Itt a videó a DK-s aktivistáról, aki megpróbált zavart kelteni Orbán Viktor sajtótájékoztatóján

Papírlapokat szórva futott be a DK aktivistája a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatójára, miközben ugyanazokat a mondatokat ismételgette zihálva.

Egyelőre nem tudni, miért is büszke Gyurcsány Ferenc arra, hogy rommá égette magát egyik aktivistájuk, aki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján próbált feltűnősködni azzal, hogy megzavarja a miniszterelnököt. Gyekiczki Márton, a DK ifjúsági szervezetének tagja ugyanis az asztalához rohant, és magyar nyelven a miniszterelnöktől azt kérdezgette:

„Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr? Eladta Putyinnak, eladta Hszi Csinpingnek! Orbán Balázs mennyiért adta el a hazát?”

Az ominózus jelenetről készült videót itt láthatja:

Gyekiczki Márton, a DK Ifjúsági Szervezetének tagja egyébként már Kötcsén is papírpénzt szórogatott a levegőbe. Igazi forradalmár, nem vitás!

Gyurcsány Ferenc persze nagyon elégedett az aktivistával, akinek igen rövid performansza sem zavarta meg Orbán Viktort abban, hogy higgadtan folytassa a sajtótájékoztatót.

Nos, felmerülhet kérdésként, vajon kinek a meghívására juthatott be az EP – épületébe Gyekiczki Márton? És vajon mit akart elérni azzal, hogy néhány másodpercig papírlapokat szórt szét a sajtótájékoztatón és magyar nyelven ismételgette ugyanazokat a kérdéseket..? És vajon azt tudja-e, hogy a DK elnöke milyen üzleti kapcsolatban áll Kínával?

Az megvan, hogy Gyurcsány magáncéget alapított Kínában?

Gyurcsány Ferenc és csatolt részeinek – Demokratikus Koalíció, Magyar Szocialista Párt, illetve az újonnan beszerzett momós különítmény – Kínához fűződő kapcsolata leginkább egy abszurd szerelmi drámához hasonlítható. Az utóbbi két évtized látványos pálfordulásait még egy brazil szappanoperákon edződött nézőnek is komoly fejtörést jelenthet értelmezni. Mi azonban megpróbálkoztunk a „lehetetlen küldetéssel”, hátha segíthetünk a Gyurcsány-hívők apró táborának azzal, hogy miként is tartsák számon Kína és Magyarország kapcsolatát. Ami biztos: ha az Orbán-kormány tárgyal Kínával, akkor az vörös posztó a szemükben, közben pedig valamiért elfelejtik azt az egyébként semmiképpen sem elhanyagolható tényt, hogy Gyurcsány Ferenc még saját céget is alapított a kínai piacban rejlő lehetőségekre. De ne feledkezzünk meg Ujhelyi Istvánról sem, akit az egyik legnagyobb Kína-lobbistaként emlegetnek az Európai Parlamentben. Miközben Kína nemes egyszerűséggel kitiltott néhány EP-képviselőt, köztük Cseh Katalint, aki minderre nagyon büszke volt.

Gyurcsány Ferenc korábban egyértelműen kifejezésre juttatta Kína iránti rajongását, ami talán nem is véletlen. A szocialisták miniszterelnöke volt például az egyik díszvendége a Sencsen városában megrendezett China Hi-Tech Fair (CHTF) című kiállításon, ahol a Demos Alapítvány színeiben megjelent Dessewffy Tibor, Gyurcsány tanácsadója is. Ezt pedig úgy sikerült elérni, hogy vendéglátóiknak azt kamuzták, hogy a Demos állami alapítvány, Dessewffy tehát hivatalos személy. Ebből persze semmi nem volt igaz, de talán némi mentséget szolgálhat számukra, hogy a Demos egyébként tényleg foglalkozott Kínával és azon belül Sencsennel: Dessewffy – Szajp Szabolcs nevű alkalmazottjával közösen – könyvet is írt az európaiak kínai üzleti lehetőségeiről.

Gyurcsányné férje annyira elhivatottan gondolta a kínai nyitást, hogy magáncéget is alapított

Már csak abból is látszik, hogy Gyurcsány mennyire gondolta komolyan a kínai piac felé való nyitást, hogy BudaShen néven magáncéget alapított egy Dessewffy-közeli emberrel az Altus kínai irányú terjeszkedésének levezénylésére. (Természetesen még véletlenül sem feltételezzük, hogy Gyurcsány saját üzleti érdekeinek előmozdítására is kihasználta volna a hivatalos látogatást Sencsenben.) Az új cég kisebbségi üzletrészét a kínaiul is beszélő Sülyi Áron szociológus, a Dessewffy Tibor egykori miniszterelnökségi tanácsadó nevével fémjelzett Ithaka Kht. társtulajdonosa birtokolta. Ő készítette elő a magyar megjelenést is, amely nem sokáig váratott magára a China Hi-Tech Fair (CHTF)-en, az Innomind Consulting színeiben. Ez a cég az ITDH nevű tisztán állami ügynökség partnere volt a sencseni jelenlétben. Persze az is előfordulhatott, hogy a kínaiak nem győztek tőkét befektetni Magyarországon és megrendelésekkel elárasztani a magyar cégeket, így Gyurcsány Ferenc kénytelen volt ezen igények kielégítésére magáncégével is beszállni a bizniszbe. És mint tudjuk, Gyurcsányné férje ott segít, ahol tud…

