Mitől függ, hogy hova látogat a pápa?
A 20. század utolsó negyedétől kezdve terjedt el az a szokás az egyházban, hogy a pápa világszerte igyekszik minél több országban hivatalos látogatásokat tenni. Az első úttörő ilyen téren a sokak által „utazó pápaként” emlegetett II. János Pál pápa volt, aki sokkalta többször járt külföldön, mint elődei. Példáját Ferenc pápa is követi, aki szintén meglehetősen gyakran hagyja el a Vatikánt.
A pápai látogatások többsége értelemszerűen olyan országokba irányul, ahol a katolikus hívek száma magas. A Vatikán igyekszik úgy szervezni a látogatásokat, hogy az az adott nemzet életében valamilyen más, jeles évfordulóra, kiemelkedő egyházi ünnepre, eseményre essen. A Szentatya ott tartózkodása alatt rendszerint egy vagy több helyen misét is tart, amelyre a hívek milliói özönlenek (a rekordot a 2015-ös manilai mise tartja, ahol mintegy 6 millióan látogattak ki a pápai misére).
A vallásközi kapcsolatok fejlesztése is fontos motivációs cél lehet egy pápai utazásra. A pápa számos alkalommal utazik olyan országokba is, amelyben a katolikus hívek csupán elenyésző kisebbséget alkotnak. E látogatások szolgálhatják a keresztény felekezetek közti párbeszéd fejlesztését is, de más vallásokkal is pozitívabb hangvételű kapcsolat alakulhat ki egy-egy ilyen eseményt követően. A következő ilyen utazásra februárban kerül majd sor, amikor a pápa az Egyesült Arab Emirátusba látogat.
A pápai látogatások egy jelentős része az egyházi hívőket érintő nemzetközi eseményekre koncentrál. Ilyen például a katolikus egyház által rendezett Nemzetközi Ifjúsági Világnap. Erre idén Panamában kerül sor, az esemény alkalmából a Szentatya is az országba látogat, ez lesz a pápa idei első nemzetközi programja.
Ritkábban ugyan, de olykor arra is sor kerül, hogy a Szentatya politikai kérdések miatt keres fel egy országot. 2014-ben például Strassbourgba utazott, hogy a migráció kérdéskörében felszólaljon az Európai Parlamentben, vagy amikor 2016-ban Leszbosz szigetére utazott, ahol épp migránsok ezreit szállásolták el. Néhányszor előfordul az is, hogy a pápa olyan helyekre látogat el, ahol napjainkban is háborús konfliktusok vagy terrorcselekmények folynak, megpróbálva ezzel is a béke irányába terelni az események alakulását.
Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy meglehetősen hosszú azoknak az országoknak is a listája, amelyek az utóbbi években meghívták a Szentatyát. Sok esetben a pápa ígéretet is tett arra, hogy amint lehetősége lesz rá eleget tesz a meghívásnak, de esetében meglehet, hogy évekbe is beletelhet, amíg az ígéretből valóság lesz.
Éppen ezért szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy idén Csíksomlyóra jön Ferenc pápa, még ha mindezt hivatalos szempontból nézve a román állami meghívására teszi is. A pápa meghívására még 2015-ben került sor, de sok más állam már 2013 óta vár arra, hogy egyszer országuk is bekerül a pápa úti céljai közé.
