Idén Székely János szombathelyi megyéspüspök a meghívott előadója a budai Szent Imre-plébánia Lépések a szeretet ösvényén című nagyböjti, háromalkalmas lelkigyakorlatának, melyet kéthetente szerda esténként tartanak. A püspök a március 9-i első alkalmon a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium zsúfolásig megtelt dísztermében Tóbiás könyvének Isten jóságáról szóló üzenetét fejtette ki. – számol be róla a Magyar Kurír.

Szkaliczki Örs plébános köszöntése és méltatása után Székely János imádsággal kezdte a nagyböjti elmélyülést, melyben bocsánatot kért a világba teremtett harmónia tönkretételéért, könyörgött Ukrajnáért, a háború sújtotta emberekért, a vezetőkért és azért, hogy munkásai lehessünk Isten békéjének.

Az előadássorozat bevezetéseként felidézte egy jezsuita atya és pökhendi, kötekedő egyetemista diákja történetét. A fiú egyszer vita közben megkérdezte a tanárától:

„Meg fogom találni valaha az Istent?” A pap dühösen ezt válaszolta neki: „Nem. Te soha nem fogod megtalálni őt. Ő fog rád találni.”

A fiatalember később rákos lett. Betegségében ostromolta az eget, mire eszébe jutott jezsuita tanárának egy tanórán elhangzó mondata: „Az életben az egyetlen igazán nagy tragédia az, ha valaki nem szeretett soha, vagy nem tudta kimondani másoknak, mennyire szereti őket.” A szeretet a világ „alapanyaga”: az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretetéből származik az atommagok és elektronok tánca, a férfi és a nő szerelme.

hirdetés

Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, az életünket ajándékká tegyük – hangsúlyozta a püspök. – A nagyböjt egy út a keresztig elmenő szeretet felé, a bűnt és a halált legyőző élet titka felé.

Tóbiás könyve nem csupán a jótékonyságról és becsületességről ad egyszerű és érthető üzenetet, és nemcsak Tóbiás és Sára hálával és imádsággal teli szép házasságáról szól, hanem mélyebb üzenettel is bír – tért rá az este témájára Székely János. – Tóbiás nevének jelentése: Isten jó. Mégis olyan történeteket olvashatunk az ószövetségi könyvben, melyek felteszik a kérdést: valóban jó az Isten? Az öregember egész életében segített, mégis elkobozzák a vagyonát, a szülőföldjéről, az otthonából menekülnie kell, meg is vakul. Sára, a fiatal lány a vőlegényeit egymás után elveszíti, ő pedig már az öngyilkosságra gondol. Valóban igaz, hogy jó az Isten? Ma, amikor a Földünkön hat másodperceként egy kisgyermek éhen hal, amikor évente 42 millió megfogant életet pusztítanak el az édesanya méhében, amikor tőlünk pár száz kilométerre hullanak a bombák, emberek százezrei menekülnek, valóban jó az Isten és a világ, amit alkotott?

A szenvedés miértjei hatalmas, nyugtalanító és fájó kiáltások.

A keresztény teológia tanítása szerint kétfajta rossz van a világban: az erkölcsi és a fizikai rossz – magyarázta a püspök. Az előbbi az ember tudatos rossz döntéseiből fakad: a háború, a gyűlölet, a szeretetlenség a családban, az önzés. A világ legfájóbb szenvedéseinek oka maga az ember, és nem az Isten. Kitiltjuk Istent a családból, iskolából, közéletből, kultúrából, a gondolkodásunkból – csodálkozunk, hogy omlik össze a világ?

Sokkal inkább azt kellene kérdeznünk, az ember hogyan tud ennyire önző, vak és gonosz lenni?

Szabadnak teremtette Isten az embert, hogy szerethessen. Ha egy olyan világban élnénk, ahol nincs szabadság, akkor semmi erkölcsi rossz nem lenne, de jó sem: egy szikrányi öröm, játék, szerelem, odaadás, áldozatkészség, költészet sem. Az ember attól boldog, ha szeret, ha tud adni és befogadni, ha szabad – hangsúlyozta Székely János.

De miért vannak betegségek, természeti katasztrófák? Miért alkotott Isten ilyen világot? Az anyagi világ nem a beteljesedés világa, hanem mulandó, töredékes – magyarázta.

A földi élet egy út, nem végállapot, arra való, hogy tettek által szeretetté tegyük önmagunkat, megtanuljuk az önátadást, és a halál kapuján át beléphessünk Isten gyönyörű világába.

A Lépések a szeretet ösvényén című lelkigyakorlat további két alkalma:

– március 23., szerda 20.30 József: a megbocsátás a szeretet feltámadása

– április 6., szerda 20.30 A keresztút: a szeretet felragyogása

Mindkét lelkigyakorlatos beszéd helyszíne a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (Budapest XI., Villányi út 27.) díszterme lesz.

Forrás: Magyar Kurír

A címlapképen Székely János teológus, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke beszél a Széchenyi Társaság díjátadóján és emlékülésén a Magyar Tudományos Akadémián 2021. szeptember 21-én. Forrás: MTI/Kovács Tamás