Megkezdődött az észt parlamenti választás
Megkezdődött az észt parlamenti választás vasárnap, az urnáknál 965 ezer választópolgár adhatja le a szavazatát.
A törvényhozás 101 mandátumáért kilenc párt képviselői versengenek. Ez a kilencedik parlamenti választás azóta, hogy Észtország 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól.
A kampányidőszak egyik fő témája a nemzetbiztonság, illetve a növekvő megélhetési költségek voltak.
Közvélemény-kutatások szerint Kaja Kallas miniszterelnök liberális Reformpártja vezeti a népszerűségi listát, de vélhetőleg egyetlen párt sem tudja megszerezni az abszolút többséget.
Kallas, aki 2021-ben lett Észtország első női miniszterelnöke, Ukrajna egyik legkitartóbb támogatója, az oroszellenes szankciók, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányok és a NATO keleti szárnya megerősítésének egyik leghangosabb szószólója.
Bár felmérések szerint Kallas a legesélyesebb kormányfőjelölt, nem egyértelmű, hogy a szociáldemokratákkal és a konzervatív Haza Párttal (Isamaa) alkotott hárompárti szövetsége meg tudja-e tartani parlamenti többségét. A lehetséges koalíciókat valószínűleg az határozza meg, hogy a két ellenzéki erő, a radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) és a populista Centrumpárt hogyan szerepel a választásokon. Az elemzők éppen ezért számítanak arra, hogy a kormányalakítás nehézségekbe ütközhet.
Kallas egyik legfőbb ellenfele Martin Helme, az EKRE vezetője. A jobboldali párt Kallast hibáztatja a 18,6 százalékos inflációért, és azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy aláásta az ország biztonságát az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal.
2005 óta az észtek online is leadhatják szavazataikat. A választás napja előtt a választásra jogosultak több mint negyede már leadta voksát az interneten.
Az 1,3 millió lakosú Észtország az Európai Unió és a NATO tagja.
(MTI)
A képen az Észt Centrumpárt és az Észt Reformpárt (lent) választási plakátjai Tallinnban 2023. március 1-jén, négy nappal az észt parlamenti választások előtt. Forrás: MTI/EPA/Valda Kalnina
