Nagy István: Amint a háború véget ér, az infláció is kezelhetővé válik

A klímaváltozás természeti hatásai és a globalizáció szerkezetváltása együttesen mutatott rá, hogy az élelmiszerellátás stratégiai kérdés. Ez alatt nemcsak a mezőgazdaság fenntarthatóságát és természetbarát működését értjük, hanem az élelmiszertermelés önállóságát is. A tiszta, olcsó, környezetkímélő és helyben könnyen hozzáférhető élelmiszer aranyat ér: akár a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának minőségére, akár mennyiségére gondolunk. Magyarország számára különösen érvényes az élelmezés-biztonság kérdésének felvetése, erről szólt a márciusi Mozgásban Extra adása, amelynek vendége Nagy István agrárminiszter volt.

A magyar élelmezés-biztonság megteremtése a cél

Nagy István agrárminiszter szerint annak következtében került a közgondolkodás fókuszterébe az élelmiszerellátás, hogy előbb a koronavírus-járvány miatt lezárultak a határok, és ezáltal az áruk sem tudtak közlekedni, majd a brüsszeli szankciók következtében az energiaárak az egekbe szöktek, amit tovább tetézett a legutóbbi évben átélt, történelmi mértékű aszály. Ennek kapcsán a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy érezhetően „ránk rúgta az ajtót az éghajlatváltozás”, ami a fenti problémákkal kiegészülve újragondolásra késztetett mindent. A kukoricatermelés terén például úgy járt Magyarország, hogy kevesebbet tudott megtermelni, mint amennyire szüksége lett volna, és emiatt behozatalra kényszerültünk. Az önellátás kérdésében azonban Nagy István szerint a legfőbb gondot az jelenti, hogy importra szorulunk azon energiaforrások tekintetében, amelyeknek a segítségével előállítjuk az élelmiszert. Példaként említette a műtrágya és a különböző adalékanyagok kérdését.

Noha gyakran érik Magyarországot olyan vádak, hogy hazánkban a legmagasabb az élelmiszerinfláció, az agrárminiszter el szerette volna oszlatni az ezzel kapcsolatos félreértéseket. Szakmai véleménye szerint ez abból következik, hogy a legalacsonyabb árú élelmiszerről jött fel Magyarország arra a szintre, ami egész Európában van, és amíg korábban rezsicsökkentett energiaáron állítottuk elő az élelmiszert, valamint kiváló adottságaink voltak, nálunk szinte a legalacsonyabb volt az élelmiszerhez való hozzájutás. Ahogy bejött a szankciós politika és az energiaárak mindenhol egyenlő mértékben szabadultak el, ez fizetéstől függetlenül mindenhol ugyanolyan következményekkel járt. Az élelmiszer-előállításnak a költségei ma szerte Európában ugyanolyan hatások alatt vannak – emelte ki.

Nagy István szerint immár látható az a folyamat, hogy az energiaárak mérséklődésének következtében elindultak lefelé az árak a boltokban, a nagy- és kiskereskedőláncok sorra jelentik a termékek árának csökkenését.

Amint a háború véget ér, és a bizonytalanság megszűnik az emberek életében, az infláció is kezelhetővé válik, ami rendkívül fontos a kormányzat számára, hiszen fontos célként tűzte ki, hogy az év végére egyszámjegyűvé lehessen csökkenteni ennek mértékét. Az agrárminiszter emellett kiemelte a kormány azon, prioritások közé sorolt vállalását is, hogy az alapanyag-termeléstől kezdve a feldolgozáson át a nagy- és kiskereskedők forgalmazásáig többségében minden munkafolyamat magyar kézben összpontosuljon.

Mindez azért is tekinthető történelmi döntésnek, mert az 1990-es évek sorozatos hibás döntései szinte felszámolták a magyar feldolgozóipart, a mezőgazdaságot pedig visszatolták az alapanyag-előállítási szintre. Azonban ezekből a hibákból tanulva az EU-nak tavaly benyújtott magyar stratégiai terv már tartalmazta, hogy a magyar kormány megháromszorozza a beruházásokra adható támogatások mértékét a vidékfejlesztési forrásoknál, és megvalósítja azt, amit például a lengyelek már megtettek két EU-s ciklussal korábban.

Ez azt a célt szolgálja, hogy az élelmezésbiztonság megteremthető legyen Magyarországon hosszútávon – hangsúlyozta az agrárminiszter.

A magyar érdek az első

A génmódosított élelmiszerek kapcsán Nagy István úgy vélekedett, hogy Magyarország zászlóvivője annak a küzdelemnek, hogy génmódosítás nélküli élelmiszerellátást tudjunk biztosítani egész Európában. Jelenleg azon folyik a vita, hogy a modern génszerkesztések minek minősülnek, például nemrégiben született egy Európai Bírósági döntés arról, hogy a precíziós növénynemesítést, vagy a mRNS-es technológiát is génmódosításnak kell tekinteni. Azonban az elkövetkező években hatásvizsgálatokat és tudományos kutatásokat kell folytatni arról, hogy mindez veszélyt jelent-e az emberek egészségére. A magyar kormány álláspontja azonban egyértelmű: semmilyen kockázatot nem szeretne vállalni, és ezáltal nem fogja engedélyezni az ilyen típusú élelmiszereket, amíg tudományosan nincs bizonyítva, hogy a modern eljárások veszélyesek-e.

Ezen a területen egyébként küzdelem folyik több csoport között is, ezek egyike a vegyipar, amely az éghajlatváltozással együtt járó új kórokozók és betegségek megjelenése miatt növényvédő szerekkel venné fel a harcot, ám a biológiai nézőpontot képviselők szerint az emberiség eljutott arra a fejlettségi szintre, hogy génszerkesztéssel ellenállóképességet lehet fejleszteni a növényekben, ezáltal megvédve azokat a kórokozóktól. Adódik azonban egy harmadik nézőpont is, amely szerint a száz vagy akár ezer éve, lokálisan jelen lévő génbankokban a természet kialakította az ellenállóképességet, és újra ezekhez a vetőmagokhoz kellene nyúlni. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében található genetikai potenciálnak óriási értéke van, amit meg kell őrizni, mert hozzájárulhat a gazdasági kitörésünkhöz, hiszen a GMO-mentes magyar termelés akár prémium kategóriát is jelenthetne a piacon.

A teljes beszélgetés megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=s3bQza-GHHw

Forrás: XXI. Század Intézet 

A címlapkép forrása: XXI. Század Intézet