Dán kormányfő: Sok európainak elege van abból, hogy segítünk a kívülről érkező bűnözőknek
Az irreguláris migráció kérdése uralta az uniós csúcstalálkozó első napját. Az Európai Tanács tagjai a közös uniós politika szigorítása mellett döntöttek, és abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják az illegális migránsok kitoloncolását – mutatott rá pénteki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Az Európai Unió külső határain zajló ellenőrzések megerősítése, a származási és tranzitországokkal való együttműködés fokozása, a visszaküldési politikák hatékonyabbá tétele – ezekben a pontokban állapodtak meg az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján – írták.
Noha az illegális bevándorlás az egyik legkényesebb kérdésnek számít a tagállamok vezetői között, többségük hajlandóságot mutatott arra, hogy új és szigorúbb módszereket vezessenek be
– jegyezték meg.
Mindez a migrációkritikus jobboldali álláspont – legalábbis részleges – győzelmét jelzi. „A migráció európai kihívás, amire európai szintű válasz kell” – hangsúlyozták a tagállami vezetők a találkozó összefoglalójában.
Statisztikai adatok azt jelzik, hogy bár az irreguláris határátlépések száma elmarad a 2015-ös migrációs és menekültválság idején látottaktól, a 2023-ban benyújtott 1,14 millió menedékkérelem megközelítette a 2015-ös értéket.
Ez jelzi az illegális határátlépések magas látenciáját is – még akkor is, ha a menedékkérők egy része legálisan lépte át az EU külső határait. Ráadásul meglehetősen alacsony azon elutasított menedékkérők száma, akik vissza is térnek hazájukba. Ezen statisztikák nem mutatnak javulást: tavaly a 484 000 elutasított kérelmező csupán 20%-a tért haza, így a csúcstalálkozó egyik legégetőbb kérdése a kitoloncolások fokozása volt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egyeztetéseket követően bejelentette, hogy új jogalkotási javaslatot fognak benyújtani. A tárgyalásokon továbbá szó esett az EU-n kívüli menekültügyi központok (hotspotok) létrehozásáról is, amelyek kapcsán a Bizottság elnöke azt mondta, kialakításukban együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. Olaszország korábban Albániával kötött megállapodást a menekültügyi eljárások kiszervezéséről, de egyre több tagállamban egyeztetnek hasonló döntésekről. Hollandia például az elutasított menedékkérőket Ugandába küldené.
A szigorúbb migrációs politika fogadtatása azonban vegyes volt. Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnök a „visszaküldési központokat” nem tartja jó megoldásnak, szerinte segíteni kellene a bevándorlók letelepedését. Álláspontjával nincs egyedül, a hotspotok ötletét belga kollégája, Alexander De Croo sem támogatta. Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő viszont üdvözölte, hogy az uniós migrációs politika közeledik Athén álláspontjához. Hasonlóan nyilatkozott a dán kormányfő, Mette Frederiksen is, aki a külső határvédelem fontosságát hangsúlyozta:
„Sok európainak elege van abból, hogy segítünk a kívülről érkező bűnözőknek”
– fogalmazott, kiemelve, hogy a migránsok között szélsőségesek is vannak.
A tagállami vezetők foglalkoztak a kelet-európai helyzettel is, támogatva Varsót abban, hogy ideiglenesen felfüggessze a keleti határára érkezők menedékkérelmeinek befogadását.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra hivatkozott, hogy a menekülthullám Belarusz és Oroszország „hibrid háborús” művelete, és „nem engedhető meg, hogy visszaéljenek” az uniós értékekkel, beleértve a menedékjogot. Abban von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is egyetértettek, hogy Minszk és Moszkva célja az EU destabilizálása.
Címlapkép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. október 17-én. Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf
