Pécsi Rita: A nő az élet kapuja

Különleges kurzust tartott nemrég Uzsalyné Dr. Pécsi Rita a Kalász Szövetség szervezésében – A XXI. századi katolikus egyház hívő nők szemével sorozat keretében. A neveléskutató online előadásában megható egyben felemelő módon beszélt arról, mi a szerepe a nőknek a családban és a gyermeknevelésben.

Ki is a nő? – tette fel a kérdést előadása elején Pécsi Rita. A válasz legalább olyan sokszínű és sokrétű, mint maga az élet: hiszen a nő feleség, anya, a család összetartója, egyben az élet kapuja, hiszen általa képes az élet világra jönni, ő az, aki hordozza, aki „ajtót nyit” neki.

A női küldetés

A nőre rendkívül sokszínű feladatok várnak élete során, hiszen a teremtés, a párkapcsolat, a nevelés, a család sokszínű feladatokat tartogat számára. Pécsi Rita aláhúzta, hogy legfőbb feladatunk azzá lenni, akivé teremtett minket az Isten. Josef Kentenich atya 5 pontban foglalta össze a nő küldetését, amely az élet és a szeretet befogadása, hordozása, ajándékozása, ébresztése és továbbvezetése. Mindezt nem csupán gyermeke, de társa, a férfi felé is éli és adja a nő. Ebben pedig első és legfőbb minta Mária, aki a legtisztábban és fenségesebben mutatja be Isten női arcát. A nő Isten anyjának testvérhúga – fogalmazott Pécsi Rita.

A női géniusz

II. János Pál pápa nevezte így azt a különleges küldetést, amely a női mivoltunkból fakad, amelyből következik, hogy bizonyos értékeket közvetítünk. Jung magfunkciónak nevez olyan női tulajdonságokat, mint például a kitárulkozás, a bevonzás, befogadás, megtermékenyülés, türelmes kihordás, érzelmi otthonteremtés.

A női agy

Pécsi Rita arra is rámutatott, hogy valóban létezik olyan, hogy női agy, amely másképpen gondolkodik, mint a férfiaké: személyközpontú, fészkes gondolkodásnak nevezi, amely megszemélyesíti a szeretetet. A nő idegrendszere teljesen másképpen működik egészen kialakulásától kezdve, mint a férfiaké. Másképpen nézzük a világot, azt is lehet mondani, hogy más moziban ülünk, ami természetesen nem minőségi, hanem jellegbeli különbséget jelent. Egy 8 hetes fiú magzat agya olyan tesztoszteron löketet kap, amely redukálja a két agyfélteke közötti kapcsolatot, s ez befolyásolja a gondolkodást is. Ezért van az, hogy a nők mindent, még eszményeket is személyekhez kapcsolnak, míg a férfiak „ügyeket” visznek. A nők sokfelé tudnak figyelni, míg a férfiak egyfelé összpontosítanak. A nők a családon belül is mindenkihez különböző utat, hangnemet találnak. Cserébe viszont többször tévesztik össze a jobb és a bal kezüket.

Minden nő királynő

Talán közhelyesnek tűnik, de a női belső, gyengéd, „királynői” erő minden nőben ott lakozik, s Pécsi Rita arra figyelmeztetett, hogy ennek kibontakoztatása a közelében élő férfiak feladata. Jókai ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a jó feleség a jó férj műve”. Ezért nagyon fontos például az apák szerepe egy kislány életében.

Isteni küldetés

A szülés egyértelműen női feladat, materiális és átvitt értelemben is: a mindenkori eszme, gondolat „anyagba hozása”, a dolgok „átlelkesítése”, megelevenítése, az érzelmi otthon megteremtése mind-mind a női mivoltunkból fakadó lehetőség, ha úgy tetszik, isteni küldetés. Pécsi Rita azt is leszögezte, hogy ennek minden nő meg tud felelni, még akkor is, ha saját gyereke nem születik. Példaként Máriát említi, aki világra szülte „Isten akaratát”, az Ő szavát transzformálta testté.

Tudja, hol vagy most, és milyen gondok terhelnek

Arra is kitér, hogy mennyire különbözik a nők és a férfiak istenhite: míg a nők a hétköznapi világban találják meg Istent, bizalommal tekintenek felé, a férfiak útja inkább egyfajta istenkeresés. A nő az élet valóságában keresi a hitét, s a Bibliában is szép példák vannak arra, hogy Isten oda megy az asszonyokhoz, ahol éppen vannak, míg a férfiak rendre egy magas hegyre mennek fel, ha találkozni akarnak a Teremtővel. Talán az sem véletlen, hogy Krisztust is Mária Magdolna látta először feltámadása után, amikor a hétköznapi teendőket ment elvégezni a sírhoz. Kiss Szent Teréz szavát idézve a fazekak között ott jár az Isten.

Az élet és a szeretet befogadása

Pécsi Rita az előadás második felében körbejárta a Kentenich atya által megnevezett női küldetés pontjait, elsőként az élet befogadását. Az életre való igent mondás, az élet kapujává válás a nő privilégiuma. Ez nem csupán a gyermekvállalás terén mutatkozik meg, hiszen a szeretkezés extázisában is ott van, ahol a férfi rátalál egy másik emberre, aki őt teljesen elfogadja és befogadja. A férfi és a nő teljességét úgy kell elképzelni, mint egy ellipszist, amelynek két középpontja van, s a kettejük együttműködésének eredménye a női testben jön létre.

