Változik a frakciófinanszírozás és a vagyonnyilatkozati rendszer

Átalakította a frakciófinanszírozást és az európai parlamenti (EP-) képviselőkével megegyező vagyonnyilatkozati rendszert vezetett be az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan a parlament kedden.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását, és 135 igen, 45 nem szavazattal döntöttek a házszabály módosításáról is a képviselők.

Az országgyűlési törvény szerint január 1-jétől a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között.

A szabályozás szerint a frakció alaptámogatása a képviselői tiszteletdíj – jelenleg 1,3 millió forint – tízszerese havonta, de ha közös listán szereztek mandátumot a pártok, akkor ez az összeg a képviselői tiszteletdíj tizenhétszerese, azaz jelenleg több mint 22 millió forint.

Emellett képviselőnként is kapnak támogatást a frakciók, az ellenzékiek kicsivel többet. Ez kiegyenlítődik: a kormánypárti és az ellenzéki frakciók képviselőnként jogosultak a képviselői tiszteletdíj 30 százalékának megfelelő összegre.

A javaslat egyik előterjesztője, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta, ha nem lenne háború a szomszédos országban, akkor is kialakulna egy méltánytalan helyzet, mert a jelenlegi szabályok szerint a bal- és a jobboldal is 3-3 milliárd forinttal többe kerülne.

Hozzátette: a változtatás 3 milliárd forintot vonna el a baloldali pártoktól és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól. Az elvonás mértékét azzal indokolta, hogy a frakciók támogatásának a választói akaraton kell nyugodnia.

Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez

Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.

A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.

A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.

A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie.

A jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak.

Egy további módosítás azt biztosítja, hogy országgyűlési képviselő szerepet vállalhat a kormány szakmai véleményező és javaslattevő – döntési joggal is rendelkező – testületeiben.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére – 135 igen, 47 nem szavazattal – módosul a házszabály, amely ezentúl lehetővé teszi a közös listát állító pártok frakciói között az átjárást.

Azaz a képviselő, aki elhagy egy frakciót, nem válik függetlenné, hanem a közös jelöltség keretein belül szabadon választhat új képviselőcsoportot.

A következő parlamenti választás után képviselőcsoportot 5 fő alakíthat, ha – például kilépés miatt – ez alá csökken a létszám, megszűnik a frakció. A korábbi szabályozás szerint három fő volt a minimális frakciólétszám.

A módosítással a miniszterelnök politikai igazgatója is napirenden kívüli felszólalási lehetőséget kap, emellett nő a miniszter, politikai igazgató napirenden kívüli felszólalásának időtartama legfeljebb 10 percre; ezzel arányosan növekszik a frakcióválaszok időtartama is.

A házszabály rendelkezik az államfő egyes lehetőségeiről arra az esetre, ha törvényalkotást kezdeményez.

(MTI)

A címlapképen a képviselők láthatók a szavazás után az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én. A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd