Kaszab Zoltán: A lengyel „rakétaválság” tanulságai

Túlzás nélkül állíthatom, hogy mindenkiben megállt az ütő november 15-én a délutáni órákban, amikor kiderült, hogy rakétatalálat ért egy ukrán határhoz közeli lengyel falu melletti gabonatárolót és két lengyel életét vesztette. Az, hogy egy NATO-tagállam területén csapódott be rakéta és egy NATO-tagállam két polgára vesztette életét, mindenképpen fordulópontot jelent az orosz-ukrán háborúban.

Ez a fordulópont ugyanakkor még akár pozitív is lehet, hiszen pár nappal a történtek után azt már biztosan kijelenthetjük, hogy a heves reakciók, a túlfűtött mondatok és a pillanat hevében hozott döntések elmaradtak. Sőt, a világ vezetői olyan arcukat mutatták, amilyet túlzás nélkül kijelenthető, hogy évek óta nem láttunk tőlük. Az Oroszországot régóta hangosan kritizáló és minden szankció kivetésében élen járó lengyelek a lehető leghiggadtabban reagáltak és ugyanígy tett Amerika is, kihúzva ezzel a dolog méregfogát. A varsói és washingtoni nyilatkozatokra válaszul pedig Moszkvából is az utóbbi hónapok leghiggadtabb és legjózanabb szavai érkeztek. A történtekből ugyanakkor mindenkinek tanulnia kell. Nézzük most a legfontosabb következtetéseket!

Az utolsó pillanatban mindenki félrerántja a kormányt

A helyzet a rakéta becsapódása utáni órákban tényleg pattanásig feszült volt és ha akkor a lengyelek bejelentik, hogy az országot megtámadták és aktiválják a NATO 5. cikkelyét, azonnal kitört volna a III. Világháború. Ugyanígy eszkalálhatta volna a konfliktust, ha egy magas rangú lengyel, uniós, vagy amerikai tisztségviselő egyből az oroszokat kezdi hibáztatni a történtekért. Ez ugyanis Moszkva részéről válthatott volna ki olyan reakciót, amely után visszafordíthatatlan események sorozata indul el. Fontos, hogy mindenki higgadt tudott maradni, ami jól mutatja, hogy

sem a nyugati szövetségeseknek, sem az oroszoknak nem érdekük az, hogy a konfliktus kilépjen Ukrajna határain túlra.

Zelenszkijben nem lehet bízni

Bár már mindenki elismeri, hogy a Lengyelországban becsapódó rakétát az ukrán légvédelem lőtte fel azért, hogy megsemmisítsen egy orosz fegyvert, az ukrán elnök továbbra is köti az ebet a karóhoz és azt hajtogatja, hogy Moszkva lőtte ki a kérdéses rakétát. Persze Zelenszkij stratégiája a maga szempontjából érthető:

ő ugyanis abban érdekelt, hogy ez a konfliktus kiszélesedjen, és a NATO ahelyett, hogy támogatást nyújtana Kijevnek maga is beszálljon a harcokba az oroszok ellen.

Az ukránoknak ugyanis így sokkal nagyobb esélyük lenne az oroszok meggyengítésére, visszaszorítására és a 2014 előtti határokhoz való visszatérésre. Az ukrán hadsereg ugyanis az amerikaiak szerint sem tudja egyedül kiszorítani az oroszokat az egész országból, a NATO hadba lépésével ugyanakkor ez szinte gyerekjáték lenne. Zelenszkijnek ugyanakkor vigyáznia is kell: minél tovább erőlteti a maga álláspontját, annál kevésbé tűnik majd megbízható szövetségesnek és annál inkább megkérdőjeleződik a nyugati partnerekben, hogy érdemes-e Kijevnek további fegyveres támogatást nyújtani, vagy az így adott segítség a szó átvitt és szoros értelmében is a saját fejükre hullik vissza?

