Három hónap múlva parlamenti képviselő-választás lesz Magyarországon – Mit érdemes tudni a voksolásról?

Elérkezett az új esztendő, a parlamenti képviselő-választás éve. Összefoglaljuk, mi az, amit tudni érdemes a voksolásról. Kik választhatnak? Mikor lesz a referendum? Mi a választási küszöb? Kik juthatnak be az Országgyűlésbe? Hogyan keletkeznek a töredékszavazatok és mik azok?

Kik a szavazásra jogosultak?

Minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár jogosult a szavazásra. Kivéve azokat, akik el vannak tiltva a közügyek gyakorlásától. A szavazás személyesen történik. Lakhatási engedéllyel rendelkező külföldiek – szemben az önkormányzati választásokkal – nem vehetnek részt a voksoláson. A határon túl élő magyar állampolgársággal rendelkező honfitársaink – mivel nincs állandó bejelentett magyarországi lakcímük – kizárólag pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem.

Mikor kell kiírni az országgyűlési választásokat?

Törvényeink értelmében a parlamenti képviselő-választásra az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik esztendő áprilisában vagy májusában kell sorra kerülnie. (Amennyiben előrehozott választásokra kerül sor, az akkor mandátumot szerzők a megválasztásuk napjától számított négy évig maradhatnak hivatalban – hacsak, idő közben nem lesznek újabb előrehozott választások.) A voksolás időpontjának kiírása a mindenkori köztársasági elnök feladata. Ő jelenleg dr. Áder János.

Milyen időpontokra írható ki a választás?

A választás egyfordulós, melyet vasárnapra kell kiírni. Nem eshet a választás nemzeti ünnepnapra vagy munkaszüneti napra (pl. május 1.), illetve azok előtti vagy utáni napokra sem. Nem eshet húsvét vasárnapra vagy pünkösd vasárnapra. A köztársasági elnöknek 2022. áprilisában három szabad vasárnap áll rendelkezésére, ezek: április 3., 10. vagy 24. Fontos kötelme, hogy a választás kiírását legalább 72 nappal a megjelölt időpont előtt kell kihirdetnie. Az a szokás, hogy a mindenkori köztársasági elnök a lehető legkorábbi áprilisi időpontra írja ki a választásokat, ez jelen esetben április 3-a. (Négy évvel korábban április 8- án szavazhattunk.) Amennyiben ezt a napot választja a köztársasági elnök, január közepéig ki kell hirdetnie a voksolás időpontját.

Kik lehetnek országgyűlési képviselők?

A parlamentben 199 képviselő számára van hely. 106-an az egyéni választókörzetek győztesei, további 93 helyet a pártlistákról osztanak ki. A parlamenti bejutási küszöb – önállóan induló párt esetében – 5%. Ha két párt állít közös listát 10%, ez érvényes a Fidesz-KDNP pártszövetségre. Hármas vagy többes pártszövetség alkalmával (közös lista) a bejutási küszöb 15%. A százalékok az összes résztvevő választópolgár számának függvényében értendők. Tehát egy kisebb párt bejutása a parlamentbe – az 5%-os bejutási küszöb teljesítése – annál nehezebb, minél többen járulnak az urnákhoz. Amennyiben egy a parlamentbe bekerült párt saját frakciót (önálló képviselő csoportot) szeretne alakítani, ahhoz legkevesebb 5 fő képviselőre van szüksége. Ezek bejuthatnak egyéni győztesként vagy pártlistáról egyaránt. Az ellenzéki közös listán hat párt szerepel (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd). Esetükben, mint már említettük, 15% a parlamenti bejutási küszöb, tehát nem pártonként 5-5%, de ahhoz, hogy a közös lista valamelyik tagja önálló frakciót alakíthasson, legalább 5 fő képviselővel kell rendelkeznie.

Hogyan keletkeznek a töredékszavazatok?

A töredék szavazatok az egyes pártlistákat gyarapítják és az egyéni választókörzetekben keletkeznek. Lássuk egy példán: egy egyéni körzetben ketten versengenek. Az egyik képviselőjelölt értelemszerűen győz, a másik veszít. Nem zárható ki, hogy a kettejük közötti szavazati arány 51-49%, tehát a lehető legszorosabb. A rendszer úgy működik, hogy a vesztes egyéni indulókat is preferálja. Esetünkben a 49%-nak megfelelő (vesztes) szavazatszámot hozzáadják az adott párt listájához, ezzel is növelve azt.