Számos új törvényről dönt ma az Országgyűlés, Rétvári Bence kíméletlenül kiosztotta a DK képviselőjét, aki a kereszténységről akarta kioktatni a kormányt (Frissítve!)
A jövő évi adóváltozásokról, az online csalások elleni hatékonyabb fellépésről és a Tisza-tó kiemelt térséggé nyilvánításáról is dönthet kedden az Országgyűlés, amely megvitatja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslatot és a 2025-ös költségvetés megalapozó előterjesztést is.
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A határozathozatalok között dönthetnek a képviselők arról, hogy a Tisza-tó kiemelt térség lesz területfejlesztési szempontból. Döntés lesz a jövő évi adótörvényekről, a honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvények módosításáról, valamint az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges törvénymódosításról.
A határozathozatalokat követően lefolytatják az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök, valamint az állategészségügyi mérnök feladatkörével összefüggő törvénymódosítás vitáját. Napirenden szerepel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslat, amelynek értelmében a 19 költségvetési intézményből és a központból jogutódlással egyetlen új, sajátos jogállású jogi személy jönne létre. Közel ötórás időkeretben tárgyalják a 2025-ös költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztést. Megvitatják az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely egy tucat törvényen változtat.
Az Országgyűlésről szóló törvény és a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény, továbbá a házszabály módosításának célja, hogy egységesen rendezze az összeférhetetlenség vizsgálatára és kimondására vonatkozó eljárásokat. Utolsó napirend kedden a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről, továbbá a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az alapvető jogok védelmét érintő intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája.
A Párbeszéd Orbán Viktor „oroszbarátsága”, a Mi Hazánk az izraeli miniszterelnök meghívása miatt kritizálta a kormányt, a Jobbik pedig a „banki sarcolás” ellen szólalt fel kedden napirend előtt az Országgyűlésben.
Párbeszéd: Orbán Viktor puskalövés nélkül adja át Magyarországot az oroszoknak
Mellár Tamás (Párbeszéd) a nyugati országokban – Németországban, Svédországban és Finnországban – szerzett tapasztalatairól beszámolva arról beszélt: ezekben az országokban a magyar kormány tevékenysége miatt nem igazán szeretik a magyar embereket. Orbán Viktor miniszterelnököt azzal vádolta, hogy 2009 előtti harcos oroszellenesből „a legnagyobb oroszbaráttá” vált és a Nyugatot kezeli ellenségként. Szerinte Putyin orosz elnök és a magyar kormányfő egymásra vannak utalva: Orbán Viktor pontosan tudja, hogy a 2026-os választási eredményektől függetlenül hatalomban tud maradni, ha a Putyin támogatni fogja, és Putyinnak is fontos Orbán Viktor, mint „megbízható magyarországi helytartó”, és az oroszok érdekeinek képviselője az EU-ban. Azt mondta: szégyen, hogy a miniszterelnök a hatalom birtoklása érdekében feláldozza magyar szabadságot és a nemzeti szuverenitást. 1956-ban magyarok életüket adták a szabadságért, most viszont Orbán Viktor egy puskalövés nélkül átadja az országot az oroszoknak – jelentette ki.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: az a szégyen, hogy valaki külföldön nem áll ki saját nemzete mellett. Hozzátette: a DK-s Gyurcsány Ferenc kormányon saját lakásában fogadta Putyint, ezért a baloldal nem oktathatja ki a Fideszt arról, hogy ki kinek a barátja. Hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy minél előbb béke legyen. Arról is beszélt: az orosz olajhoz és gázhoz pedig gazdasági érdekünk fűződik, hiszen enélkül egész Európa versenyképessége szorul háttérbe. Jelezte azt is: a szankciók nem működnek, Oroszország „köszöni szépen” jól van.
