Eltűnt épületek nyomában – Az Almay-ház
A mai József nádor tér helyén a török hódoltság idején temető volt. Később itt épült fel a Pest város életében fontos szerepet játszó sóhivatal és a hozzátartozó sóraktár, melyeket 1820-ban elköltöztettek. A felszabadult telkek értékesítését, majd építését a József nádor legfőbb vezetése mellett 1808 óta működő Pesti Szépítőbizottmány végezte. Mivel a városrész kialakítása is József nádor nevéhez fűződik, a pesti tanács döntése alapján a Mária Dorottyával kötött esküvőjének tiszteletére 1824-ben a két közterület új nevet kapott. A középkori városfalon kívüli északi teret József, a tőle Duna felé eső első utcát pedig feleségéről Mária Dorottya névre keresztelték el. Ez volt az első alkalom, hogy élő személyről neveztek el utcát Pest városában.
József nádor halála után a tértől északra induló, addigi Szél utca a Nádor nevet kapta meg. József nádor egész alakos szobrát 1869-ben állították fel a téren, majd hetven évvel később, 1938-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése nyomán a József tér elnevezés József nádor térre változott, amelyet a csodával határos módon még a szocializmus idején sem változtattak meg.
A József nádor tér 8-as szám alatt az első írásos dokumentum szerint a klasszicista Almay-ház állt, amely Hild József tervei alapján 1834-ben épült. Az eredetileg kétemeletes ingatlanra 1877-ben egy harmadik, hátracsúsztatott, azaz az utcafrontról nem látható, hatalmas terasszal rendelkező emeletet húztak. A ház homlokzata a korszakra jellemző eklektikus stílust kapott. A tetőterasz tér felőli oldalára bábos kőkorlátot emeltek, amely szépen illeszkedett a ház főhomlokzatához. 1895-ben Moller Károly, a Tokodi Üveggyár alapítója és tulajdonosa helyezte át ide raktárát.
Az első világháború idején a Magyar Szentkorona Országainak Vöröskereszt Egylete kibérelte az egész épületet a Lábadozó Sebesülteket Elhelyező Bizottság számára, ahol sebesült katonák átmeneti otthonát alakították ki. Ekkor kapta az épület a Rudolf otthon nevet Habsburg Rudolf (1552–1608) osztrák császár és magyar király után. Rudolf volt az, aki a török ellen folytatott tizenöt éves háború idején ispotályokat hozott létre a hátországban, hogy a harcok során megsebesült és megbetegedett katonákat a kor színvonalának megfelelő módon a harci cselekményektől távolabb, óvott helyen láthassák el, és segíthessenek a felépülésükben.
A Rudolf otthon csupán pár évet működött az épületben. 1921-ben a Hitelbank megvásárolta a házat és három újabb emeletet és egy manzárd szintet épített rá. Külső megjelenésében késő eklektikus stílust kapott, amely az első két emelet ablakkiosztásán kívül már semmiben nem hasonlított a korábbi klasszicista Almay-házra.
Az immáron ötszintes iroda és bérház Budapest második világháborús ostromában megsérült, azonban a sérülés mértékére vonatkozóan egymásnak ellentétes információk vannak. Az egyik vélemény szerint egy légibomba találta el és az épület felső három szintje szinte teljesen megsemmisült, így a teljes épületet még 1945 év végén elbontották. A legújabb kutatásom szerint azonban az épület csupán egy tűzérségi találatot kapott a Gizella (ma Vörösmarty tér) felőli tűzfalán, de a tetőzete és felső szintjei nem sérültek meg jelentősen. Ezért is különös, hogy végül az épület bontásáról döntöttek és hosszú évtizedekig parkolónak használták a telket. Végül Földesi Lajos tervei szerint 1966-ban egy modern külsejű épületet emeltek a Hitelbank elbontott iroda- és bérházának helyére. Az építész mind anyaghasználatában, mind megjelenésében tudatosan a környezetétől eltérő épületet tervezett, amely a mai napig városképi sebként éktelenkedik Budapest történelmi belvárosában.
Címlapkép: A Hild József tervei alapján 1834-ben felépült klasszicista Almay-házban 1918-ban sebesült katonák átmeneti otthonát alakították ki. (Forrás: FSZEK)
