Talán be is csomagolnának nekik – A svédek az eddigieknél is többet fizetnének a hazatérni hajlandó migránsaiknak
Svédországban a Kristersson-kormány a korábbiaknál többet fizetne az önként hazatérő bevándorlóknak, Hollandiában pedig a Schoof-kormány programja jelentős változást hoz az ország migrációs politikájában. A két, jóléti állambeli fejlemények az észak- és nyugat-európai, a bevándorlással az eddiginél kritikusabb politikai trendet rajzolnak ki – mutatott rá szerdai Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, a svéd kormány növelni fogja a hazájukba önként visszatérő bevándorlóknak nyújtott támogatásokat. 2026-tól kezdve ők 350 ezer svéd koronáig (körülbelül 31 ezer euróig) terjedő pénzügyi támogatásra is jogosultak lehetnek. (Összehasonlításul: Dániában 13 500, Norvégiában 1 500 eurónak megfelelő összeget tesz ki a hazatérési támogatás.
A támogatás 1984 óta létezik, de eddig nem propagálták és kis összegű volt, így csak kevesen vették igénybe – tavaly például mindössze egy személy. A jelenlegi törvény szerint a hazatérő migránsok felnőttenként legfeljebb 10 ezer koronát, gyermekenként 5 ezer koronát, családonként pedig legfeljebb 40 ezer koronát kaphatnak.
Ludvig Aspling, a hárompárti koalíciót kívülről támogató bevándorlásellenes Svéd Demokraták képviselője úgy véli, hogy
a jelentősen megnövelt pénzügyi támogatás erőteljes népszerűsítése több embert ösztönöz majd arra, hogy elfogadják a skandináv ország elhagyására vonatkozó ajánlatot.
Érdekesség, hogy ezt egy, a kormány által elrendelt hatásvizsgálat augusztusban cáfolta – jegyezték meg az elemzésben.
Az intézkedés azt a több százezer migránsból álló csoportot célozza, akik tartósan munkanélküliek, vagy olyan alacsony a jövedelmük, hogy állami segélyre van szükségük a megélhetésükhöz.
Új korszak kezdődik Hollandiában is: Vilmos Sándor király megtartotta trónbeszédét, vagyis ismertette az új, jobboldali, Dick Schoof vezette kormány programját. A kabinet új, szigorú bevándorlási és menekültügyi intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a menedékkérők számának jelentős csökkentése.
Ezeket az intézkedéseket az ország története „legszigorúbb menekültügyi politikájának” nevezték. Ennek keretében megszüntetik a határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyeket, szigorítják a családegyesítés feltételeit, és korlátozzák a menedékkérők előjogait, például a szociális bérlakások elosztásánál. Azok a menedékkérők, akik nem jelennek meg a meghallgatásokon vagy visszaélnek a menekültügyi eljárással, azonnal kizárhatók lesznek a folyamatból – részletezték.
Az új Menedékügyi Krízistörvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy szükségállapotot hirdessen, ami felhatalmazást ad a parlament megkerülésére is, ha a helyzet azt kívánja. Az intézkedések közt szerepel a visszatoloncolások felgyorsítása, különösen azok esetében, akik bűncselekményt követtek el. A családegyesítés lehetőségeit pedig szűkítik, így például a felnőtt gyerekek már nem csatlakozhatnak szüleikhez. A kormány tervei szerint az Európai Bizottságtól kérvényeznék, hogy kivonhassák magukat az EU közös menekültügyi szabályai alól.
A kormány célja az országot kevésbé vonzóvá tenni a menedékkérők számára, ezzel enyhítve a lakhatás, egészségügy és oktatás területén kialakult válságot.
Emberi jogi szervezetek szerint a kormány politikája aránytalanul bünteti a menedékkérőket, s az új szabályok, így a magasabb nyelvi követelmények vagy a honosítás hosszabb időtartama pedig az integráció akadályai lehetnek – írták az elemzésben.