Gyurcsány egyébként 2005-ben látogatott először Kínába, egynapos látogatásra, ahová Kóka János mellett Czakó Ferenc, a Synergon elnöke és a Flextronics programmenedzsere, Takács Zsolt is elkísérte.

Mindezek fényében talán nem is olyan meglepő, hogy a korábbi szocialista miniszterelnök kínai piaci nyitását Ujhelyi István is lelkesen támogatta, akit az egyik legnagyobb Kína-lobbistaként emlegettek az EP-ben. Bár Ujhelyi sosem tagadta, hogy többször járt Kínában, de kínosan ügyelt arra, hogy ne tegyen párttársaihoz hasonló kritikus megjegyzéseket az Orbán-kormány kínai külpolitikájára. Sőt, annak ellenére sem határolódott el azoktól, hogy ő maga többször adott interjút kínai lapoknak, amelyekben arról beszélt, hogy mennyire nagyra értékeli a Kína, az EU, valamint Magyarország közötti kapcsolat jelentőségét. Hamar felejtenek a szocik: néhány évvel ezelőtt még dicsőségnek számított Moszkva és Kína felé nyitni

Egyelőre talány, hogy Gyurcsányné férje vajon miként értékeli ezeket a gondolatokat, mivel korábban elismerően nyilatkozott a Kínával való kapcsolattartásról. Kapaszkodjanak meg, még arról is dicshimnuszt zengett, hogy milyen csúcsszuper politikai bravúr volt Medgyessytől az, hogy elkezdte újraépíteni a Moszkvával való együttműködést: 

Egyszerűen emlékeztetni szeretnék, hogy a keleti nyitás politikájának fő érdeme Medgyessy Pétert illeti. Ő nyitott Moszkva és Peking irányába, és hosszú idő után először látogatott el Delhibe. Medgyessy helyesen ismerte fel, hogy az EU tagságra készülő Magyarországnak nem szabad bezáródnia Európába, és meg kell erősítenie a külső szövetségesi, baráti kapcsolatokat. Medgyessy normalizálta viszonyunkat Washingtonnal és elkezdte újraépíteni az együttműködést Moszkvával. Én csak folytattam, amit elődöm elkezdett. Azon most nem nagyon lamentálnék, hogy mennyire illúzió azt hinni, hogy Kína megoldhatja Magyarország gazdasági gondjait, a mértéken lehet vitánk, de az irányon nem. Az Orbán kormány első évének külpolitikai vesszőfutása után a Fidesz Kína-politikájának átfogalmazása, és ennek első sikere, Ven Csia-pao látványos budapesti látogatása dicséretet és gratulációt érdemel.

Majd igen rövid idő alatt száznyolcvan fokos fordulat következett be: az időközben a Demokratikus Koalíció elnökévé avanzsált ex-miniszterelnök a HVG cikke szerint csúfos kudarcként minősítették Orbán Viktor keleti nyitást ígérő politikáját, és azt sulykolták, hogy a miniszterelnök mindent megtenne a kínai pénzért. Mondta ezt Gyurcsány Ferenc…

Érdemes felidézni azt is, mekkora port kavart a 2010-es sanghaji világkiállítás, ahol a magyar pavilonra összesen 3,2 milliárdot költött a Bajnai-, majd Gyurcsány-kormány. Ebből egy kétszintes, kétezer négyzetméteres alapterületű pavilont kellett volna létesíteni, ehhez képest egy egyszintes, ezer négyzetméteres építmény készült el. A gyanú szerint előre lefutott volt a közbeszerzési eljárás, amelyet a Genexpo 2010 Hungary Kft. nyert meg, pedig az egyes sajtóhírek szerint egyáltalán nem felelt meg a kiírási feltételeknek. A cég ügyvezetője Dégen István, aki a rendszerváltás előtt a III/I-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként foglalkozott külföldi hírszerzéssel és elhárítással. A Kehi vizsgálata az ügyben számos visszásságot tárt fel, például, hogy nyolcszáz forintos izzókat tizenháromezerért szereztek be. A sanghaji világkiállítás gyanús kifizetései miatt indult nyomozást hét év után szüntették meg, mondván, nem volt megállapítható semmilyen bűncselekmény elkövetése. Milyen meglepő.