Európával nem kell számolni

A konfliktusra adott reakciók ismét tűpontos bizonyítékát adták annak, ami miatt az Európai Unió úgy működik, ahogy. Von der Leyentől, Charles Micheltől, vagy épp a külügyekért felelős Josep Borelltől is csak semmitmondó nyilatkozatokra futotta, amelyekre – legyünk őszinték – valójában senki sem figyelt. Mindenki azt várta, hogy Varsóból, Washingtonból és Moszkvából mit reagálnak az eseményekre, második körben pedig a török, a brit, a német és a francia vezetők szavaira voltak kíváncsiak a szakértők és a diplomaták. 

Ez jól mutatja az Európai Unió, mint szövetség teljes geopolitikai jelentéktelenségét.

Egyébként ez már 2014 óta jól látszik. Egy, az Unió határainál lévő konfliktusban és annak megoldásában ugyanis semmilyen szerepe nem volt és nincs is Brüsszelnek. Már az akkori fegyverszünetet garantáló minszki egyezményt is Németország és Franciaország – és nem az EU – közvetítésével hozta létre Ukrajna és Oroszország. És jelenleg is sokkal több szerepe van a felek közötti kommunikáció megteremtésében Erdogan török elnöknek, mint bármelyik Uniós politikusnak.

Amerikai-orosz tárgyalás kell a békéhez

Nagyon árulkodó volt az elmúlt két napban – és főleg az első órákban -, hogy senki nem azt várta, mit fog mondani az ukrán elnök, hanem azt, hogy miről beszél majd amerikai kollégája, Joe Biden. Sőt, az orosz külügyi-, majd az elnöki szóvivő is Biden szavaira reagált és nem Zelenszkijére. Ami egyrészt érthető, hiszen azt előre lehetett borítékolni, hogy az ukrán államfő mit fog mondani. Másrészt ugyanakkor megmutatja azt is, hogy ki tekint partnernek Moszkva és kitől várja a konfliktus rendezését a világ. A nyilatkozatok és reakciók alapján pedig

egyértelmű, hogy az oroszok számára nem Kijevben, hanem Washingtonban vannak a helyzet rendezéséhez szükséges tárgyalópartnerek.

Ezt egyébként – ha egyelőre hallgatólagosan is -, de minden nyugati vezető elismeri. Már csak azzal is, ahogyan Zelenszij orosz rakétákról szóló elméletét mindegyikük nemhogy lesöpörte az asztalról, hanem teljesen figyelmen kívül hagyta. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor, miniszterelnök már hetekkel ezelőtt hangsúlyozta: orosz-amerikai tárgyalásokra van szükség a békéhez.

A magyar érdek az azonnali béke

Régóta mondja már ezt a magyar vezetés, de most talán a világ is egyre jobban érzi és érti: a háborúval szomszédos országok és állampolgáraik – mint azt Lengyelország példája mutatja – fizikailag is veszélynek vannak kitéve a konfliktus miatt. Sajnos sokunkban felmerülhetett a kérdés, hogy mi van, ha az az ukrán rakéta délre téved el és valamelyik szabolcsi falu határában ér földet? Egy szomszédos országban dúló háború nem játék, jó lenne, ha ezt végre mindenki tudatosítaná magában. Nem beszélve persze a politikai, társadalmi és gazdasági következményekről, amelyek szintén ezeket az államokat sújtják legjobban. 

Összegezve elmondhatjuk, hogy a józanodáshoz mindig kell egy pofon, egy hideg zuhany

Csak remélni tudjuk, hogy a kedden történtek adtak akkora pofont a világnak, hogy felébredjen végre a háborús mámorból.

A címlapképen rendőr látható Przewodów határában 2022. november 16-án, miután az előző nap feltehetőleg orosz gyártmányú rakéta robbant fel a kelet-lengyelországi falu egyik gabonasilójában, és két embert megölt. Az eset Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt történt. Forrás: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo