Macronnak „jól jött” az ukrán–orosz háború
– Egy hónapja kezdődött el az orosz–ukrán háború, ami megváltoztatta Európát. Emmanuel Macron egy személyben európai uniós csúcsvezetőként tárgyal Vlagyimir Putyinnal. Mi ennek az oka?
– Nyilvánvaló, hogy a franciák szeretnének – ha majd eljön az ideje – egyfajta mediátorként jelen lenni a békekötésnél, illetve régi céljuk, hogy az új európai rend kialakításában vezető szerepük legyen. Ennek igényéről Emmanuel Macron régóta beszél, januárban még az Európai Parlamentben is kinyilvánította ebbéli szándékát. Ezt a hosszú távú célt a háború részben felülírta, de ettől függetlenül fontos számukra, a választók számára is, hogy a nagy nemzetközi ügyekben a vezetőik jelen legyenek. Emmanuel Macron ennek próbál megfelelni.
Franciaország az Európai Unió és a NATO döntéshozatalaiban természetesen az orosz szankciók mellett foglalt állást, de azt hangsúlyozza, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani.
– Németországgal ellentétben Franciaország függetlenebb ebben a kérdésben, hiszen kevésbé van kiszolgáltatva az orosz energiahordozóknak.
– Ez egészen biztosan így van. Azáltal, hogy a franciák az energiapiacuk kétharmadát a hazai nukleáris energiából érik el, így van egyfajta mozgásterük, amely a németek esetében kevésbé áll fenn. Németország és Oroszország viszonya hagyományosabb, szorosabb.
Ezzel magyarázható az is, hogy amíg a háború megkezdésekor Németország az Északi Áramlat 2-vel volt elfoglalva, addig a franciák már üzenhettek azzal, hogy látványosan elkezdték lefoglalni az orosz oligarchák jachtjait és egyéb vagyontárgyait.
– Franciaország is megszavazta a szankciókat, de egyes francia vállalatok bejelentették, hogy nem vonulnak ki Oroszországból. Van emögött komolyabb politikai döntés is?
– Vannak olyan cégek, amelyek ebben a kritikus időszakban igyekeznek piacot fogni. Azaz a háborúban egyfajta lehetőséget látnak. Úgy vélem, hogy ezeknek a cégeknek a viselkedése attól fog függni, hogy a fogyasztók mennyire szankcionálják az ő lépéseiket, illetve mennyire tudják fenntartani az ellátási láncaikat. Az egyik nagy francia transznacionális cég erre hivatkozva jelentette be az üzletei bezárását a napokban.
Ugyanakkor az is látható, hogy a háború megítélése is kezd átalakulni. Beindult a háborús fáradtság a francia társadalomban is.
Egy hónappal ezelőtt a franciák mintegy fele mondta azt, hogy az orosz–ukrán háború egy nagyon fontos téma, mára viszont 36 százalék vélekedik erről így. Azaz a háború jelentősége csökken a prioritási listákon. Szomorú kimondani, de ehhez is hozzá lehet szokni. Elképzelhető, hogy a maradó cégek úgy vannak vele, hogy túl kell élni egy-két hónapot, és utána piacot lehet szerezni. Meglátjuk, hogy ennek lesznek-e vásárlói, piaci szankciói.
– Ne felejtsük el, hogy ott is intenzív választási kampányba kezdtek, mert hamarosan elnökválasztást tartanak.
– Így van, kétfordulós választásokat tartanak Franciaországban. Az első forduló április 10-én lesz. A felmérések szerint Emmanuel Macron jelentős többséggel vezet. Az ő támogatottsága 28 százalék körül van. Utána következik Marine Le Pen átlag 20 százalékkal, majd a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon 15 százalékkal. Az elnökválasztás második körébe a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább.
Elmondhatjuk, hogy Macronnak „jól jött” az ukrán–orosz háború.
Az ellenfelek nem nagyon tudták megtámadni az elmúlt öt év eredményeivel, merthogy az elmúlt hónapban szinte csak a háború volt napirenden. Jelenleg a közvélemény-kutatások szerint Emmanuel Macron fogja megnyerni a választásokat. 
– Melyek a legégetőbb kérdések?
– Egyértelműen a megélhetés kérdése. Már a háború előtt is növekvő energiaárakról, inflációról és nehezedő megélhetésről lehetett hallani. Ezt a kormány rezsitámogatás-szerű intézkedésekkel, árbefagyasztásokkal igyekezett kezelni.
Nem véletlen, hogy a francia ellenzék ezekről a megélhetést érintő problémákról kezdett el beszélni.
Az alsó középosztályt, a munkásréteget is ezek a kérdések érintik a legjobban, mert megélhetési jellegű problémáik vannak. Régi nehézséget jelent a vidéki középosztály folyamatos lecsúszása. Ezek azok az emberek, akik dolgoznak, de csak nehezen jönnek ki a fizetésükből. Ahogy emlékezhetünk rá, ez a társadalmi feszültség, a sárga mellényesek mozgalmában öltött alakot.
– Emmanuel Macron mit tud ígérni a franciáknak?
– 2017-ben egy ilyen speciális, technokrata-populista stílussal jelentkezett, amellyel megnyerte a választást. Úgy tűnik, hogy hiába ő a hivatalban lévő elnök, megpróbálja ezt a populizmust ismét föléleszteni az újraválasztási kampányában. Egy nagy permanens vitát, folyamatos párbeszédet, konzultációt ígér a franciáknak. 
– Miért érezheti ennek szükségét?
– Azért, mert vele szemben az az egyik nagy kifogás, hogy a társadalom jelentős része gőgös technokratának tartja. Kampányának a legszimbolikusabb és leglátványosabb ígérete azért fontos, mert a nyugdíjreform kérdéséről van szó – hogy a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt megemeljék-e 65 évre? Az erre kapott felhatalmazás fontos lenne Macronnak, mert meg akar maradni annak a reformernek, akinek 2017-ben mutatkozott. Modernizálni szeretné Franciaországot, de mindezt egyfajta technokrata-populizmussal leöntve kívánja elérni. Rövid választási kampány várható, aminek a végén a jelenlegi francia elnök újraválasztását várják a közvélemény-kutatók.
Tóth Gábor
Szakértő: Oroszország „békére akarja kényszeríteni” Ukrajnát
A címlapképen Emmanuel Macron francia elnök az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2022. március 25-én. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet
