Botrányos körülmények között alakult meg a türingiai tartományi parlament

A német újkori történelemben még nem látott politikai jelenetek zajlottak Türingia fővárosában, Erfurtban múlt hét csütörtökön, amikor is a szeptember elsejei választások után a tartományi parlament alakuló ülését tartotta volna – hívta fel a figyelmet hétfőn, a „Berlini gyors” rovatában a Magyar-Német Intézet.

Mint írták, a választások után ezek az alakuló ülések alapvetően rutinszerűen folynak le, a parlament megválasztja az elnökét, valamint további tisztségviselőit. Az elnöki pozícióra normális esetben a legnagyobb frakciónak van joga jelöltet állítani, Türingiában a választások után ez a politikai karanténban tartott Alternatíva Németországért (AfD) lett.

A múlt heti alakuló ülésen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Sahra Wagenknecht Szövetség – Értelem és Igazságosság (BSW) frakciói – mint azt előzetesen kilátásba helyezték – egy ügyrendi javaslattal meg akarták változtatni a parlament rendszerváltás óta létező eljárási szabályzatát, megakadályozandó, hogy az AfD tehesse meg az első javaslatot a parlament elnöki tisztségére. Az indítványról azonban nem szavaztak, ugyanis Jürgen Treutler AfD-s politikus, aki mint korelnök vezette az az alakuló ülést, nem bocsátotta szavazásra a másik két párt indítványát – ismertették.

Az új tartományi parlament korelnöke az ülés elnapolásáig szigorúan az eljárási szabályzat szerint viselkedett, azonban nem jutott vele előbbre, beszédét sem hagyták végigmondani, a CDU folyamatosan zavaró manővereket tett, amelyek miatt az ülés többször félbeszakadt. Mivel nem született megegyezés, a CDU tartományi parlamenti frakciója a türingiai Alkotmánybírósághoz fordult a helyzet megoldása érdekében. A párt álláspontja szerint Treutler többször megsértette az alkotmányt és a képviselők jogait, így a CDU frakciója kénytelen volt az „az utolsó mentsvárhoz” folyamodni a kaotikus tartományi parlamenti ülés után – mondta a CDU-frakció parlamenti ügyvivője, Andreas Bühl.

A politikus az ülés közben „hatalomátvétellel” vádolta meg a korelnököt, és lemondását követelte. „Felszólítjuk a parlament második legidősebb képviselőjét, hogy vezesse az ülést” – kiabálta be Bühl, miközben a többi parlamenti frakció is felháborodásának adott hangot az AfD-s politikus viselkedése miatt. „Katasztrófa, ahogy az AfD láncon tartja a demokráciát” – mondta Katja Wolf, a BSW frakcióvezetője, a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) pedig „bohózatnak” nevezte az eljárást, és ragaszkodott ahhoz, hogy a tartományi parlamentnek joga van elfogadni saját eljárási szabályzatát.

Ezekre reagálva Teutler elmondta, hogy a megválasztott parlamenti képviselőknek „józanul és tárgyilagosan kell tudomásul venniük a választási eredményeket”, és komolyan kell venniük szuverén akaratát, egyben óva intett a politikai kultúra aláásásától. Az AfD ugyanis a választási győzelme után 32 mandátumra tett szert a 88 fős tartományi parlamentben, míg a CDU 23, a BSW 15, a Baloldali Párt (Die Linke) 12, az SPD pedig mindössze 6 képviselővel rendelkezik – írták.

Az Alkotmánybíróságnak a CDU keresetéről – arról, hogy jogszerű-e, miszerint az újonnan megválasztott képviselők új eljárási szabályzatot fogadnak el, még mielőtt megalakult volna a parlament – gyorsított eljárásban kellett döntenie. Végül pénteken este a bíróság elfogadta CDU beadványát.

Az ideiglenes végzés értelmében Treutlernek szavazásra kell bocsátania az ügyrend módosítására irányuló frakcióindítványt. A közlemény szerint a bíróság tisztázta, hogy a képviselőknek az alakuló ülésen is joguk van dönteni a napirendről. „Ez azt jelenti, hogy a parlament elnökének megválasztása előtt is megengedett a vita és az ügyrend módosításáról szóló határozathozatal” (…egyúttal) „nem sérti az alkotmányjogot a tervezett szabályozás, amely szerint az Országgyűlés elnökének megválasztására már az első fordulóra valamennyi frakció – és nem csak a legerősebb frakció – jelölést nyújthat be” – indokolta döntését a bíróság.

Második nekifutásra már különösebb botrány nélkül sikerült Thadäus König CDU-s képviselőt megválasztani parlamenti elnöknek (54 szavazat a 87 lehetségesből). A CDU előzetesen megegyezett az AfD kivételével a többi parlamenti párttal Königről mint konszenzusos jelöltről.

A tartományi parlament alakuló ülése körül kialakult politikai botrány jól mutatja azt a patthelyzetet, amibe a pártok manőverezték magukat a tartományi parlamenti választás előtt és után a politikai tűzfallal, amellyel évek óta kirekesztik az AfD-t a demokratikus eljárási rendekből. Bár az első lépés most megtörtént, tehát sikerült a parlamentnek megalakulnia, a következő, a még nehezebb lépés, a kormányalakítás még csak ezután következik – írták.