Orbán Balázs: Az európai politika történetében először, a Patrióták révén Közép-Európának is van egy pártja

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az idei 33. Tusványoson csütörtökön a Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) sátrában a blokkosodó nemzetközi rendszerre választ kínáló konnektivitásról, a nemzeti konzervatívok erőteljes megerősödéséről, valamint a Patrióták Európáért frakció megalakulásának előzményeiről, továbbá az európai politikában betöltött jelentőségéről is beszélt.

Konnektivitás a blokkosodás politikájával szemben

Kifejtette, hogy a konnektivitás elmélete szerint, ha egy országnak akár a kultúra, gazdaság, külpolitika terén minél több és minél mélyebb kapcsolatai vannak – ez mennyiségi és minőségi kérdés is – annál nagyobbak azok a relatív előnyök, melyek abban az alrendszerben az adott országra visszaáramolnak.

„Ha például valaki csak 13 országgal tart fenn kapcsolatot akkor sokkal rosszabban tud manőverezni a nemzetközi politikában, mintha 113-mal, de nemcsak a kapcsolatok mennyisége, hanem a minősége is számít. Ez tulajdonképpen a konnektivitás elmélete” magyarázta.

Orbán Balázs kifejtette, hogy a konnektivitás magyar stratégiája címmel tavaly megjelent könyvében a nyugati liberális teoretikusok által, a kialakulóban lévő új világrendre adott stratégiai elképzelés, a blokkosodás politikájával szemben született meg egy új megközelítés, a konnektivitás stratégiája.

Magyarázata szerint a nyugat domináns pozícióban lévő országai a világrend megváltozása miatt kialakuló új kihívásokra a blokkosodással reagálnak, melynek értelmében a nyugatot egységbe kell szervezni. Orbán Balázs szerint ez azt jelenti, hogy a katonai, kulturális, kereskedelmi, gazdasági kapcsolatrendszerét le kell építeni a nyugaton kívüli szereplőkkel szemben. Továbbá fel kell készülni egy jövendőbeli konfrontációra a nyugaton kívüli kihívókkal szemben. Ez a konfrontáció pedig, elmondása szerint lehet katonai, kereskedelmi, de akár mindkettő is. Rámutatott, hogy ez a stratégia, tehát a blokkosodás stratégiája Magyarország számára nem jó, mivel számos okból perifériára helyezi hazánkat. Nem illeszkedik a magyar történelmi hagyományokhoz, geostratégiai pozíciónkhoz – sorolta, hozzátéve, hogy ehelyett volt szükség egy alternatív, új megközelítésre mely a konnektivitás stratégiája lehet.

A miniszterelnök politikai igazgatója a Patrióták Európáért frakció létrejöttének hátteréről is beszélt. Mint kifejtette hosszú évek óta, több frakcióhoz is kaptak meghívást, de nem csatlakoztak mert álláspontjuk szerint egy nagyon erős integrációval együttműködő, jobboldali pártokból álló önálló frakcióban látták a jövőt. „Ez az, amit úgy szoktunk mondani, hogy a legjobb az lenne, ha lenne egy nagy frakció, ami aztán tényleg megkerülhetetlen szereplő lenne. Ennek olyan feltételei vannak, amelyek nem rajtunk múlnak” – fogalmazott Orbán Balázs.

Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy volt egy „A tervük”, és jelenleg is dolgoznak azon, hogy az olasz és a francia delegáció meg tudjon egyezni és ennek köszönhetően egy nagy frakció jöhessen létre. „Ez nem jött létre miattuk” – jegyezte meg.

Magyarázata szerint az európai politikáról hiába gondolják azt sokan, hogy ideológiai törésvonalak mentén épül fel, azaz vannak „balosok, jobbosok, zöldpártiak”, valójában nem ez a dimenziója erős az európai politikának. Az európai politika ugyanis mindig egy hatalmi logikában illeszkedik. E logika szerint pedig Orbán Balázs úgy értékelt, hogy a fő kérdés az, hogy kinek van nemzetközi pártja. Rámutatott, hogy a Néppárt egy német párt, míg az Emmanuel Macron neve által fémjelzett liberális Renew pedig egy francia párt.

