Az Országgyűlés elnöke a Rába-vidék központjába látogatott
Kövér László elmondta: találkozójuk a szlovéniai Mura-vidéki Lendván kezdődött, ahol első sorban a múlt kérdéseinek feldolgozását, valamint jövőbeni kulturális együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az eszmecsere második felében, a magyarországi szlovének által lakott Rába-vidéken pedig a helyi gazdaság fejlesztésével kapcsolatos elképzelések kerültek a nemzetiségi közösség vezetőivel folytatott megbeszélés fókuszába.
Úgy fogalmazott: a Rába-vidék fejlesztéséről szóló tervek már elkészültek és hamarosan a kormány asztalára kerülnek.
Az anyanyelv megtartásán túl egy nemzeti kisebbség megmaradását az is szolgálhatja, ha az anyanyelv használata egy határ menti térségben a két ország gazdasági kapcsolatainak élénkülésével, helyi vállalkozók révén „gazdasági faktorrá” is válik – hangzott el.
A magyar politikus hozzátette: az államok és kormányok feladata, hogy akár a jogi szabályozással, akár az infrastruktúra fejlesztésével segítsék a helyi gazdaság fejlődését, hozzájárulva a térség népességmegtartó képességének növeléséhez.
Az Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón elismerően szólt arról az összefogásról és aktivitásról amit a Magyarországon élő tizenhárom nemzetség közül – viszonylag alacsony lélekszámukhoz képest – a szlovén nemzetiségi tagjai tanúsítanak.
Dejan Zidan szlovén házelnök úgy fogalmazott: az Országos Szlovén Önkormányzat és a térségi fejlesztési ügynökség együttműködésének köszönhetően olyan mintaprojektet sikerült kidolgozni, amely a határ mindkét oldalán hasznosítható elemeket tartalmaz és amelynek megvalósítása valóban erősíteni fogja a Rába-vidék és a Mura-vidék gazdaságát is.
Kovács Andrea a Rába-vidék fejlesztéséért létrehozott ügynökség vezetője az MTI-nek elmondta: az általuk javasolt tervek döntő többsége az infrastruktúra fejlesztését célozza. Szavai szerint ugyanis ez az alapja annak, hogy a térségben olyan vállalkozások telepedjenek meg, amelyek munkahelyet kínálnak például a Rába-vidék fiataljai számára.
MTI