Nem győzik a német hatóságok, annyi állampolgársági kérvényt kapnak

Akár éveket is kell várnia annak, aki a júniusban életbe lépett új állampolgársági törvényt követően igényelt német útlevelet. Noha a szövetségi kormány célja az volt, hogy a bevándorlók hamarabb szerezzenek német állampolgárságot, az intézkedés azt eredményezte, hogy az elbírálásra váró kérelmek száma meredeken emelkedni kezdett, csakúgy, mint a várakozási idő – mutatott rá hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, egyre nagyobb a teher a migrációs és állampolgársági ügyekkel foglalkozó német adminisztráción: két év alatt mintegy 50%-kal nőtt a beadott honosítási kérelmek száma a 25 legnagyobb városban.

2022-ben csupán 81 ezren kérvényezték a német állampolgárságot, idén viszont már a 122 ezret is meghaladta a számuk.

A hatóságok nem tudják tartani a lépést a kérelmekkel. 20 német városban több mint 217 ezer kérelem vár elbírálásra, vannak, akiknek éveket kell várniuk a német útlevélre. Lipcsében például rendkívül súlyos a helyzet, egyes esetekben a kérelmek benyújtására is 50 hónapot kell várni. Ugyanakkor

a német jogszabályok kimondják, hogy a kérelmezőknek három hónapon belül vissza kell jelezni, amennyiben ez nem történik meg, bírósághoz fordulhatnak.

Németországban nemcsak a kérelmek megnövekedett száma okoz problémákat. A hivatalokban nincs elegendő munkaerő, és bár a honosítási folyamat gyorsabb lett, a kérvényezők ellenőrzése több időt vesz igénybe. A drezdai bevándorlási hivatal hangsúlyozta, kezelni kell a 2014 és 2016 közötti migrációs válság kudarcait – írták.

A beadott kérelmek száma a szövetségi kormány idén júniusban bevezetett állampolgársági törvénye után indultak hirtelen emelkedésnek. Az intézkedés célja az volt, hogy egyszerűbben és gyorsabban juthassanak német állampolgársághoz azok, akik már régóta az országban élnek.

Statisztikai adatok szerint ugyanis a teljes lakosság körülbelül 14%-a nem rendelkezik német állampolgársággal

– ismertették az elemzésben.

Az új törvény értelmében a korábbi nyolc év helyett öt év után nyújthatnak be állampolgársági kérelmet, de bizonyos esetekben a három évnyi németországi tartózkodás is elegendő. Jogosult a német állampolgárságra az is, aki legalább öt éve Németországban él és legalább egyik szülője az országban született. A 67 év feletti bevándorlóknak a törvény bevezetése óta írásbeli nyelvvizsga helyett elegendő szóbeli vizsgát tenniük.

Nem kaphatnak viszont német állampolgárságot azok a bevándorlók, akik teljes egészében állami támogatásból élnek, sem azok, akik antiszemita, rasszista vagy más, idegengyűlölettel kapcsolatos bűncselekményt követtek el.

A német állampolgárságra egyébként igen magas az igény, tavaly több mint 200 ezren kapták meg útlevelüket. A bevándorlók között jócskán vannak olyanok, akik 2014 és 2016 között menekült el Szíriából, mellettük irakiak, románok és afgánok adtak be kérelmet nagy számban. Tavaly pedig a Hamásszal kirobbant háborút követően az izraeliek által benyújtott kérvények száma emelkedett meg. Míg 2022-ben 5 705 izraeli állampolgártól érkezett kérvény, tavaly 9 178-ra emelkedett a számuk, idén szeptemberéig pedig az igénylők száma elérte a 18 448-at. Az izraeliek egyébként egy különleges eljárás segítségével is német állampolgársághoz juthatnak: azok, akik 1933 és 1945 között a náci üldöztetés során veszítették el német állampolgárságukat, illetve leszármazottaik 2021 augusztusa óta nyújthatnak be honosítási kérvényt – írták.

Címlapkép: illusztráció. Fotó: freepik

Forrás:
Migrációkutató Intézet
'Fel a tetejéhez' gomb