Budapest elveszett tetődíszei XXXII.

Óbudán a városházától jobbra található a Gebhardt-ház, amelyben Gebhardt József fűszer- és dohánykereskedése üzemelt. Ma is látható formáját 1905-ben nyerte el, mikor is a kétszintesre bővített házban a családon kívül még nyolc–tíz bérlő kapott helyet. Az eklektikus stílusú háznak az 1950-es évek végéig két ízléses saroktornya volt. Elbontásának okát a mai napig nem tudjuk, de az akkori város- és kultúrpolitika nem igazán kedvelte, így ahol tehette, elbonttatta a monarchiabeli épületek homlokzat- és tetődíszeit.

Kevesen tudják, hogy a szecesszió stílusirányzat kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. Az építészetben egyértelműen az eklektikával szemben határozta meg magát, és került minden olyan elemet, amely a historizmusra utalt. Helyettük az organikus elemek domináltak.  A Visegrádi és a Balzac utca sarkán álló bérház is szecessziós stílusban épült 1911-ben. Sarokrészén egykor egy manzárdablakos torony állt, amelyet statikai okokra hivatkozva 1967-ben távolítottak el, sok más budapesti toronyhoz hasonlóan.

A Baross utcában található a józsefvárosi polgármesteri hivatal épülete. A Sivirszky Antal által megálmodott „előljáróság” 1897–1899 között épült fel. Érdekesség, hogy Sivirszky Antal készítette a terveket a budai Ördög-árok befedésére is. (A budai hegyvidéken eredő kis patak a tavaszi esőzések alkalmával a Tabánban halálos áldozatokkal járó özönvizeket okozott.) Az eklektikus, de erős reneszánsz jegyekkel rendelkező kétszintes épület párkányzatát számos helyen timpanon díszíti. A főhomlokzat fölötti timpanonban Mátrai Lajos szoborkompozíciója látható, amely az elöljáróság működési körét jelképező alakokat mutat be, mint például közoktatás, közegészség, közélelmezés és vásárügy, ipar, közjótékonyság és szegényügy. A tetőzetet több helyen gazdag bádogdíszekkel ellátott, erősen tagolt magastető díszítette. Érdekesség, hogy az átadáskor még a gőzfűtés mellett „légszeszvilágítás” volt, az áramot csak később vezették be a világításhoz. Még a második világháború előtt történt bővítésekor elbontották a tetőzetet és egy újabb szintet húztak fel a helyére. A beavatkozással a központi timpanon és a szobrok is egy szinttel feljebb kerültek, de a felettük elhelyezkedő tetődíszeket már nem építették vissza.  

A Vajda Péter utca 7–13. szám alatt található a több lépcsőházból álló székesfővárosi kislakásos bérház tömbje, amelyet Márkus Géza és Spiegel Frigyes tervezett. Az 1912-re elkészült szecessziós jegyeket magán viselő épület négy főhomlokzattal rendelkezett. A négy főhomlokzat tetejét magastető és díszes bronz záróelem koronázta. A tervezőpáros még a kéményeket is stílusosan, a magastetőkhöz hasonló kinézetre tervezte meg. A II. világháborúban az épület több belövést kapott, a tetődíszek is kisebb sérüléseket szenvedtek. Az 1950-es évek elején – a tető sérüléseinek kijavítása helyett – az összes magastetőt elbontották, helyére egy ötödik szintet építettek, illetve az összes homlokzatdíszétől is megfosztották.

A Bartók Béla út 46. sz. alatt ma egy kormos homlokzatú, egyszerű bérházat láthatunk. Pedig az 1909-ben épült eklektikus sarok bérháznak gazdag tetődíszei voltak: a két szélén kupola, sarokrészén egy torony, mögötte pedig egy kisebb kupola helyezkedett el. A visszaemlékezések szerint a saroktorony az 1956-os forradalom idején súlyosan megsérült, de az épület két szélén található kupolák még az 1970-es évek elején is a helyükön álltak. 1973-ban egy tetőfelújítás alkalmával minden tetődíszét elbontották és egyszerű sátortetővel látták el.

(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)

 

Fecske Gábor László