„Tehát évtizedekig úgy épült fel az európai politika, hogy amennyiben te egy erős szereplője vagy, egy nagy alapító tagállama vagy Európának, és nemzetközi kapcsolatrendszert szeretnél, akkor létrehozol egy pártot és egy frakciót az Európai Parlamenten belül”

– magyarázta.

Orbán Balázs értékelése szerint az olasz miniszterelnök, Georgia Meloni számára jelen pillanatban fontosabb volt az a tény, hogy van egy saját pártja, az Európai Parlamentben, mint minden más. Szerinte az, hogy ezen keresztül az olasz nemzeti érdekeknek megfelelően tudja befolyásolni a döntéshozatalt, „ha csak 70 képviselővel is” sokkal fontosabb volt számára, mint minden más. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem adták fel az „A tervet.”

„Szerintünk előbb-utóbb a liberális oldal ki fogja kényszeríteni a jobboldali politikai erők összefogását, mert olyan nagy nyomás alá fogják helyezni őket, hogy rá fognak jönni arra, hogy erővel szemben, csak erővel lehet védekezni. Szerintünk előbb-utóbb ez az integráció meg fog történni”- vetítette előre.

Először az európai politika történetében Közép-Európa, tehát nem egy nagy alapító tagállam hozott létre egy frakciót

Folytatva a Patrióták Európáért frakció létrejöttének előzményeit kifejtette, hogy az első terv szerint függetlenként dolgoztak volna tovább a nagy frakció létrejöttén. Egészen addig kitartottak ezen álláspont mellett, amíg kinyílt egy lehetőség, mely értékelése szerint az európai politika történetében először történt meg. „Az európai politika történetében most először lehetséges lesz az, hogy Közép-Európa, tehát nem egy nagy alapító tagállam, hanem Közép-Európa csinál magának egy frakciót. Ez volt az a perspektíva, amire azt mondtuk, ez már egy izgalmas dolog. Ráadásul elképesztően jól sikerült, ugyanis azonnal olyan gravitációs erőt tudtunk létrehozni, hogy a harmadik legnagyobb frakció lettünk. Így most Közép-Európának van egy pártja” – ismertette az EP harmadik legnagyobb frakciójának történelmi jelentőségét a miniszterelnök politikai igazgatója.

Hangsúlyozta, hogy úgy véli e párt gravitációs ereje tovább fog nőni, tekintettel arra, hogy a többi egyelőre még nem csatlakozott közép-európai párt fel fogja ismerni, hogy a Patriótákon keresztül tudja majd érdekeit képviselni az európai politika színterén.

„Szerintem további bővülések várhatók” – vetítette előre, hozzátéve: „Ez az, amit miniszterelnök úgy szokott mondani, hogy hasítani fogunk.” Előre vetítette, hogy néhány hónapon belül még a szocialistáktól is érkezhetnek a Patriótákhoz.

„Egy pár hónapon belül el fogjuk tudni mondani azt, hogy függetlenek közül jöttek pártok, ID-ből jöttek, ECR-ből, EPP-ből jöttek, sőt szerintem még a szocialistáktól is fognak jönni pártok”

– fogalmazott.

A közép-európai kezdeményezés és a közép-európai gondolatiság erősségét hangsúlyozva a beszélgetésben arra a felvetésre is reagált, hogy mindezt nem csorbítja-e az, hogy Marine Le Pen pártja jelentős számú képviselővel van jelen a Patrióták Európáért frakcióban. Értékelése szerint a francia Nemzeti Tömörülés (RN) csatlakozása a képviselőcsoporthoz „a franciák részéről egy nagy stratégiai előrelátás vagy gesztus.” Magyarázata szerint egy önálló, saját gyűjtőpárt létrehozásához előbb meg kell nyerniük a választást otthon Franciaországban, ám Közép-Európával szívesen összefognak, és együtt próbálnak meg felépíteni egy európai szövetségi rendszert.

Orbán Balázs Marine Le Pen lépését a taktikai húzás mellett, váratlanként jellemezte. „Szerintem ez egy nagy belátás, vagy nagy taktikai húzás, számomra is egy váratlan dolog, mert én azt gondoltam, hogy persze egy francia ellenzék, de ők francia pártot akarnak maguknak” – fogalmazott.

A beszélgetés során arra reagálva, hogy az Európai Parlament háborúpárti többsége, a baloldali blokk az Európai Parlament szakbizottságainak elnökei és alelnökei megválasztásakor is kiszorították a pozíciókból a Patrióták jelöltjeit, Orbán Balázs úgy értékelt, hogy ezek kétségbeesett kísérletek.

„Alapvetően jó jelnek tekintem, mert mindez azt mutatja, hogy kétségbeesetten kapaszkodnak a székhez, és minden normát hajlandóak félretenni annak érdekében, hogy a pozícióikat megőrizzék. Ez mutatja, hogy érzik azt, hogy gyengül a pozíciójuk” – húzta alá. Hozzátette, hogy ez nem csupán Magyarországgal szembeni jelenség, ha a nyugati politikát nézzük akkor elmondása szerint ezt mindenhol tapasztalhatjuk. „Nézzük meg, hogy mit csinálnak Donald Trumppal, hogy azt mondják, hogy ő a Sátán, és visszatérését minden eszközzel meg kell akadályozni” – fogalmaz.

Orbán Balázs beszélgetőpartnere az Európai Parlament soros elnöksége kapcsán azt a kérdést is feltette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök július elején az orosz-ukrán háborúban, a konfliktusban érintettekhez való látogatását a soros elnökség indokolta-e.

A miniszterelnök politikai igazgatója válasza szerint ez a fajta szőrszálhasogató megközelítés a méltatlan kategóriába sorolható. „Mi magyarok képesek vagyunk arra, van egy olyan világpolitikai beágyazottságunk, hitelességünk, hogy két héten belül a konfliktusban érintett összes szereplővel le tudjunk ülni és be tudjuk gyűjteni azokat az információkat, amik ahhoz kellenek, hogy az európai vezetők értelmesen tudjanak erről a kérdésről beszélni. Ezért a magyar miniszterelnök úgy döntött saját hatáskörben, hogy elmegy először Kijevbe, aztán elmegy Moszkvába, aztán elmegy Pekingbe, aztán tárgyal a törökökkel. Nyilván ott voltunk a NATO csúcson is, és aztán tárgyaltunk a Donald Trumppal egyaránt” – fejtette ki.

Elmondta, hogy elkészült egy riport, mely bemutatja, hogy a konfliktusban résztvevő felek miképp látják a helyzetet és ezt a tervet „lerakták az asztalra”. Arról is beszélt, hogy amennyiben Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, akkor „ő nem fogja megkérdezni az európaikat, hanem nagyon rövid idő alatt békét fog teremteni. Azt fogja mondani, hogy tessék abbahagyni a háborút, mert most már elég ebből a háborús történetből. Tető alá hoz egy megállapodást, majd utána azt fogja mondani, hogy én mint Amerika, miért finanszírozzam ezt az Ukrajna nevezetű történetet? Ez egy európai ország. Finanszírozzák az európaiak. Tehát ott fogunk maradni az összes háborúpárti, hőzöngő európai politikussal, hogy megtörtént a béke, annak ellenére, hogy ti nem akartátok” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy javaslatuk szerint a háborúpárti politikusoknak is meg kell érteniük, hogy ezért fontos ez a kezdeményező fellépés, amire válaszként „Magyarország le van szidva”, amiért békemissziót visz véghez. Értékelés szerint ez „politikai intellektuális kék halál”. Hozzátette, hogy a sokat bírált békemisszió felértékeli az országot.

„A mi pozíciónk egyértelmű. Tehát előbb-utóbb béke lesz, sokan vannak, akik békét csinálnak. Magyarország békemissziója felértékeli az országot”

– hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy személyesen beszélt Donald Trumppal: „Szombaton volt a merénylet, csütörtökön vacsoráztunk együtt Donald Trumppal, hosszan beszélgettünk. Egyértelművé tette, hogy szerinte Amerikának nem érdeke ez a konfliktus, úgyhogy nyilván az elnökválasztás után neki az egy fontos programpontja lesz, hogy ezt a konfliktust lezárja.”