Mi Hazánk: az izraeli miniszterelnök meghívása morális, gazdasági és a politikai károkat okoz Magyarországnak
Toroczkai László (Mi Hazánk) annak a véleményének adott hangot: példátlan morális, gazdasági és politikai károkat okozhat Magyarországnak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs után a magyar kormányfő hivatalos látogatásra hívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Szerinte ezt a döntést csak egy Fidesz-Likud, illetve Orbán-Netanjahu-paktummal tudják magyarázni. Úgy vélte a meghívás valójában Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu „titokzatos, de nagyon szoros barátságáról szól”. Úgy vélte, a meghívás a kormány által hangoztatott gazdasági semlegességgel is szembemegy, hiszen világ jelentős része elítéli, amit az izraeli kormány és kormányfő tesz, így világnak ezt a részét kizárjuk a jövőben mindenféle politikai és gazdasági együttműködésből. Álláspontja szerint a meghívás súlyos nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, terroristák célpontként kezelhetik Magyarországot, ha az izraeli kormányfő ide érkezik.
Magyar Levente, a külügyi tárca államititkára válaszában gyermekded megközelítésnek nevezte azt a véleményt, hogy diplomáciát és a magyar külpolitikát személyes barátságok, ellenszenvek vezérlik. Kijelentette: a magyar külpolitika vezérfonala 14 éve a nemzeti szuverenitás és Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése. Kijelentette: a történelmi tapasztalatok okán minden magyar kormány legelemibb erkölcsi feladata biztosítani, hogy Magyarország kimaradjon a globális vagy regionális konfliktusokból. Ennek alapján viszonyulnak az ukrán-orosz konfliktushoz, és a közel-keleti vészes és egyre eszkalálódó eseményekhez is – tette hozzá. A Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsra utalva hozzátette: az ilyen politikai jellegű döntések nem a békét, hanem az eszkalációt szolgálják.
Jobbik: átlagbérig legyen ingyenes a bankolás
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy hónap múlva tovább nőhet „a banki sarcolás”, amikor a bankkártya és bankszámla-díj emelésére elrendelt stop lejár. A bankoknak pedig lehetővé tették, hogy az előző évi inflációt érvényesítsék, így akár dupla díjemelés is bekövetkezhet – közölte. A képviselő az emelési stop meghosszabbítását javasolta legalább 2025 december végéig. Felvetette azt is, hogy az átlagbérig legyen ingyenes a bankolás. Z. Kárpát Dániel kíváncsi volt arra, hogy a tranzakciós illeték áthárítását meddig hagyja még a kormány, ezt a bankokra vetették ki eredetileg, nem az emberekre. Az embereken „levert összeg” több mint 330 milliárd forint – jegyezte meg. A kereskedelmi bankok gyakorlata vérlázító – fogalmazott, és a banki visszaélések visszaszorítását sürgette. Szerinte a kormánynak komoly restanciája van erkölcsi és morális értelemben egyaránt.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy reagált: a bankok abból élnek, hogy kereskednek a pénzzel. Ez zordan hangzik, de ez a helyzet és a világon mindenhol így van – jegyezte meg. Ugyanakkor a bankoknak is be kell tartaniuk a magyar jogszabályokat, a pénzforgalmazásra vonatkozó törvényeket és eljárásrendet – rögzítette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bankszámlaszerződés módosítása legalább két hónappal korábban kezdeményezhető, hogy az ügyfélnek adott esetben legyen lehetősége bankot váltania. Kitért arra is, számos bankszámla-csomag létezik, javasolt időnként átnézni, hogy akár a számlavezető banknál, akár más hitelintézetnél, nincs-e kedvezőbb csomag. A számlaváltás viszonylag egyszerű folyamat – jegyezte meg.
Barkóczi Balázs (Demokratikus Koalíció) napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány magát kereszténynek hazudja. Mint mondta: nem érti, „hogyan merik Krisztus nevét a szájukra venni a kormánypárti képviselők, akik nem segítenek a bajbajutott embereknek, így méltó lakhatást sem biztosítanak, sem pályázati forrást, mert azokat a miniszterelnökre költik, elárulva a családokat és „szégyelljék magukat”. Azokat a családokat, akik súlyosan fogyatékos gyermekeket nevelnek, illetve azokat a halmozottan fogyatékos személyeket, akiknek nincsen lakhatási alternatívájuk arra az esetre, ha a családban maradási lehetőségük megszűnik. Ha a szülők nem tudják ellátni a gyermekekkel kapcsolatos feladatokat, a folyamatos ápolásra szoruló felnőtt gyermekekre leginkább olyan vidéki, jellemzően határ menti tömegintézmények várnak, ahol gyakran elhanyagolják őket – jelezte. Hiába mondta ki a bíróság, hogy az állam megsértette a súlyosan, halmozottan fogyatékos felnőtt emberek és az őket gondozó szülők jogait azzal, hogy nem tart fenn megfelelő ellátást a számukra, az állam elérte, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie – nehezményezte. Hozzátette, a minisztérium arról tájékoztatta ezeket a szülőket, hogy talán 2036-tól készülnek el az általuk vágyott lakóotthonok. Mindezek súlyosan sértik a fogyatékos emberek alapvető jogait és szembe megy Magyarország emberi jogi kötelezettségvállalásaival is – közölte.
