Ékes Ilona: Mindig a gyerek legyen az első!
Min múlik, hogy a fiatalok pártalálása és családalapítása sikeres lesz? Mi az, ami leginkább segíteni tudja ma a magyar családokat? Hol tart a családvédelem? A családpolitika alakulásáról és a mai trendekről, a fiatalok helyzetéről beszélgettünk Ékes Ilonával, akinek jelenleg az ERGO – Európai Regionális Szervezet – elnökeként civilként, korábban pedig az országgyűlés tagjaként volt széles rálátása van a magyar családok helyzetére.
Mi az, ami látványosan előremozdult az érdekképviselet területén, és mi az a szegmens, ahol újításokra, fejlődésre lenne szükség?
Éppen múlt héten pénteken volt a Családjogi civil munkacsoport ülése, amin az elmúlt időszak erdményeiről beszéltünk. A családjogi jogalkotás nagyon sok területét érintették pozitív változások. Ilyen például válás esetén a közös szülői felügyelet, váltott gondoskodás előtérbe kerülése, vagy éppen az, hogy a bírósági eljárásokban a gyermeket értesítik a nyilatkozattétel lehetőségéről, meghallgatják az eljárásban. Fontos momentum az eljárási határidők lerövidítése a kiskorú gyermeket érintő családjogi perekben, továbbá az ideiglenes intézkedés speciális szabályozása.
Varga Judit miniszterasszony nagyon sokat tett a rendszer családbarát átalakításáért, egész szakmát bevonva a konzultációba, tapasztalt civil szervezetek javaslatai alapján döntöttek a változásokról, hogy a gyermekek minél kevesebbet sérüljenek egy válási procedúra során. Az egyeztetésre meghívott bírók és jogi képviselők jogalkalmazói tapasztalatai egyaránt pozitívak: azon túl, hogy meghallgatják és beépítik a különböző civil szervezetek javaslatait, az is látható, hogy a válásoknál a gyerek érdeke került a középpontba.
Ez sajnos egyelőre nem mondható el a gyámhivatalokról, hiszen megyénként más-más a jogértelmezés a nevelőszülőkhöz adásnál és az örökbefogadásoknál. Ahhoz, hogy a gyerek érdeke legyen az elsődleges, egységes jogértelmezésre lenne szükség elsősorban, továbbá egy olyan – mindenhol érvényes protokoll – megalkotására, ahol szintén a gyermek áll a középpontban. Fontos lenne, hogy pusztán anyagi okok miatt ne lehessen kiemelni egy gyermeket a családból, hiszen az anyagi biztonság ugyan fontos, de nem az első, és család nélkül biztos, hogy nem jobb a gyermeknek.
– Hogyan tud egy szervezet, amely konzultatív státusszal rendelkezik az ENSZ-ben hatni a világ történéseire, milyen kölcsönhatásban van a magyar családpolitika és a magyar családvédelmi törekvések a világban végbemenő folyamatokkal?
Az a tapasztalat, hogy a magyar családpolitikát megismerve a külföldi civil szervezetek is bátrabban kiállnak a családok mellett és mennek szembe a mainstream ideológia nyomásával.
-Az elmúlt 13 évben komoly átalakuláson ment át a családtámogatási rendszer. Ezzel együtt jelenleg a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben Európában. Milyen hosszú távú hatása lehet a magyar családpolitika törekvéseinek, ezzel együtt pedig mi a társadalmi vonatkozása a családok megerősödésének?
A közhangulat a családok pozitív megítélése felé hajlik, a magyar társadalomban értékként tartják számon, ha valaki gyermeket vállal. Nagyon jó, hogy egyre több a lehetőség van a fiatalok előtt, ami segíti a gyermekvállalást.
– Mi a véleménye, a CSOK hogyan hatott erre? A támogatási forma jelenlegi átalakítása hogyan tudja lekövetni azokat a folyamatokat, amelyek végbemennek társadalmunkban – gondolok például a vidékre költözésre?
Egyre többen ismerték fel, hogy a családnak jó, ha nem a városi létformát választja. Azáltal, hogy sok fiatal vidéken kezd életet, a nagyváros elszemélytelenedő közegéből kikerülve a személyes kapcsolatok megerősödnek, fontossá válik a kötődés a közvetlen környezetünkben élőkhöz, a hazájukhoz.
A gyermekek is másképp, egy nyugodtabb környezetben, friss levegőn nőnek fel, ezáltal jobban tisztelik a természetet, az életet. A közlekedés javulásával, a távmunka és az internet térnyerésével a szülőknek és az édesanyáknak sem kell negatív kompromisszumot kötni emiatt, sőt, a nőknek sokkal több lehetőségük lett, mint korábban. Az is nagyon fontos, és jó dolog, hogy a kormány a 30 év alattiakat ösztönzi a gyermekvállalásra, hiszen fiatal anyaként sokkal könnyebb az élet nehézségeivel megbirkózni. És azt is izgalmas látni, hogy egyre több fiatal lát fantáziát a vidéki életben, a gazdálkodásban, egészen másképp él, nő fel ilyen közegben egy gyermek.
