Kövér László: Brüsszel elhibázott politikája az Európai Unió létét fenyegeti

Az Európai Unió (EU) vezetésének téves migrációs politikája társadalmi destabilizációt eredményez Nyugat-Európában, ami társulva az EU gazdasági destabilizációjának hatásaival veszélybe sodorhatja az Európai Uniónak, mint szervezetnek a létét – mondta Kövér László a COSAC 72. plenáris ülésén hétfőn Budapesten.

Az Országgyűlés elnöke a tagállamok nemzeti parlamentjei európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak küldöttségei előtt kiemelte: napjainkban a hazáját és Európát szerető és szolgáló minden felelős európai politikusnak a legfontosabb feladata, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk, hogy az Európai Uniót megőrizzük annak az érték- és érdekközösségnek, amelynek az alapítói létrehozták. Kövér László, utalva a 2011-es magyar uniós elnökség idején rendezett találkozóra rámutatott, az elmúlt tizenhárom évben válságok sora zúdult Európára és a világra: illegális migráció, világjárvány és európai földön egy világháború veszélyével fenyegető regionális fegyveres konfliktus.

„Ezek magukkal hozták annak veszélyét is, hogy az Európai Unió a béke, a demokrácia és a jólét tervéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává válik”

-tette hozzá. Kifejtette: a téves brüsszeli szankciós politika hatására a tavalyi évben az Európai Unió GDP-je 0,2 százalékkal emelkedett, míg az orosz GDP 3,6 százalékkal. Az unió vezetésének téves gazdaságpolitikája miatt az EU részesedése a világ GDP-jében évről évre csökken.

„Az EU-ban az elektromos áram ára 2-3-szor, a földgáz ára 4-5-ször nagyobb, mint az Egyesült Államokban. Ez az európai ipar súlyos versenyhátrányához vezet”

-összegzett. Az Országgyűlés elnöke – aki tolmácsolta a hivatalos programra külföldre utazó Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét – hangsúlyozta: Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az elnökséget. Rámutatott: a kontinensünket és az Európai Uniót komoly próbatétel elé állítja a szomszédságunkban zajló háború, az illegális migráció, a demográfiai folyamatok, a sérülékeny biztonsági helyzet, a nemzetközi ellátási láncok sebezhetősége, a globális versenytársaktól való leszakadás, illetve a klímaváltozás hatásai és a természeti katasztrófák.

„Bízunk abban, hogy a magyar elnökség alatt sikerül közelebb kerülni a megfelelő közös válaszok megtalálásához e kihívásokra”

-fogalmazott. Felidézte: december 1-jén lesz 15 éve, hogy hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés. A szerződés által bevezetett reformok közül kiemelte a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését az európai uniós döntéshozatali folyamatokban. Értékelése szerint ez nem ért célt, elsősorban a bizottság illegitim, a tagállami hatásköröket elvonni akaró politikája miatt. Kitért arra is, hogy a Minority Safe Pack, az „Egymillió aláírás Európa sokszínűségéért” elnevezésű érvényes, és az Európai Parlament által is támogatott polgári kezdeményezés kapcsán az Európai Bizottság a felvetett és részletesen kidolgozott intézkedések egyikében sem tartotta szükségesnek jogalkotási javaslat előterjesztését, Annak ellenére, hogy több mint 40 millió, nemzeti kisebbségi élethelyzetben lévő európai ember – nem utolsósorban európai választópolgár és adófizető – jogegyenlőségi igényéről van szó. Kövér László reményét fejezte ki, hogy az újonnan felálló Európai Bizottság hozzáállása változni fog a jövőben, és hatásköreit nem önkényesen, hanem az uniós szerződésekkel összhangban gyakorolja majd, „bár erre semmi jel sem utal”.

Szólt arról is, hogy a demográfiai változások mélyreható hatással vannak nemcsak az EU gazdaságára, jóléti rendszereire, gyarapodására, ellenállóképességére és versenyképességére, hanem összességében az európai civilizáció fennmaradásának hosszú távú esélyeire is. Rámutatott: a demográfiai kérdések kezelése alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, azonban az EU népessége csökkenésének és folyamatos elöregedésének megállítása érdekében uniós szinten is foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel.

„A megoldást nem a migráció ösztönzése jelenti, hanem az európai családok gyermekvállalási szándékának a támogatása”

-hangsúlyozta. Kitért arra is: Magyarország kiemelt figyelmet fordít a határvédelemre, az illegális migráció megfékezésére és a belső biztonság növelésére, ami hozzájárul az EU egészének stabilitásához. Kijelentette: a biztonság és a stabilitás szempontjából nem lehet megfeledkezni az EU bővítéséről sem. Hangsúlyozta, most már érdemi előrelépésre van szükség, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal következetes és kettős mérce nélküli megközelítést kell alkalmazni. Meggyőződésük, hogy a Nyugat-Balkánon nem lehet tovább várni, a tárgyalásokon elől járó országokat, így különösen Szerbiát és Montenegrót mielőbb fel kell venni a tagok közé – jelentette ki.

„Szólt arról is, hogy Magyarország az erős nemzetállamok együttműködésén alapuló erős Európai Uniót tartja a jövőben is követendő célnak.”

Ez azonban egyáltalán nem ellentétes azzal, hogy a közös európai kihívásokra közös válaszokat találjanak, ezekhez azonban csak nyílt, őszinte, demokratikus vitákon keresztül lehet eljutni, nem az eltérő véleményt képviselők megbélyegzése és kirekesztése révén

-vélte. Az Országgyűlés elnöke Robert Schuman kereszténydemokrata politikust idézte: „Európa a kiteljesedést hozta meg az emberiség számára. Neki kell hát új utat mutatnia, a mások leigázására irányuló törekvések helyett a kultúrák sokféleségének elismerése révén, mely kultúrák minden egyes képviselője kölcsönös tisztelettel viseltetik a többiek iránt.”

„Magyarország ezt a tiszteletet tanúsítja mindenki felé, és várja el mindenki részéről”

-mondta.

Forrás/fotó: MTI