Egyenesben a munkaerőpiac
A főváros-vidék kontraszt is halványulásnak indult: a tavalyi évben már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a legszegényebbnek számító észak-alföldi régió és leggazdagabb budapesti között. Szintén az észak-alföldi régióban sikerült elérni a foglalkoztatási ráta legnagyobb mértékű növekedését, valamint a gazdaságilag aktívak aránya is nőtt.
A múltbéli segélyezési rendszer csak fenntartotta a különbségeket, míg a jelenlegi „munkaalapú társadalom” elősegíti az életszínvonal növekedését, az anyagi biztonság elérését.
A nemek közötti bérkülönbségek csökkentésében is élen járnak az elmúlt években bevezetett intézkedések: nyolc év alatt eltűnt a férfiak és nők közötti bérkülönbség ötöde, emellett jelentősen növekedésnek indult a nők foglalkoztatási rátája. A nők foglalkoztatásának növekedésében nagy szerepet játszottak a bölcsődefejlesztések, a munkavédelmi akció, a Nők40 program, a gyerek után járó pótszabadságok, valamint – mely talán legjelentősebb mind közül – a GYED extra.
A GYED extra 2014-ben került bevezetésre, amikor a kormány nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztost nevezett ki. Az intézkedés bevezetése óta pedig több fő területen is elősegíti a nők munkavállalását a gyermekvállalás mellett.
A gyermekgondozási ellátások melletti munkavégzési korlátozások megszűntek, a gyermek fél éves kora után lehetősége van az anyának munkavégzésre a GYED és a GYES folyósítása mellett. Az anyák mellett már az apák is részesülhetnek két évig a diplomás GYED-ben, valamint a gyermekgondozási ellátások egyszerre több gyermek után is igénybe vehetők.
A fentiek alapján egyértelműen elmondható, hogy a munkaerőpiac egyenesbe került. Ennek ellenére ugyanakkor a továbbiakban is törekedni kell arra, hogy az elkövetkezendő fejlesztésekkel hasonló mértékű javulást, fejlődést érjenek el az intézkedések.
(Forrás: MTI)