-Mi az, ami a leginkább segíteni tudja a fiatalokat, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek? Milyen nehézségek akadályozzák leginkább a családalapítást és hogyan lehet gyermekeinket segíteni, hogy erős, szilárd alapokra épüljenek a következő generáció családjai?
Az egyik alappillér a saját lakhatáshoz jutás, a gyermekvállalás anyagi támogatása is, de szükség lenne olyan olcsó bérlakás programra is, amit azok is igénybe vehetnének, akiknek nincs gyermekük.
A másik, legalább ennyire fontos feltétele a gyermekvállalásnak a stabil párkapcsolatok kialakítása, ami a mai világban rendkívül nehéz, amit az is mutat, hogy óriási az egyedülállók aránya. Azt látni, hogy a fiatalok nálunk még szeretnének sok gyermeket, így itt valószínűleg a párválasztás nehézségeiről, egyfajta „kényszerszingliségről” van szó. De ahhelyett, hogy ilyesfajta bélyegeket gyártunk, inkább elfogadásra és segítségre van szükség.
Ide kapcsolódik szorosan, hogy már a születéskor megvalósulhasson a biztonságos korai kötődés az anyák és gyermekeik között, hiszen ez fogja megteremteni az alapot a későbbi egészséges párkapcsolati kötődéshez is. A gyermek első órái – az aranyóra – a természetes, beavatkozásmentes szülés és a szoptatás támogatása mind-mind fontos alappillérei ennek a szegmensnek, ami még hiányzik sok helyütt az egészségügyi ellátásból. 
– Egy nemrég tartott civil szakmai fórumon gyermekvédelem fontos aspektusait vizsgálták. Hol tart ma a magyar gyermekvédelem? Milyen új távlatok illetve lehetőségek vannak, amelyek megvalósítása előremozdíthatja a gyermekvédelem ügyét?
Ez egy nagyon érzékeny téma, de például a nevelőszülőknél élő, örökbefogadásra váró gyermekeknél is kiemelném a kötődés kialakításának fontosságát. Döbbenetes, hogy még ma is azt hallani, hogy sok helyen ez ellen dolgoznak, hiszen ez a kommunizmusban volt trend, hogy „csak ne kötődjön a gyermek”. Mi éppen ezért hoztuk létre annak idején a „Kötődés, az éltető erő” programunkat, hiszen már régóta megállapított tudományos tény, hogy ennek híján sérült, diszfunkcionális embereket nevelhetünk csak.
A gyermekvédelem másik aspektusa, hogy a szülők legyenek tisztában a kor kihívásaival, a gender ideológia egyre erősödő terjedésével, a pornográfia káros hatásaival, amelyek a gyermekek biztonságos érzelmi fejlődését megzavarhatják. A szülőknek pedig elidegeníthetetlen joga, hogy védjék a gyermekeiket ezektől a hatásoktól.
Nemrég részt vettem egy gyermekvédelmi konferencián, ahol német szakemberekkel is volt mód beszélni. Egészen elképesztő, de ott már az első nemátalakító műtétek miatti perek zajlanak: azok a korábban pubertásblokkolóval és egyéb eljárásokkal kezelt fiatalok jelentik fel a hatóságokat, akiknél visszafordíthatatlan károkat okozott az eljárás. Erről előzetesen nem tájékoztatták őket megfelelően. Sajnálatos módon az is látszódik, hogy ezeknek a kezeléseknek jelentős része nem hozza meg a kívánt hatást és sok az ehhez kapcsolódó öngyilkosság is.
– Hogy látja, miben kéne a magyar társadalomnak leginkább „edukálódnia”, mi az a terület, amely még fejlesztésre szorul, s amely segítené a magyar családok erősödését?
Fontos, hogy merjünk segítséget kérni és adni, és hogy legyenek élő – családi és társadalmi – közösségek, ahol mindez megvalósulhat. Ha egy közös értéktartó közösség tagja vagyok, sokkal kisebb a befolyása a médiának és azoknak az értékvesztett üzeneteknek, amelyeket ma a közösségi oldalak hordoznak, hiszen a személyes élmények a legfontosabbak.
Léteznek ezen kívül nagyon jó programok, amelyek Magyarországon is elérhetőek. Ilyen például a TeenSTAR. Ez egy fiataloknak szóló felvilágosító program, amely pozitív üzenetével erősíti a fiatalok önértékelését, biztonságos közeget nyújtva fejlődési útjuk bejárásához.
Fontos, hogy a kismamák szülés előtt tájékozódjanak és hamis információk, „majd lesz valahogy” hozzáállás helyett valódi és jó döntéseket tudjanak hozni a saját szülésükkel kapcsolatban, hogy ne legyen annyi indokolatlan beavatkozás és a már említett biztonságos kötődés gond nélkül kialakulhasson.
Végezetül a civil összefogás terén is van még erősíteni valónk, kiváló szakemberek és szervezetek vannak a porondon, de a közöttük lévő kapcsolatokat még fejleszteni kell.
