A gyerekkori alvásproblémák növelhetik az öngyilkosság kockázatát
Nem biztos, hogy jó, ha azzal biztatjuk magunkat, hogy gyermekünk kinövi az alvásproblémákat. Egy új kutatás szerint ugyanis ezek a gyerekek később gyakrabban szenvednek öngyilkossági gondolatoktól és van, aki el is jut a megvalósításig.
Azoknál a gyerekeknél, akiknek 10 éves korban súlyos alvászavarai voltak, két évvel később 2,7-szeresére nőtt az öngyilkossági gondolatok aránya – derül ki egy új kutatásból, amit a CNN szemlézett. A felmérésben szereplő gyerekek közül a súlyos alvászavarral élőknél majdnem minden harmadik beszámolt valamilyen öngyilkossággal kapcsolatos problémáról (akár csak gondolati szinten, akár tett is követte) a későbbiekben.
Az alvásprobléma egy olyan rizikófaktor, ami nem stigmatizál, ugyanakkor nagyon jól látható, és kezelhető, a kutatás vezetője szerint mindenképpen érdemes kockázati tényezőként tekinteni rá az ifjúkori öngyilkosságok tekintetében, és ebben az irányban továbbindulni a megelőzés felé.
A tanulmány szerint az öngyilkosság vezető halálokként szerepel a 10-14 éves korosztályban, és ugyanez az életkor az, ahol nagyon gyakoriak az alvásproblémák.
Elgondolkodtató, hogy ha a felnőttek statisztikáit nézzük, ott kimutatható, hogy a későbbi öngyilkosság is összefüggésbe hozható az alvásproblémákkal, függetlenül attól, van-e az illetőnek depressziója. Ennek ellenére nem sokan vizsgálták a hosszú távú hatásokat, főleg nem abban az életkorban, amikor a kamaszból fiatal felnőtt válik.
A most megjelent tanulmányban 8800 gyermek alvási szokásait vizsgálták 9-10 éves korban. A szülőknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, hogy vannak-e problémái a gyermeknek az elalvással, ébredéssel, jelentkezik-e túlzott álmosság, rendellenes légzés vagy izzadás alvás közben, vagy más olyan jelenség, ami annak a jele, hogy valaki túl gyakran felébred éjszaka.
A szülőknek olyan kérdésekre is válaszolniuk kellett, amelyek a gyermek depressziós, szorongásos tüneteit vizsgálta, és ki kellett tölteni egy kérdőívet a családi háttér feltérképezése érdekében: volt-e depresszió, valamilyen családi konfliktus, ami hatással lehet a gyermek lelkiállapotára.
Ugyanezeket a gyerekeket két évvel később, 11-12 éves korukban újra vizsgálták. Ekkor a résztvevők 91,3 százaléka nem tapasztalt semmilyen öngyilkossággal kapcsolatos késztetést, ám azok között, akik jeleztek hasonló problémát, jellemző volt a gyakori vagy súlyos alvászavar.
Az alvásprobléma akkor is tényező maradt az öngyilkossági gondolatok (és tettek) kialakulásában, ha figyelembe vették a különböző depressziós, szorongásos állapotokat és a családi kórelőzményt, valamit a gyermek környezetében fellépő egyéb konfliktusokat – mutatta ki a felmérés, hozzátéve, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek napi szinten vannak rémálmai, ötször nagyobb az esély arra, hogy maguk ellen fordulnak.
Az eddig sem volt kérdés, hogy a kisgyerekek számára milyen fontos az alvás, ám a kutatás érdemben mutat rá, hogy mindez hatványozottan igaz a serdülőkorra és az azt megelőző időszakra is, mert az agy ilyenkor is nagyon sokat változik – erre már a cikkben megszólaló pszichiáter hívta fel a figyelmet.
És hogy miért függ össze a kevés alvás az öngyilkossági hajlammal? A pontos válaszhoz további kutatásokra lenne szükség, mert az összefüggés egyelőre csak indirekt módon bizonyított. Az is lehet, hogy a korai alvászavarok már a későbbi mentális problémákat jelzik előre.
Az alvás mindenesetre a jólétünk egyik fontos mércéje, amely rálátást ad fizikai és érzelmi egészségünkre. Azoknál, akik rosszul alszanak, a lélek nem tud megnyugvást találni és gyógyítani önmagát. Az alvás elégtelen mennyisége és rossz minősége ugyanakkor megzavarhat bizonyos agyi funkciókat is.
Az alvásproblémákhoz és az alváshiányhoz hozzájárul a túl sok stressz, a megterhelő mennyiségű feladat – például különóra vagy iskolai munka – és bizony a képernyő előtt töltött idő is. Ezek mind hozzájárulhatnak a probléma kialakulásához, ami aztán több szinten akadályozza az agy fejlődését, de különösen a hangulat, a szorongás és az érzelmek szabályozásába szól bele negatívan.
Ez pedig már a fiatal döntéshozatali képességeire is hatással lehet. Csökken a stresszfaktorokkal szembeni tűrőképesség, impulzívabbá válik a fiatal, és a problémamegoldó képessége is romlik.
Az alvás emellett segíti a neurotranszmitterek szintjének szabályozását, az anyagcserét, az agy fejlődését és a mérgező salakanyagok eltávolítását az egyik legfontosabb szervünkből – megfelelő pihenés nélkül ezek a funkciók sem működnek rendesen.
Éppen ezért fontos, hogy kialakítsunk olyan alvási szokásokat, amik következetesek és hosszú távon is betarthatóak a gyerek számára. Ezt is meg kell küzdeni otthon, akárcsak az élet többi területén – tanulás, házimunka – megfogalmazott elvárásainkat, hiszen a családban a legkönnyebb kialakítani olyan, jól működő rendszert, ami aztán a későbbiekben is a fiatal egészségét szolgálja.
A Semmelweis Egyetem által közzétett tanulmány szerint az egész világon nőtt a fiatalkori öngyilkosságok száma az elmúlt évtizedekben. A WHO 2018-as adatai alapján a 15–19 éves korosztálynál sajnálatos módon ez számít a második leggyakoribb haláloknak közvetlenül a közlekedési balesetek után.
Hazánkban a globális fiatalkori öngyilkossági rátával ellentétesen csökkentés volt tapasztalható, de így is magasak a számok: 2016-ban például a 10–19 éves korosztályban 25 öngyilkosság történt, ami nagyságrendileg egy egész iskolai osztály. A 20–29 éves korosztályban pedig összesen 101 fiatal halt meg öngyilkosság miatt abban az évben. További riasztó adat, hogy az öngyilkossági kísérletek ennél sokkal gyakoribbak: amennyiben ide soroljuk a szándékos önsértést is, 10–100-szorosa a befejezett öngyilkosságoknak.
KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET
Ha úgy érzi, hogy azonnali segítségre van szüksége Önnek, szerettének, barátjának, ismerősének vagy munkatársának, a nap 24 órájában lehetősége van támogatást kérni a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) ingyenesen hívható telefonszámán: 116-123, vagy az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Öngyilkossági gondolatok esetén: http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/ Este 7 és reggel 7 óra között ingyenesen és anonim módon hívható telefonszám: +36 80 505 390
24 év alattiaknak: Kék Vonal: tel.: 116-111 vagy Ifjúsági lelki elsősegély (ingyen hívható hétköznapokon 17-21 óra között): 137 – 00
EMMA vonal édesanyáknak: +36 80 414 565
Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE): tel.: +36 80 505 101, hétfő, kedd, csütörtök és péntek 18-22 óra és szerda 12-14 óra között
