A koronavírus-járvány után gyorsan visszarendeződött a magyar kultúrafogyasztás
A koronavírus-járvány kitörése nehéz helyzetbe hozta a kulturális intézményeket, közöttük a színházakat és múzeumokat, de a pandémiát követően gyors visszarendeződés következett. A könyvkiadás esetében nagy fellendülést hozott a 2020-as év, amely a későbbiekben is kitartott – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a magyar kultúra napja alkalmából közreadott elemzésében.
Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások: a magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között szerepelnek, Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban – hangsúlyozták az elemzésben.
Mint írták, fontos tényező a kulturális szektor számára, hogy a nagy léptékű állami kiadások a válságos időszakban is fennmaradtak, ez is megalapozhatta a gyors visszarendeződést. Felidézték, a 2010-es évek eleje óta nőtt a színházak és múzeumok látogatottsága: a színházak esetében 2010 és 2018 között 90 százalékkal, a múzeumok esetében 2012 és 2019 között 40 százalékot közelítő mértékben emelkedett az ezer lakosra jutó látogatások száma.
E kedvező folyamatban a koronavírus-járvány hozott nagyobb törést, amelyet gyors visszarendeződés következett, ugyanakkor 2022-ben még nem érte utol a pandémia előtti szinteket.
A 2023-as évre vonatkozóan a KSH 2024 júniusában közöl számokat. Az alapítvány szerint azonban a szektor dinamikus fejlődését vetíti előre, hogy 2023-ban a Szépművészeti Múzeum minden idők tíz leglátogatottabb kiállítása közül kettőt is bemutott: Renoir képeiből készült kiállítást 2023 decemberéig több mint 200 ezren látogatták meg, Csontváry születésének 170. évfordulóján nyílt kiállításra pedig szintén több mint 200 ezren voltak kíváncsiak.
A könyvkiadás tekintetében 2010 és 2022 között 50 százalék körüli volt a növekedés, és ez a folyamat a járványhelyzet idején tovább gyorsult: 2019 és 2020 között 17 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek és füzetek száma évente – írták.
Az olvasás igen népszerű szabadidős tevékenységgé vált a járvány időszakában. Az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publisher – FEP) felmérése szerint a világ népességének harmada több könyvet olvasott, és hangoskönyvet hallgatott otthon a járvány idején, mint előtte.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Tárki közös felmérése alapján, Magyarországon is hasonló volt ez az arány, az online válaszadók 31 százaléka több időt szánt könyvek olvasására 2020-ban, mint az előző évben: a digitális könyvek olvasására az online válaszadók 18 százaléka, míg hangoskönyvek hallgatására 6 százaléka fordít több időt – írták.
A közlemény kiemeli: Magyarországon a járványhelyzet után is szárnyal a könyvkiadása a KSH vonatkozó adatai szerint. Mint írták, a Z generáció tagjai szeretnek olvasni, és körükben is elsősorban a papíralapú könyvek a népszerűek a nemzetközi felmérések alapján. Ezt támasztja alá az MKKE által készített 2020-as felmérés is. A fiatalok körében a legnépszerűbbek az önismereti könyvek, de népszerűek a fantasy, sci-fi, horror, valamint a szuperhősös és romantikus alkotások is – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
Forrás: Oeconomus.hu
A címlapképen érdeklődők az Erdély mûvészete a két világháború között címmel Böhm József nagyváradi magángyûjtõ gyûjteményéből nyílt kiállításon a debreceni Déri Múzeumban a megnyitó napján, 2023. augusztus 18-án.
MTI/Czeglédi Zsolt
