„Vamzertörvénnyel” számolnák fel Svédországban az illegális migrációt
Svédországban a bevándorlók integrációjának sikertelensége az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Az országban törvénytelenül tartózkodó külföldiek kiutasítása érdekében olyan törvény bevezetését tervezik, amely szerint a közalkalmazottaknak kötelező lesz jelenteni a munkájuk során velük kapcsolatba kerülő illegális bevándorlókat. A „vamzertörvény” vagy „besúgótörvény” ragadványnévvel illetett jogszabálytervezet megosztja a skandináv állam közvéleményét – mutatott rá csütörtöki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, a tervezet a kormánykoalíciót kívülről támogató Svéd Demokraták kezdeményezésére került be az úgynevezett Tidö-egyezménybe még 2022-ben. Ezzel a megállapodással biztosította a kisebbségi kormányt alkotó liberális, konzervatív és kereszténydemokrata pártkoalíció a kormányozhatósághoz szükséges parlamenti többséget a második legnagyobb országgyűlési párttal, a migrációt ellenző Svéd Demokratákkal.
A rendelkezés szerint a közszférában dolgozó orvosok, fogorvosok, ápolók, tanárok, szociális munkások, könyvtárosok és más közalkalmazottak kötelesek a rendőrségnek jelenteni a tartózkodásra jogosító papírok nélküli pacienseket, diákokat és ügyfeleket. Ulf Kristersson miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy
a svéd migrációs politika az Európai Unió előírásainak a „minimumán” marad, ami azt jelenti, hogy az ország teljesíti uniós kötelezettségeit, de a feltétlenül szükségesnél nem tesznek többet.
A kormányfő kijelentette, hogy
a bevándorlók sikertelen integrációja az egyik legfőbb kiváltó oka Svédország gazdasági és társadalmi problémáinak.
A Tidö-egyezmény szerint a bevándorlás kezelésében a korábbi „jogosultság-alapúról” a „követelmény-alapú” migrációs politikára térnek át. A bevándorlóknak szigorúbb követelmények alapján kell megfelelniük a svéd nyelv elsajátításával és a munkavállalással kapcsolatban. Azt is fontolóra veszik, hogy még a gyermekek számára is előírnak nyelvvizsgát és alkalmassági tesztet, amelyek alapján eldönthető, hogy mely bevándorlók maradhatnak az országban.
A nagyvárosok azon kerületeiben, ahol szignifikáns a bevándorló-hátterűek jelenléte a bűnözői körökben, a hatóságok a migránsok lakásaiban is ellenőrzéseket fognak tartani, valamint a közterületeken is gyakrabban igazoltathatnak, illetve motozásokat is kilátásba helyeztek.
A „besúgótörvény” a közszolgálati alkalmazottak egy részének heves ellenkezését váltotta ki: mintegy négyezer egészségügyi dolgozó petícióban tiltakozott a bevezetése ellen. Alkalmazása egyben paradigmaváltást is jelentene a jelenlegi svédországi jogi környezetben. Eddig ugyanis arra is volt precedens, hogy egy egészségügyi dolgozónak azért mondtak fel, mert jelentette a bevándorlási hivatalnak a papírok nélküli migránsokat, a munkaügyi bíróság pedig elfogadta ezt a felmondási okot.
Svédországot azonban olyan mértékben sújtják a migránsok beilleszkedési nehézségei – különösen a bevándorlókból verbuválódó szervezett bűnözői csoportok –, hogy a jelenség elleni küzdelemben a társadalom jelentős része támogatja a hatékony megoldásnak tűnő jelentési kötelezettséget – ismertette elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Címlapkép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
