Ezért ugrottak meg az áramárak Európában és a régióban
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese szerint összetett energiapiaci és geopolitikai körülményekkel a háttérben ugrottak meg Magyarországon a tőzsdei áramárak. A tárca képviselője a Világgazdaságnak bemutatta a kialakult árampiaci helyzet hátterét és a magyar álláspontot, valamint arra is rámutatott, miért hiba a napi tőzsdei árakat riogatásra használni. A gazdasági szaklap az írást változatlan formában közölte, ebből idézünk pár gondolatot.
A miniszterhelyettes azt írja, hogy a napokban élénk érdeklődést váltott ki, hogy Magyarországon szokatlanul magas szintre szaladt fel a villamos energia piaci ára, azaz a tőzsdei ár, amelyen a kereskedők adják-veszik az áramot.
„Még Magyar Péter is letette egy pillanatra a diktafont, hogy hazudjon egyet, és újabb támadást indítson a rezsicsökkentés ellen. Mivel az egyéb sommás megállapítások jelentős része is mellőzött bármiféle kontextust, érdemes tisztába tenni, világosan látni néhány villamos energetikai alapvetést. Szögezzük le az elején, hogy Magyarországon a villamos energia rezsicsökkentett ára a családok számára a legalacsonyabb Európában, miközben a vállalkozások által fizetett áramár az európai középmezőnyben van”
– olvashatjuk Czepek Gábor állásfoglalását, aki hozzáteszi:
„Az orosz–ukrán háború kitörésével az európai országok új helyzettel kénytelenek szembenézni. Egyik napról a másikra kilőttek az energiaárak, megszakadtak a korábbi ellátási láncok, és felborultak az egyenes vonalú tőzsdék. Mindeközben a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése vált az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé – jegyzi meg a szakember, majd kifejti:
„Brüsszel és számos nyugati tagállam a túlhajtott zöldideológia alapján valódi átmenet nélkül, egyik napról a másikra szakítana a hagyományos energiahordozókkal. Ennek eredményeként Európa egyre inkább megújuló, másképpen időjárásfüggő erőművekre – nap- és szélerőművekre – támaszkodik, ám ez egy újfajta, sokak által a mai napig nem látott vagy inkább szándékosan meg nem értett kitettséget eredményez. Ugyanis a megújuló energiatermelők természetes velejárója a kiszámíthatatlanságuk”
– írja a szakember, aki megjegyzi, hogy az ellátás szélsőséges és csak korlátosan előrejelezhető ingadozása összeegyeztethetetlen a modern gazdaság követelményeivel is.
„A megújulók elvben kimeríthetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, olcsó energiaforrást és környezetbarát alternatívát jelentenek, ugyanakkor a rendszer kiegyensúlyozásához szabályozó kapacitások szükségesek, hogy az ellátás biztonságos legyen, amikor a zöldenergia-termelés nem biztosított. Amikor tehát nincs megfelelő mennyiségű megújuló energia a piacon, akkor azt valahonnan pótolni kell. Ekkor lépnek előre a manapság igencsak lesajnált fosszilis erőművek” – fejti ki a helyzetről szakmai véleményét a miniszterhelyettes.
„Ezek az erőművek gyorsan képesek bekapcsolódni vagy szükség esetén csökkenteni teljesítményüket, hogy a fogyasztói igények változását követni tudják. Kiegyensúlyozzák az időjárásfüggő termelés ingadozásait, ezzel hozzájárulnak a rendszer stabilitásához, és biztosítják az azonnali teljesítményt, ha más források kiesnek. Ennek azonban ára van”
– teszi hozzá Czepek Gábor.
Az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettesének a kérdésről megfogalmazott álláspontját a Világgazdaság oldalán olvashatják el teljes terjedelmében.
Címlapkép: Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. november 11-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
