Szigorítanak a németek, unják már a késes támadásokat
Ezentúl nem kaphat Németországban védelmet az a menedékkérő, aki idegengyűlöletből követett el bűncselekményt, továbbá a jövőben a menedékkérők elveszítik védelmi státuszukat, ha visszamennek nyaralni oda, ahonnan „elmenekültek”.
Soha nem látott harcok zajlanak a német parlamentben. A képviselők jóváhagyták, hogy egy sor új intézkedéssel szigorítsák a menedékjogra és a migrációra vonatkozó szabályokat, ám a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) további szigorításokat sürget a terrorizmus elleni harc ügyében – mutatott rá szerkesztőségünknek csütörtökön eljuttatott Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, a múlt héten elfogadott biztonsági csomagban foglaltak szerint
ezentúl nem kaphat Németországban védelmet az a menedékkérő, aki idegengyűlöletből – beleértve az antiszemitizmust és a rasszizmust – követett el bűncselekményt.
A közlekedési-lámpa koalíció – a Szociáldemokrata Párt SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek – két törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, az első a menekültügyi rendszert szigorítaná, amelyet az alsóház (Bundestag) és a tartományokat képviselő Szövetségi Tanács (Bundesrat) is elfogadott.
A jövőben a menedékkérők elveszítik védelmi státuszukat, ha visszalátogatnak hazájukba (a kivételt csak egy családtag temetése jelenti), és akkor sem jogosultak Németország védelmére, ha korábban már regisztrálták őket egy másik európai országban
– írták az elemzésben, s hozzátették: a biometrikus adatok és a közösségi médiában fellelhető információk felhasználását is lehetővé teszik a menedékkérő személyazonosságának megállapítása érdekében.
Korábban a Vasárnap.hu is írt róla, hogy a tehetősebb afgánok hazajárnak nyaralni Németországból.
Szigorították a fegyvertörvényt is:
tilos lesz kést vinni a nyilvános rendezvényekre, tömegközlekedési eszközökre és a megállókba.
A rugós kések a penge hosszától függetlenül tilalom alá esnek. A lőfegyvertulajdonosokat szigorúbb vizsgálat alá vetik, bevonva az ellenőrzésbe a rendőrséget, és a vámügyi nyomozóhivatalt – ismertették.
A második törvénytervezet célja az, hogy fokozza a terrorizmus elleni harcot: az intézkedéseket az alsóház elfogadta, ám a törvényhozáson már nem ment át, elsősorban a CDU és a CSU nem értett velük egyet, mondván, nem elég szigorúak.
Szerintük szükséges az arcfelismerő programok használata, valamint az elmentett adatokhoz való hatósági hozzáférés. Felszólaltak amellett, hogy
a kormány javaslataival ellentétben ne csak a különösen súlyos bűncselekmények vizsgálatába vonják be a nyomozókat, hanem a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és a gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyekbe is.
A jobboldali pártok támogatásának hiányában a kormány tartományi szinten tervez egyeztetni az intézkedésekről.
Nancy Faeser német belügyminiszter szerint „helyes választ” adtak az ország biztonságát érintő fenyegetésekre, beleértve az iszlám terrorizmust, az antiszemitizmust, valamint a jobb- és baloldali szélsőségességet. A tárcavezető egyúttal „teljesen érthetetlennek és felelőtlennek” nevezte a CDU és a CSU tiltakozását.
Berlin a nyáron kongatta meg a vészharangot, miután május 31-én Mannheimben, majd augusztus 23-án Solingenben hajtottak végre késes támadást – emlékeztettek.
A nyomozók szerint mindkét akciót az iszlám szélsőségesség jegyében hajtották végre. Szeptember 5-én egy osztrák férfi lövöldözött Münchenben az izraeli főkonzulátus és a Náci Dokumentációs Központ környékén. A támadások azóta sem értek véget: október 18-án egy líbiai férfit tartóztattak Bernau bei Berlinben, aki Izrael nagykövetsége ellen tervezett terrortámadást. A férfi menedékkérelmét a hatóságok elutasították, és körülbelül egy éve el kellett volna hagynia Németországot. Október 19-én pedig Vallstedtben egy 32 éves férfi késsel támadt négy emberre. A rendőrség közlése szerint bár korábban érdeklődést mutatott az iszlám iránt, nem vallási szélsőségességről van szó – írták.
Címlapkép: Illusztráció. Forrás: freepik