Több szakszervezet korábban a túlórázásért, most a túlórázás ellen tiltakozik
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke hangsúlyozta: aki korábban a vasárnapi boltzár ellen vonult fel, az most a munka törvénykönyvének módosításával szemben is tiltakozik.
„Ezen semmi meglepő nincs. Attól az ideológiától és alapértékektől, ami a szervezőket jellemzi, nem idegen. Az lenne furcsa, ha nem így lenne.”
A szakszervezeti vezető kiemelte, a kereskedelmi ágazatban az itthoni második legnagyobb munkáltatónál, ahol kb. 13 ezer munkavállaló dolgozik, kötöttek egyedül olyan kollektív szerződést, amely a 2012-ben elfogadott munka törvénykönyve alapján lehetőséget biztosított arra, hogy 250 óra helyett 300 óra túlórát vállalhasson a munkavállaló közös megegyezésen nyugvó szerződés alapján.
Többek között annak a szakszervezetnek az elnöke is rendelkezik ilyen kollektív szerződéssel, aki a napokban zajló tüntetések során az első sorban vitte a molinót. A KDFSZ elnöke kiemelte, tudni kell, hogy a szerződésben „a munkavállalók felkent védelmezőiként” megszólaló szakszervezeti vezetők azt is aláírták, hogy a negyedik hónap után folyósítják a munkavállaló részére a túlórabéreket.
Jogosan merül fel a kérdés azzal kapcsolatban, hogy valaki miért vállal szakszervezeti vezetői pozíciót, ha aláír egy ilyen munkaszerződést, majd pedig kimegy tüntetni.
A KDFSZ elnöke azt is felidézte, hogy a vasárnapi boltzár bevezetése ellen mindenki tiltakozott, mondván, hogy bevezetésével elveszítik a vasárnapi műszakpótlékot, és sokan elbocsátásokat vizionáltak. Az érvénybelépést követően, amíg egy éven át nem voltak nyitva a boltok vasárnap, rájöttek, hogy az emberek kedvelik ezt az eljárásrendet, majd az újranyitáskor ismét háborogni kezdtek. „Félelmetes, hogy összekeverednek ezek a dolgok” – jegyezte meg.
Bubenkó Csaba szerint a munkavállalóknak és szakszervezeteknek kizárólag törvényes keretek között kellene tüntetniük. Minden ember egyéni felelőssége, hogy tudja miben vesz részt, és tisztában legyen tettei következményeivel. Emellett viszont a szervező erkölcsi és emberi felelőssége az, hogy milyen cselekedetekre és megmozdulásokra ösztönzi a résztvevőket.
Nem korrekt a részükről, ha olyan jogellenes magatartásra buzdítanak embereket, mint például a rendőrök megtámadása. A KDFSZ elnöke úgy gondolja, ha van egy ilyen jellegű törvény, amely már elfogadásra került, a tiltakozás helyett hatékonyabb lenne a munkáltatóval lefolytatni azokat a tárgyalásokat, amik mindenki számára megfelelő helyzetet eredményez. Ezt kell felismernie az embereknek Bubenkó Csaba szerint.
