Bejöhet a papírforma, de meglepetéseket is hozhat a 2019-es EP-választás

Idén május 23-26 között tartják a következő EP választást (Magyarországon, így május 26-án voksolhatunk). Mivel az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye az Uniónak, ezért különösen fontos, hogy a küszöbönálló szavazáson milyen eredmények születnek. A végkifejlet jelentőségét tovább növeli, hogy a 2014-es EP választás óta minden párt egy csúcsjelöltet választ, akit az Európai Bizottság élére jelöl. Az elnöki pozíciót a legtöbb mandátumot szerezett párt jelöltje tölti be.

A brit kilépési szándék következményei

Érdekes kérdés, mi történik az Unióval a britek nélkül, illetve, a szavazás végeredményét milyen mértékben befolyásolja a britek kilépése. Ugyanis több változásban is megállapodott egymással az EU és az Egyesült Királyság.

Az uniós szerződésekben maximált képviselői helyek száma az Európai Parlamentben jelenleg 751. Nagy – Britannia kilépésével azonban jelentősen csökken az EP létszáma. A megállapodások értelmében ugyanis

az Egyesült Királyság 73 helyéből 27-et szétosztanak a többi tagállam között, 46-ot pedig az EU-hoz csatlakozó új országok számára tartanak fenn.

Így 2019-ben a választható EP-képviselők száma összesen 705-re apad. Az „osztozkodás” Magyarországot ugyan nem érinti, mi továbbra is 21 jelöltet juttathatunk az EP-be, ugyanakkor több állam pozícióját erősítették meg plusz helyek biztosításával. E folyamat nagy nyertese mindennek felett Franciaország és Spanyolország: mindkét ország ugyanis 5-5 képviselővel többet küldhet a döntéshozó testületbe.

A Brexit további következménye, hogy sok bevándorlást ellenző, a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozó képviselő is távozik majd az Unióból,

ez pedig a migrációt fékezni próbáló politikai csoportok szövetséges keresését is megnehezítheti. Ráadásul ez a tábor több kérdésben is megosztott, így nem valószínű, hogy tagjai egységes frakcióba tudnak majd rendeződni.

A bevándorlás kérdése

A választás eredményét leginkább uraló kérdés egyértelműen a tömeges migráció, s ez nem csak Magyarországon kiemelt kampánytéma.

Az Eurobarométer legutóbb végzett átfogó felmérése szerint az Uniós állampolgárok túlnyomó többsége is a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek az Unióban, ezt követi a gazdasági helyzet, az EU gazdasági növekedésének biztosítása. Az előző EP választás idején végzett felmérés szerint, 2014-ben a válaszadók még a gazdasági helyzetet tartották a legfontosabb témának, egy évre rá azonban már a migráció kérdésköre került a figyelmük középpontjába. Ez a tendencia azóta is tart, a legutóbbi felmérés szerint, zsinórban negyedik éve gondolják a bevándorlás és terrorizmus problémáját a legégetőbb kérdésnek az Uniós polgárok.

Az is kitűnik a közvélemény-kutatásokból, hogy a téma nagyon megosztó természetű, míg

az állampolgárok egyik fele úgy érzi, hogy az európai politikának meg kell fékeznie a tömeges migrációt, addig egy jelentős tábor ennek éppen az ellenkezőjét véli helyesnek:

szerintük a politikának a bevándorlást egyáltalán nem kell problémaként kezelnie.

Fontos kérdés, hogy mekkora mobilizáló erővel bír a migráció. Jelenleg úgy tűnik,  igen sok ember aktivizálható, azok közül, akik negatívan ítélik meg a folyamatot, így akár a korábbi választásokhoz képest lényegesen magasabb lehet a részvételi arány. Uniós választásokon egyébként is gyakran nagyban eltér a szavazói magatartás egy önkormányzati, vagy parlamenti választásétól. Olyan eset is előfordul, hogy szavazataikat olyan politikai erőre adják, amelyet egy országos voksoláson semmiképpen nem támogatnának.

Mivel az emberek nem érzik olyan közvetlennek döntésük következményét, sokan maradnak  távol  a szavazástól.

Jelenleg összesen öt olyan ország van az EU-ban ahol kötelező részt venni a választáson: Belgium, Ciprus, Görögország, Luxemburg és Bulgária.

Ezekben az országokban természetes magas, a többi 22 államban azonban sokkal alacsonyabb részvétel a jellemző. Nehéz lenne megjósolni, hogy változik-e idén ez a tendencia, s ha igen, milyen mértékben.

Magyarországon egyébként a legutóbbi EP voksoláson a választásra jogosultak valamivel kevesebb, mint 29 százaléka vett részt, ami egyaránt elmaradt az itthoni 2009-es 36, 3 százalékos részvételi adatoktól és 42,6 százalékos Uniós átlagtól.

A parlamenti patkó alakulása az EP-ben

A pollofpolls.eu honlapján közzétett mandátumbecslés alapján úgy tűnik, hatalmas változások az erőviszonyok tekintetében nem lesznek. Továbbra is az Európai Néppárt (EPP) számíthat a legtöbb képviselőre, annak ellenére, hogy támogatottságában jó ideje kimutatható gyengülést láthatunk. Míg a frakció 2009-ben 221 mandátumot tudhatott magáénak, addig idén várhatóan ez a szám 180-ra csökken. Így az EPP ugyan változatlanul az Európai Parlament legnagyobb frakciója lesz, azonban a gyengülése nem marad következmények nélkül.

A legnagyobb változást az elemzők nem az EPP, hanem a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójának a létszámában jósolják,

szerintük az EP választás legnagyobb vesztese e politikai csoport lehet. Az előző voksoláson elért 191 hely után most várhatóan mindössze 131 képviselőjük szerez helyet magának a parlamenti padsorokban.

Ezzel szemben a liberálisok frakciója (ALDE) némi erősödést mutat, egyes becslések szerint idén akár 95 képviselői helyet is bezsebelhetnek, szemben az előző ciklusban megszerzett 67 mandátummal.

Mindezek következtében

ez lehet az első olyan alkalom, amikor a két legnagyobb párt koalíciója kevésnek bizonyul a parlamenti többség megszerzéséhez,

hiszen jelenleg úgy tűnik, az ehhez szükséges 353 képviselői helynek mindössze 45 százalékát tudják majd megszerezni. Mindez ahhoz vezethet, hogy kénytelenek lesznek egy harmadik koalíciós partnert keresni, ami a mostaninál is több kompromisszum elfogadására kényszerítheti a vezető pártokat. Ezáltal a törvényalkotási folyamat még lassabbá és kiszámíthatatlanná válhat.

E politikai fragmentáció hatásaként több olyan kisebb párt is van, aminek ereje és zsarolási potenciálja nagymértékben megnő. A liberálisok és a zöldek sokkal nagyobb jelentőségűvé válhatnak a 2019-es választást követően. Macron Köztársaság pártja is befolyásos erőként jelenhet meg, de akár egy új potenciális koalíciós partnerként, vagy mint a liberálisok szövetségeseként is feltűnhetnek.

Mindezek fényében jól látható, miért beszél Orbán Viktor történelmi jelentőségű választásról: ha a migrációt támogató erők kerülnek többségbe Európában, vagy koalíciós partnerként képesek lesznek nyomás alatt tartani az Európai Parlamentet, akkor a magyar kormány a jövőben sokkal nehezebben tudja felvenni a harcot a Brüsszelből kényszerített kvótarendszerrel.

https://infogram.com/european-parliament-mandate-1hmr6gg09drz6nl?live

Hazai esélyek

Az előrejelzések szerint nagy meglepetéssel nem kell számolnunk: erős lesz a kormánypártok fölénye. Valószínű, hogy az öt évvel korábbi eredménynél is jobban teljesít majd a Fidesz.

A Politicon januárban megjelent mandátumbecslése szerint, itthon a Fidesz kényelmesen, egy mandátum híján a képviselői helyek kétharmadát viszi el, mellette csak a Jobbik, az MSZP, és a DK tud majd bezsebelni néhány mandátumot. A becsléshez több korábbi közvélemény-kutatás adatait használták fel, és a 2014-es részvételi aránnal számoltak.

E szerint a mandátumok a következőképpen alakulnak  majd:

• Fidesz-KDNP: 13 mandátum, 51,8 százalék
• Jobbik: 3 mandátum, 13,3 százalék,
• MSZP: 3 mandátum, 12,5 százalék,
• DK: 2 mandátum, 7,5 százalék.

A Momentum, az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt az előrejelzés szerint egyetlen képviselőt sem tud bejuttatni az Európai Parlamentbe, így könnyen lehet, hogy az Európai Unió egyik legsikeresebb pártja a májusban esedékes választáson a Fidesz lesz.