Rétvári Bence a Demokratikus Koalíció képviselőjének minősíthetetlen felszólalására válaszolva arról beszélt: határozottan visszautasítja, hogy éppen a DK bírálja a kereszténységet. Szavai szerint „különösen érdekes, hogy azok akarják megmondani, ki a keresztény és ki nem, akik csak támadják a kereszténységet és akiknek a vezetője „A kereszt halála” címmel ír könyvet és utána a parlamentben erről beszélt”.
„És csakhogy letekerjék a hangerőt”, arra is emlékeztette a Demokratikus Koalíció tagjait, hogy „akkor, amikor csökkentették a normatívát, akkor Korózs Lajos szociális államtitkárként azt tanácsolta, hogy nem kell automatikusan otthonba kerülnie az idős embereknek, a szomszédjuk, barátjuk is ápolhatják őket”.
Szégyen és gyalázat, amit Önök tettek a kormányzásuk alatt!
– hangsúlyozta. Majd a belügyminiszter-helyettes közölte: a szocialisták idején a tartósan beteg gyermeküket otthon gondozó szülők 37050 Ft -ot kaptak, míg most ez a juttatás 229500 Ft. Felidézte: ápolási díjra 15 milliárdot fordítottak a szocilb kormányzás alatt, most pedig 101 milliárdnyi összeget, ami óriási emelkedés.
Támogatták Önök ezt? – kérdezte. Hozzátette:
2018-ban döntöttünk erről, de a baloldali képviselők tülköltek, szelfiztek a gyermekek otthongondozási díjáról pedig nem szavaztak. Még azt sem tették meg, hogy megnyomják az „igen” gombot, de ezt sem tették meg. Nem az lett volna az együttérzés minimuma, hogy az otthongondozási díj emelését támogatják, ha már jelen vannak?
– kérdezte.
Válaszát azzal zárta:
Önöknek sokkal fontosabb a kormány gyűlölete, mint a rászoruló emberek támogatása!
KDNP: legyen végre béke!
Simicskó István (KDNP) elmondta, hiába hozott létre az emberiség a második világháború után komoly nemzetközi szervezeteket, mégsem sikerült megakadályozni az újabb háborúk kitörését – emlékeztetett, az orosz-ukrán háborúra utalva hozzátéve: „most is sikerült két testvérnépet összeugrasztani”. Hozzátette azonban, a 2025-ös szentév mellett reményt hoz az amerikai elnökválasztás eredménye is. Hangsúlyozta: az értelmetlen, önsorsrontó szankciók, amelyeket Brüsszel hozott a háború kitörése után, inflációhoz, gazdasági nehézségekhez vezettek, miközben az elmúlt három évben szinte semmit nem tettek a béke érdekében. Arra kérte ezért a magyar kormányt, hogy továbbra is aktívan járjon közbe a béke érdekében.
Soltész Miklós államtitkár válaszában idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a háború kitörése után azt mondta: „stratégiai nyugalomra van szükségünk”, ami azt jelentette, hogy fegyvert nem adunk, de minden más segítséget igen. Erre az akkori ukrán nagykövet azt válaszolta: „stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” – idézte fel. Magyarország ennek ellenére közel 100 milliárd forintos humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, ahonnan eddig 1 millió 437 ezer menekültet fogadott. Szállást, ételt, ruházatot, orvosi ellátást, munkahelyet és oktatást, ingyenes utaztatást adtunk, a legnagyobb segítséget pedig Ukrajna az energetikai területen kapta Magyarországtól – sorolta. Visszautasította az ukrán fél Magyarországot sértegető politikáját és a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását, valamint azt is, hogy a magyarországi ellenzék háborúpárti, fegyvert, akár katonákat akar küldeni a háborúba.
