Milliós túlóraszámok – összeomolhat a svéd egészségügy

Idén az első nyolc hónapban 2,2 millió túlórát regisztráltak a svéd kórházakban. A koronavírus-járvány akár tönkre is teheti az eleve túlterhelt, jelentős munkaerőhiánnyal küszködő svéd egészségügyi rendszert.

Egy friss felmérés szerint az év első nyolc hónapjában majdnem 2,2 millió órányi túlórát végeztek el a svéd kórházakban dolgozó nővérek – közölte a V4NA Hírügynökség.

Sineva Ribeiro, a svéd Egészségügyi Szövetség elnöke szerint még soha nem voltak ilyen magasak a túlóraszámok az országban.

Svédország tehát jelentős szakemberhiánnyal kénytelen szembenézni a járvánnyal. Számos egészségügyi alkalmazott megbetegedett, azoknak pedig, akik nem kapták el a vírust, most a munkából kiesett kollégáikat is helyettesíteniük kell.

A több milliós túlóraszám megdöbbentő lehet, ez mégis minimálisan (9%-kal, hozzávetőlegesen 178 ezer órával) több, mint amit a tavalyi év ugyanezen időszakában regisztráltak. Mindenesetre az adatok egyértelműen a rendszer túlfeszítettségére utalnak – félő, hogy emiatt egyre több ápolónő hagyja el a szakmát – közölte a svéd SVT hírportál. A tömeges felmondások végképp bedönthetik az ország egészségügyi rendszerét.

Az SVT arról is beszámol, hogy bár a túlóraszám-növekedés országos átlaga nem éri el a 10%-ot, egyes kórházakban a koronavírus-járvány miatt egészen radikális emelkedések is előfordultak – így például Östergötland megyében, ahol 53%-kal, vagy épp Södermanland megyében, ahol pedig 27%-kal növekedett a túlóraszám.

A 2,2 millió óra egyébként nagyjából 1600 teljes állású nővér munkájának felel meg – ez nagyjából annyi, amennyi Gavleborg megye 285 ezer fős lakosságának teljes ellátásához volna szükséges.

Nem jött be a svédek taktikája

A tavaszi első hullám alatt a skandináv országban nem vezettek be jelentős járványügyi korlátozó intézkedéseket; az iskolák, a munkahelyek, még az éttermek is mind nyitva maradtak, sőt a maszkviselés, valamint a szociális távolságtartás is csak ajánlott volt. A svéd kormány mindössze annyit kért az emberektől, hogy viselkedjenek felelősen a járvány idején, és tartsák be az egészségügyi ajánlásokat…

A kormány kitartott a járványügyi szakembereinek tanácsa mellett, akik a tömeges lakossági immunitás („nyájimmunitás”) kialakítását tartották a megfelelő megoldásnak. Vagyis azt szorgalmazták, hogy a társadalom nagy része, legalább 80%-a minél előbb essen át a fertőzésen.

Májusra viszont a svédeknél háromszor annyi, halállal végződő megbetegedés történt, mint a szomszédos országokban.

Az elhunytak túlnyomó többsége idősotthonban lévő vagy saját otthonában ápolásra szoruló, 70 év feletti idős ember volt.

A Der Spiegel német magazin egy vezető nővért idézett, aki levelében azt írta a jóléti hatóságoknak, hogy

az idősotthonokban megnövekedhetnek az „aktív eutanázia”-esetek…

Lena Hallengren egészségügyi és szociális miniszter is kénytelen volt elismerni, hogy a járványpolitikájuk kudarcot vallott az idősek és a veszélyeztetett csoportok megvédése vonatkozásában – hangzott el az M1 Híradójában.

Anders Tegnell, a svéd járványi hatóság vezetője augusztus végén mégis diadalmasan jelentette be, hogy a svéd járványkezelési modell sikeresebbnek bizonyult, mint a többi európai ország intézkedései, mert náluk nem indult meg a második hullám.

Mostanra kiderült, hogy a Tegnell által is alkalmazhatónak tartott nyájimmunitás elmélete a gyakorlatban nem bizonyult jó taktikának, mivel még a legfertőzöttebb városban, Stockholmban is csupán a fertőzöttek 17%-ának volt a vérében elegendő mennyiségű ellenanyag egy újabb vírustámadás kivédéséhez.

Ráadásul a második hullám végül elérte a skandináv országot…

*

A rekord mennyiségű új fertőzött megjelenését követően Svédország a hét elején minden korábbinál szigorúbb járványügyi korlátozó intézkedéseket vezette be.

A SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegség miatt több mint 6300 svéd halt meg. Ez a szám lakosságarányosan tekintve jóval magasabb, mint a többi skandináv országban – jóllehet egyelőre valamivel alacsonyabb, mint a nagyobb európai országokban, így például Spanyolországban.

Forrás: V4NA Hírügynökség, Svt.se, M1, Qubit.hu, MTI

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

Nem lehet a nyájimmunitásra építeni a vírus elleni védekezést

„Nem a koronavírus erősödött, sajnos mi lettünk lazábbak” – Merkely Béla a Vasárnapnak

Koronavírus: az EU jelentős részén jóval súlyosabb a helyzet

A svéd járványszakértő továbbra sem javasolja maszkok viseletét

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay