Lánczi Tamás: A Fidesz sikerét a jól felépített kampányának is köszönheti
Az elemző szintén nagyon fontosnak nevezte a Fidesz-kampány lebonyolításának profizmusát. „Mindenki tudta, hogy mi a feladata, nem voltak üresjáratok” – mondta.
Lánczi Tamás aláhúzta, a Fidesz hitelességét növeli, hogy az emberek a pénztárcájukon érzik, hogy egy nagy gazdasági erősödés történt az elmúlt 12 évben. Kiemelte, egy felmérés szerint 1970 és 2010 között a magyar átlagbér reálértékben mindössze 22 százalékkal nőtt, míg 2010 és 2022 között 65 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek.
Mindez azt jelenti, hogy a ma élő generációk körében most először nőttek lökésszerűen a bérek, a háztartások először tudtak felhalmozni, „először érezhették emberek úgy, hogy nem egyik napról a másikra kell élni” – fejtette ki a politológus. Lánczi Tamás szerint ennek tudható be, hogy Magyarország a GDP tekintetében idén megelőzte a régi uniós tag Portugáliát.
Az elemző beszélt arról is, hogy a korrupció a nyugati államok kezében „egyfajta bunkósbot”, ha egy országgal szemben „érdeket szeretnének érvényesíteni, akkor egész egyszerűen csak annyit tesznek, megpróbálják elhitetni, hogy ez az állam kirívóan korrupt”.
Lánczi Tamás szerint „korrupció mindenhol van, nyilván a mértéke változó, de az Európai Unióban Magyarországon a korrupció egyáltalán nem kiugró, vagy nincs olyan mértéke, amely szemet szúró lenne”.
A politológus példaként említette a dél-olaszországi régiókat, amelyek 60 éve részesülnek az uniós felzárkóztatási támogatásokban, mégis „katasztrofális állapotban vannak”.
„Ott például meg lehetne kérdezni, hogy hova tűnt a pénz, de nem teszik fel ezt a kérdést” – tette hozzá Lánczi Tamás.
Hangsúlyozta, ezzel szemben Magyarországgal, Lengyelországgal és más országokkal szemben azért teszik fel a korrupció kérdését, mert „egész egyszerűen a politikai irányvonalunk nem illeszkedik abba az elképzelésbe, amelyet Brüsszelben vallanak”.
Lánczi Tamás szólt arról is, a közép-kelet-európai országok „most először lőtávolon belülre kerültek a nyugati államokhoz képest” és kezdik a „sarkukat taposni”.
„Kezdünk odaérni, hogy a nyugati államok számára kellemetlen versenytárssá válunk, és próbálnak érdeket érvényesíteni, próbálnak bizonyos értelemben visszanyomni minket” – fogalmazott.
A politológus szerint ennek a folyamatnak az egyik eszköze a „korrupciós retorika”, amelynek lényege, hogy a korrupcióra hivatkozva próbálnak meg forrásokat elvonni Magyarországtól.
„Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a komparatív előnyünket, tehát a hozzájuk viszonyított előnyünket, azt megpróbálják megakadályozni, illetve megpróbálják Magyarországot eltántorítani attól a társadalompolitikától, attól a politikai felfogástól, ami szemmel láthatóan nagyon-nagyon sikeres, csak éppen nem illeszkedik a brüsszeli liberális logikába” – fejtette ki Lánczi Tamás.
(MTI)
A képen: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kossuth téren rendezett állami díszünnepségen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, 2022. március 15-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