Külön érdekesség, hogy régen azt hittük, a hímivarsejtek versengenek, s a petesejt passzívan várja, melyik ér oda először. Kutatások ma már bebizonyították, hogy ez nem így van: a petesejt nem nyílik meg akármelyik hímivarsejtnek. Felületén fehérjereceptorok vannak, csakúgy, mint a spermiumok fején, s két összeillő fehérje találkozásakor nyílik csupán meg a petesejt. Csodálatos, ahogyan a sejtek összjátéka, egymásra hatása szükséges az új élet születéséhez! A fogantatás pillanatában eldől a gyermek neme, vagyis az összes sejtünk hordozni fogja női mivoltunkat – hívta fel a figyelmet Pécsi Rita.

Anyává válni

Nem minden megtermékenyített petesejt ágyazódik be, az is az anya feladata, hogy olyan földet teremtsen, amelyben kihordható az új élet. Ezt átvitt értelemben is csak egy anya képes megtenni: a nem létezőt hordozni, szeretni: a férjben, a gyermekben, a környezetében. Nagyon fontos anyai szerep a „hosszas türelemmel várva hordozás” amely egy női erény. A nő ilyen formán a társadalomban is mindenki anyjává tud válni, ha a környezetében odafigyelve, gondoskodva fordul mások felé. Mária példája is ott van a szemünk előtt, aki Don Bosco szerint nem csak akar, tud is segíteni nekünk.

A szeretet fájhat

Az élet hordozása is női feladat. A szeretet elfogadása, de a háttérország megteremtése is ide tartozik. Az egyediségére való igent mondás –  amely bizony különbözhet a miénktől – sokszor fájdalmat is hordoz magában. Ráadásul ebben a háttérország-megteremtésében a nő azt élheti meg, hogy ő maga rejtve marad.

Pécsi Rita elgondolkodtató kutatási eredményt is hozott ebben a témakörben: a házastársak szeretet-szövetsége a „gyermek levegője”. Ennek bizonyítéka, hogy azokban a családokban, ahol láthatják a gyermekek a szülők egymás iránti szeretet-gesztusait, ott sokkal ritkább, hogy később felnőve elveszítették személyes hitüket. A bensőséges szeretet megtapasztalásának sokkal nagyobb a befolyása, amint annak, hogy a család mennyit imádkozott, vagy járt-e templomba együtt!

A gyermek a leglassabban érő gyümölcs

Egy gyermek 21-23 éves koráig fejlődik. Nevelni csak 18 éves korig kell, de az idegrendszer még azután is alakul, az anya addig hordozza, ameddig szükséges. Az édesanyánknak az úgynevezett ősbizalom kialakításában is kulcsszerepe van. Az egész életünkre kihatással lehet, hogy a születésünk utáni bizonytalanságban az édesanyánk hogyan építi fel bennünk a hitet, hogy itt kint is szeretnek, elfogadnak, segítenek, s nem csupán az anyaméhben volt jó létezni! Ha ezt megtapasztalja a gyermek, akkor később is tudni fogja, hogy ő értékes és szeretetre méltó. Ez is az anya feladata: „otthonná válni, ahol megnyugszik a világ”. Ha egy fiatal olyan otthonban nő fel, ahol önmaga lehet, akkor önálló, erős személyiséggé fejlődhet. Persze a család összetartása, a meder kialakítása nem jelenti azt, hogy nem állítunk fel kereteket (a szolgálat nem szolgaság!), a biztonságos otthonba ez is beletartozik.

Életet és szeretetet ajándékozni

„A gyermeknek az anya nem csak a testét adja, de a lelkét is a magáéból építi” – fogalmazott Kodály Zoltán, s ez valóban így van: a nő a hétköznapi életben a gyengédséget, szépséget nyújtja, a lassan járó, vidám időt, a rengeteg beszélgetést, amelyben jó felnőni. „Nem csupán kenyeret, kalácsot is adunk”. A derűs lélek, amely ehhez szükséges azonban nem magától adatik: hagyjunk időt a hálaadásra, az imádságra, mert nem lesz miből adni! És azt is fontos tudni, hogy nem a tökéletesség, hanem a törekvés a cél. Ahogy Tillmann atya mondja, „Szent az, akiben az Isten tevékeny”. 

Ébresztő szeretet

A nő feladata világra hozni az istenit, vagyis kinézni a férjéből, a gyermekéből a kibontakozást, mert ez mindenkinek szárnyakat ad. Mindig meg kell látni azt az adott helyzetben, ami értékelhető, persze ez nem jelenti azt, hogy a rosszat is dicsérni kell. De ami van, azt értékelni kell, és biztatni, bátorítani a gyermeket (és a férfit!) a fejlődéshez.

Nyitott tenyérrel szeretni

Pécsi Rita arra is felhívta a figyelmet, hogy az elengedés, a szárnyakat adás is rendkívül fontos feladat. Úgy szeretni, hogy közben a másikat elengedve visszavárjuk: „nyitott tenyérrel” egész életünkön át. Ez a nagylelkű, személyközpontú szeretet aztán elkíséri a gyermeket egy életen át.

A címlapkép forrása: Vasárnap.hu/Tóth Gábor