Hankó Balázs: A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer embert vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben

Versenyképes és vonzó a megújult magyar felsőoktatás; már második éve több mint 90 ezren nyernek felvételt a felsőoktatási intézményekbe – mondta a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón.

Hankó Balázs közölte, hogy idén 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

Hangsúlyozta: büszke arra, hogy minden második felvett hallgató olyan területre nyert felvételt, amely kiszolgálja a magyar gazdaság igényeit. Ilyen terület a műszaki, a természettudományi, a mérnöki, az informatikai, az agrár-, az orvos- és egészségtudományi, valamint a pedagógiai.

A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer embert vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben

– tette hozzá a miniszter.

Hankó Balázs örömtelinek nevezte, hogy folyamatosan nő a 30 év felettiek aránya a felvettek között, már minden ötödik hallgató ebbe a korcsoportba tartozik, ez azt is jelenti, hogy egyre többen tanulnak tovább a munka mellett.

Rögzítette: az idei felvételin négy jelentkezőből három diák bekerült a magyar felsőoktatásba, és minden második felvett valamelyik vidéki intézményben kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A miniszter kiemelte azt is, hogy

a felvételi megújításának köszönhetően nagyobb lett az intézményi autonómia a felsőoktatásban. Ezt jelzi többek közt az is, hogy az egyetemek saját maguk dönthettek arról, hogy a felvételi eljárásban mire adnak plusz pontot, mennyit ér például az emelt szintű érettségi

– magyarázta.

Hankó Balázs kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a magyar egyetemek nemzetközi szinten is versenyképesek, hiszen már 12 hazai intézmény szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában.

A versenyképes tudás és a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedés mellett nemzetközi tapasztalatokat is biztosítanak a diákoknak – folytatta, hozzátéve: a kormány által indított Pannónia Program keretében 10 milliárd forintból összesen 8 ezren utazhatnak külföldre tanulni, kutatni vagy oktatni.

A Pannónia Tehetségprogram támogatja a tehetséges magyar diákok külföldi egyetemeken való tanulását

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár azt mondta: „a magyar modell működik.”

A felsőoktatás a magyar gazdaság és a magyar munkaerőpiac partnerévé vált az elmúlt három évben, amióta rugalmasabb, versenyképesebb környezetbe helyezték az egyetemeket

– tette hozzá.

Az államtitkár nagyon fontos előrelépésnek nevezte, hogy emelkedett a pedagógusképzésekre felvettek száma, valamint hogy megerősödtek a vidéki intézmények. A modellváltás révén a vidéki egyetemek kiszolgálják a helyi igényeket és a gazdasági partnerekkel, piaci partnerekkel, társintézményekkel együttműködve elősegítik az adott térség fejlődését – magyarázta. Elmondta, a legerősebb vidéki egyetem a Debreceni Egyetem, ezért is rendezték ott idén a Pont Ott Partyt.

Varga-Bajusz Veronika szerint az elmúlt évek adataiból jól látszik, hogy a diploma értéke megnőtt: már másfélszeres bérszorzót jelent, és viszonylag hamar, egy bő hónap után elhelyezkedési lehetőséget ad.

Tudatta azt is, hogy tíz diák közül nyolcan állami ösztöndíjas képzésre nyertek felvétel. Hozzátette:

egy ösztöndíjas hallgató tanulmányaira a teljes képzés során átlagosan hatmillió forintot fordít az állam.

A legnépszerű képzési területekről szólva közölte, hogy most is gazdaságtudományi szakokat választották a legtöbben, emellett pedagógus, műszaki és bölcsészettudományi területen is nagyon sokan kezdhetnek szeptemberben.

Beszámolt arról is, hogy az alap-, osztatlan és a mesterszakokon egyaránt nőtt a felvettek aránya a korábbi évekhez képest, és átlagosan 50 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre a hátrányos helyzetű járásokból.

Varga-Bajusz Veronika a tanárképzés kapcsán kiemelte: erősödtek az „utánpótlást igénylő” szakok.

2022-höz képest 117 százalékkal többen jutottak be matematika-, fizika- vagy kémiatanári képzésre

– ismertette.

Közölte továbbá: a legmagasabb felvételi pontszámot a Budapesti Corvinus Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem leendő hallgatói gyűjtötték. A legmagasabb pontszámokat a nemzetközi gazdálkodás, a jogász, a pszichológia, a nemzetközi tanulmányok és az üzleti adattudomány képzéseken érték el a felvételizők – fűzte hozzá.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese közölte:

a felvételizők augusztus 1-ig kapják meg a besorolási döntést, ezt követően 15 nap áll rendelkezésükre jogorvoslatra, ha nem értenek egyet a döntéssel.

Azok, akik nem jutottak be sehová, vagy nem adtak be felvételi kérelmet az általános eljárásban, részt vehetnek a pótfelvételin, amelyre július 29-től augusztus 8-ig lehet jelentkezni – mondta, kiemelve: ekkor már csak egyetlen szak jelölhető meg.

Jelezte továbbá: a pótfelvételi ponthatárait augusztus 29-én hirdetik ki, ezt követően az érintettek szeptember 6-ig kapják meg a hivatalos besorolási döntést. Aki sikerrel jár, az a rendes eljárásban felvettekkel együtt kezdheti meg a tanévet – mondta Vanó Renáta.

(MTI)

Címlapkép: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszél a 2024 őszi felsőoktatási felvételi eljárás eredményei kapcsán tartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2024. július 25-én. Fotó: MTI/Lakatos Péter