Szétszabdaltságunkban is egyek vagyunk – Bemutatták a Kárpátországi szolgálat című könyvet
Kárpátországi szolgálat címen mutatta be könyvét a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete január 16-án Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában. Az egyesület negyedik kiadványa a Kárpát-medence történelmi egyházainak magyar főpásztoraival készült interjúkat foglalja magában, az interjúalanyok közül megszólalt Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület- és Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke.
A bemutatón jelen volt az interjúkötet szerkesztője, Szekeres Attila, illetve felelős kiadója, Bedő Zoltán.
Ugyan már létezik egy magyar újságírók alkotta egyesület, a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete), de Székelyföld egy sajátos terület, sajátos gondolkodású emberekkel, akiknek problémáit, gondjait csak azok értik, akik köztük élnek
– fogalmazott Bedő Zoltán, hozzátéve, így ezekre a gondokra megoldást keresve alakult meg egyesületük 2018-ban. Tevékenységeiket bemutatva elmondta, évente szerveznek legalább egy kongresszust, ahol a sorskérdésekre igyekeznek közös válaszokat találni, ezt a közös gondolkodást tükrözik könyveik is, amelyet a kiadó az együvé tartozás tükreinek nevezett. Kiemelte, kiadott könyveiknek nem csak a Kárpát-medencéből, de a diaszpórából is vannak szerzőik.
A könyv húsz egyházi személlyel készült interjút tartalmaz, a magyar történelmi egyházak képviselői mellett görög-katolikus egyházfők is megszólalnak, akik a hit és nemzettudat kapcsolatára igyekeznek válaszokat adni.
Ez a könyv, akárcsak az előzőek, bizonyítja, hogy szétszabdaltságunkban is egyek vagyunk, hisz egyek a gondolataink, a kultúránk, a történelmünk és egy a keresztyén hitünk is, ami megőriz bennünket
– emelte ki a szerkesztő. Megjegyezte, az ökumené jegyében igyekeztek mindenkit megszólaltatni, a kötet a teljes Kárpát-medencét magába foglalva Erdély mellett kiterjed Magyarország, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék területeire, de egy kitelepedés következtében Ausztrália térségére is, így a szerkesztők református, unitárius, evangélikus, római katolikus és magyar görög-katolikus vallású vezetőket egyaránt felkerestek.
Kató Béla püspök úgy fogalmazott, lelkipásztorként nagyon fontos a személyes jelenlét, az ige átadása a gyülekezetben, Isten szavának anyanyelven való közvetítésére pedig már a kezdeti időkben szükség volt.
A latin nyelvről anyanyelvre való áttérés már akkoriban is konfliktusokat szült, már akkor azonosulni kellett a saját népünk ügyeivel, harcaival, így az, hogy milyen nyelven beszélünk, a mai napig sem lehet közömbös. Miután anyanyelvünk oktatása prioritássá vált, a vallási hovatartozás egyúttal etnikai hovatartozást is jelent
– hangsúlyozta a püspök. Hozzátette, ha megszűnik az anyanyelvű oktatás, megszűnik az egyházunk is, tehát az életünkről van szó, amiért küzdeni kell. Leszögezte, bár az egyházat Jézus Krisztus tartja össze, de az rajtunk múlik, hogy Erdélyben magyar nyelven hallgathassuk szavát, egyenként vagyunk felelősek tehát azért, hogy ez itt megmarad vagy elvész.
Kovács István püspök emlékeztetett, az unitárius egyház a szószéki igehirdetés mellett mindig is nagy hangsúlyt fektetett az iskolai tudás terjesztésére is, Isten szavának a megértésére.
Az egyháznak a történelem folyamán mindig volt egy sajátos összefonódása a nemzettudattal, hiszen az egyetlen magyar alapítású egyház, ez az erős kötődés pedig máig jelen van közösségeikben
– hangsúlyozta.
Forrás: Erdélyi Református Egyházkerület
Fotó: Kiss Gábor
