Átfogó döntéscsomagról szavaznak a svájciak

Főleg a környezetre káros anyagok visszaszorításáról tartanak népszavazást vasárnap Svájcban, de a terrorizmusellenes törvényről és a koronavírus-járvány gazdasági károsultjainak támogatásáról is tesznek fel kérdést a szavazópolgároknak a megszokott módon sokrétű referendumon.

Az egyik kérdés, hogy monetáris politikával küzdjenek-e jobban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása ellen, vagyis hogy emeljék-e meg a fosszilis üzemanyagok használatának díját és adóját, mert Svájcot az átlagnál jobban sújtja a klímaváltozás. Az adóemelés tervének bírálói azt mondják: ha bevezetnék is, jelentéktelen volna a hatása a klímaváltozásra, ugyanis az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásából Svájc 0,1 százalékkal veszi ki a részét, egyedül nem sokat tehet.

Sok bíráló szerint a plusz pénzügyi terhek aránytalanul jobban sújtanák az alsó- és a középosztályt, mint a felsőt, vagyis azokat, akiknek muszáj olyan járművet használniuk közlekedésre, amelyet fosszilis üzemanyag hajt, és elsősorban sújtaná a lakástulajdonosokat és -bérlőket, nem pedig az ipari szennyezőket.

Egy példa az adóemelésre: a repülőjegyek árát akár 120 frankkal (38 ezer forint) is megemelhetnék. A fosszilis üzemanyag használatát sújtó plusz adók alól mentesülnének a következő évtizedben azok, akik bizonyítottan csökkenteni tudják ezt a káros tevékenységüket.

A kormány támogatja a tervet, azzal érvel, hogy ha ezen a téren nem csinálnak semmit, akkor az országnak még nagyobb árat kell fizetnie a klímaváltozás miatt. A kormány célja, hogy a széndioxid-kibocsátást 2030-ra az 1990-es érték felére csökkentsék.

A plusz adókból származó bevételek úgynevezett klímaalapba kerülnének, amelyből azután támogatnák az elektromos járművek elterjesztését, a klímabarát technológiák, fűtésrendszerek kifejlesztését és a klímaváltozás sújtotta területek segélyezését, aminél Svájcban például a gleccserolvadásra, földcsuszamlásokra kell gondolni.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a többség támogatja az új díjak és adók bevezetését, bár a támogatók tábora májusban csökkent.

Kétélű biogazdálkodás

A népszavazáson döntenek arról is, hogy betiltsák-e a környezetre káros anyagok másik csoportját, a szintetikus rovarirtókat, valamint hogy szigorúbb szabályok vonatkozzanak-e a gazdálkodókra. Ha ezeket megszavazzák, akkor az egész országnak biogazdálkodásra kell átállnia, és importálni is csakis olyan növényt lehet, amelyet így termesztettek. Továbbá a gazdák kevesebb antibiotikumot használhatnak az állattartásban, és csakis annyi állatot tarthatnának, amennyit saját termesztésű növényből tudnak etetni. A gazdaszövetségek többsége elutasítja ezt a tervet, csak a már így gazdálkodók bizonygatják, hogy ez lehetséges.

Élelmiszeripari szakértők szerint az intézkedés nagyon megdrágítaná az alapanyagok árát. Például

a rovarirtószer nélkül termesztett kakaó 30 százalékkal drágítaná meg a csokoládé árát. A terv támogatói viszont azzal érvelnek, hogy az élelmiszerek mérgezőanyag-tartalma miatt az emberek egyre súlyosabb betegségekkel küszködnek.

A népszavazásra feltett, eldöntendő kérdések között szerepel még, hogy az állam hagyjon-e fel a koronavírus-járvány miatt súlyos gazdasági kárt szenvedett munkavállalók és vállalkozások extra támogatásával. Sokan túl bőkezűnek tartják ezt: több mint százezer vállalkozás és több mint egymillió ember kapott ugyanis Covid-segélyt a 8,5 millió lakosú országban.

Eldöntendő az is, hogy a rendőrség kapjon-e még nagyobb jogkört az emberek megfigyelésére és megelőző intézkedésekre a terrorizmus elleni küzdelemben. A népszavazás első eredményei már vasárnap ismertté válhatnak.

(MTI)

Kiemelt képünk forrása: mladiinfo