos fejlesztés a vértessomlói templom megújulása. A templom megáldása, illetve az új oltár szentelése december 15-én, vasárnap történik meg.

Reményeink szerint folytatódnak a felújítások is: a templom melletti zarándokudvar – egy zarándokok fogadására alkalmas terület – kialakításával, tehát egy kültéri misézőhely létrehozásával, illetve az ehhez kapcsolódó kiszolgáló épület felépítésével. Folyamatosak az egyeztetések, és reméljük, hogy a magyar kormány támogatásával hamarosan megvalósulhat ez a második üteme is a vértessomlói fejlesztésnek. Emellett van még egy másik fejlesztési irány, amelyen elindultunk, ennek jövőre lesz majd látványos eredménye. A zarándokutat jelenleg még nem lehet kijelölt gyalogos úton végigjárni a Vértesben, illetve Székesfehérvár környékén. Szeretnénk, ha ez megváltozna. Már másfél éve fejlesztjük a gyalogszerrel végigjárható zarándokutat. Ez egy elég bonyolult folyamat, de mindenki – az önkormányzatok, a különböző erdőgazdaságok, minden szereplő – nagyon pozitívan áll hozzá. A nyomvonal kialakításához a Viator Egyesület segítségét kértük. Ők több ilyen zarándokutat is létrehoztak már Magyarországon, nagyon tisztességes és professzionális csapat. A nyomvonal virtuálisan létezik is, online elérhető, és most már elkezdődött a táblázás, illetve a turistajelzések felfestése is.

– Ez nem feltétlenül egy egynapos útvonal.

– Útközben vannak szállások is, a bodajkin kívül van még szállás Iszkaszentgyörgyön, illetve gyönyörűszép helyeken, a Vértesen keresztül halad végig ez az útvonal. Felmerült, hogy kerékpárral is végig lehessen tekerni, de ez egy kicsit bonyolultabb, ez majd a következő lépés lehet.

– A zarándokút részét képező bodajki kegytemplom kisbazilika rangot kapott nemrégiben. Milyen lesz a vértessomlói kegytemplom?

– A vértessomlói templom felújítása során arra törekedtünk, hogy megőrizzük a karakterét és azokat a hagyományokat, amelyek mentén ezt a templomot a 18. század első harmada óta folyamatosan újítgatják, szépítgetik. Azt tapasztaltuk, hogy minden egyes felújításnál nagyon odafigyeltek a korábbi eredményekre. Mi is ezzel a hozzáállással fordultunk ehhez a felújításhoz: a templomban lévő értékeknek a megőrzése és a hagyománytisztelet mentén történik meg a felújítás, illetve megújítás, és ezáltal egy nagyon szép, harmonikus, ünnepélyes és méltóságteljes belső kép fogja fogadni mindazokat, akik odaérkeznek ebbe a templomba. Úgy tűnik, hogy a templom középkori falainak egy része is előkerült; ez is a templom ősiségét bizonyítja, hiszen azt tudtuk, hogy egy középkori templom továbbépítése során nyerte el több ütemben a mai formáját. Esterházy birtokon állt. Az Esterházyak mint kegyurak sokat áldoztak ennek a templomnak építésére, felújítására, illetve továbbépítésére, és a falu is nagyon magáénak érzi, büszke rá. Ez a templom a településen kívül helyezkedik el, a falu határától 500 méterre áll egy kis tisztáson, festői, gyönyörű környezetben.

– Említette, hogy a középkori falak is előkerültek. Elevenítsük fel a zarándokút múltját is! Miért ezen a nyomvonalon halad, illetve melyek azok a fő látványosságai, amelyeket mindenképpen látni érdemes?

– 2011-ben Székesfehérvárra érkezett Passauból Boldog Gizella ereklyéje, innentől kezdve elmondható, hogy Székesfehérváron egy Szent Istvántól, egy Szent Imrétől és egy Boldog Gizellától származó ereklyét is őrízhetünk. A Gizella-ereklye érkezését követően indult meg a zarándokút tervezése. Az első gondolat ezzel kapcsolatban, amit Spányi Antal megyés püspök fogalmazott meg, hogy Szent Istvánt mint családfőt állítsuk a hívek elé.

Ha családfőként szemléljük, akkor értelemszerűen hozzátartozik Boldog Gizella és Szent Imre. Ha őket együtt próbáljuk követni és megérteni, akkor már egy családról beszélünk, amely család a magyar történelem egyik első alapja, egy szent életű család. Azért volt ez püspök atya szándéka, mert így sokkal könnyebben tudunk azonosulni Szent Istvánnal. Nem egy távoli uralkodó képét mutathatjuk meg, hanem egy családapáét, akinek ugyanolyan problémái voltak, mint ma is bármelyik családapának: rosszalkodik a gyereke, esetleg éppen nem jön ki valamiért a feleségével, vagy valamilyen közös tragédiát élnek meg. A hétköznapi problémákra tudtak ők ezer évvel ezelőtt olyan válaszokat adni, amelyek ma is használhatók számunkra. Létezik egy hagyomány, miszerint Szent István elzarándokolt a családjával Bodajkra Székesfehérvárról, csónakkal. A közlekedési lehetőségek közül akkor a vízi út volt a legjobb választás. A bodajki kegyhely ősiségének egy bizonyítéka ez a néphagyományban fennmaradt történet. A zarándokútnak ez a hagyomány a kiindulópontja.

– Hogyan csatlakozik ehhez Vértessomló?

– A 2010-es évek kezdete óta a gyereket váró családokat Vértessomlón, Sarlós Boldogasszony ünnepén áldja meg Spányi Antal püspök atya. Tehát gyakorlatilag a családok zarándokhelye Vértessomló, és így, erre a gondolatra lehetett felfűzni azt, hogy a vértessomlói kegyhelyet is hozzácsatoljuk a zarándokúthoz.

S mi lenne jobb ennél, mint egy játszótér? Hiszen ha a gyerekekért imádkozunk, akkor előbb-utóbb lesznek gyerekek, s kell nekik a játszótér.

Ez volt az első ütem. Most pedig a kegytemplom felújítása, és aztán a kegytemplom környezetének a megújítása a következő lépés. Ez most már egy visszafordíthatatlan folyamat. Székesfehérvár a középkorban zarándokközpont volt: nagyon sokan látogattak el Szent István és Szent Imre sírjához, erre vannak források is, illetve létezett a városban egy johannita ispotály: a keresztes lovagok fönntartottak egy zarándokszállást. Nem is kicsit, tehát egy nagy, az akkori világviszonylatban is jelentős zarándokszállás volt itt, Fehérváron. Ez a mostani Palotavárosban, a Központ Park területén volt. Székesfehérvárnak ez a zarándokközpont-funkciója a török hódoltság után – bár voltak erre kísérletek – már nem tudott megerősödni, létrejönni. Vagyis az egész gondolat mögött áll egy történelmi feladat: hogy újra zarándokutak vezessenek Székesfehérvárra!

Vezetőkép: Szent István fejereklyetartója a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona