Pedagógusok képzésével az afrikai sertéspestis ellen

A napokban ért véget az a kétszer két napos kurzus, melyet a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége szervezett pedagógusok számára. Az első találkozó témája az ágazat jelenlegi legégetőbb és legnagyobb kihívása, az afrikai sertéspestis volt.

A legelismertebb hazai szakemberek előadásain számos rendkívül érdekes információ hangzott el a betegséggel kapcsolatban. Fitos Gábor, az MSTSZ ügyvezető igazgatója elmondta: sajnos az afrikai sertéspestissel közép és hosszú távon együtt kell élnünk, ezért elengedhetetlen a gyakorlati tudás minél szélesebb körben történő átadása. Kitért arra is, hogy a rendezvénysorozat nem titkolt célja, hogy a jelen és a jövő szakemberei megismerjék az MSTSZ munkáját, tudják, hogy minden megyében megtalálható területi képviselőinek segítségére mindig számíthatnak.

Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettesének előadását Vajda Lajos, a hatóság Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese interpretálta. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy az ASP esetében egy igen nagy virulenciájú, nagyon nagy ellenálló-képességgel bíró vírusról beszélhetünk, amely sokáig életképes, de ha hatásos fertőtlenítőszerekkel találkozik, elpusztul.

Magas virulencia esetén akár 5-10 napon belül 100%-os elhullást eredményezhet az állományban, „kevésbé magas virulencia” esetén pedig 10-20 napon belül 70-90%-os elhullás várható. A vírus ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy (sertés bélsárban 11 nap, sertéshúsban hónapok, fagyasztott húsokban évek, sertésvérben 4 °C-on 18 hónap, csontvelőben 7-8 hónap, rothadó hullában 8 hónap, rothadó vérben és húsban 4 hónap, talajban 100-200 nap, vízben 70-120 nap, tűző napon 3 óra). 5% H-lúgban percek alatt elpusztul, 60 °C-on pedig 30 perc alatt.

Vajda Lajos ismertette azt is, hogy a vírus direkt kontaktus útján és ragályfogó tárgyakkal is terjed, aerogén úton, vagyis levegőben azonban feltehetően nem. Az ASP „demokratikus betegségnek” nevezhető, vagyis nem válogat kor vagy nem alapján, bármely egyedet megfertőz. Felhívta azonban az figyelmet, hogy az ASP nem nagy ragályozó képességgel bíró betegség, vagyis nem tapasztalható tömeges megbetegedés a járvány kezdetén. A téves elvárások pedig megnehezítik a betegség korai felismerését. A lappangási idő 3-15 nap.

A szakember bemutatta az ASP tüneteit is, hogy ezzel is segítse a korai felismerést. Ezek közé tartozik a magas láz és ennek folyományaként a vetélés, a hirtelen elhullás, csökkent étvágy, kedvetlenség, cianózis, inkoordinált mozgás, a bőrvérzések, hányás, véres hasmenés, a szem váladékozása és a bőrvérzés. A megbetegedett állatok 90-95 %-a 3-7 napon belül elpusztul. A fertőzött állatok esetében zsigereléskor jól látható a megnagyobbodott, sötét színű lép, a vérzések a lép burka alatt, a mellhártyán és/vagy a szívburok alatt, a csepleszben és a hashártya alatt, a gyomor és a bélcsatorna nyálkahártyája alatt, a húgyhólyag nyálkahártyájában, falában. Megfigyelhetjük a nyirokcsomók megnagyobbodását és bevérzését is.

Vajda Lajos rámutatott arra is, hogy az ASP ellen nincs vakcina, és nem is várható, ezért a behurcolás megakadályozásával és a járványvédelmi szabályok betartásával védekezhetünk ellen. A gazdáknak meg kell akadályozniuk, hogy vaddisznókkal érintkezhessenek házi sertéseik.

Gaál Csaba állatorvos, a Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. munkatársa ismertette a betegség történetét, feltűnésének első színhelyeit és a világban való elterjedését. Elmondta, 2007-ben új fejezet kezdődött a betegség európai történetében, amikor Grúziában egy Afrikából érkezett hajó ételmaradékát sertésekkel etették fel. A betegség gyorsan szétterjedt a kaukázusi országok (Örményország, Azerbajdzsán, Csecsenföld) házi és vaddisznó állományaiban egyaránt. Erről a távoli vidékről a járványoktól megszokottnál jóval gyorsabban terjedt a betegség nyugat felé Oroszország területén, majd azon túl. Eddig a főbb állomásai a következők voltak: 2013. Belorusszia, 2014. Litvánia, Lengyelország, 2015. Lettország, Észtország, Ukrajna, 2016. Moldova, 2017. Csehország, Románia, 2018. Magyarország, Kína, Bulgária.

Nagy Tibor, a Bonafarm Zrt. sertéságazati igazgatója a kockázati tényezők közé sorolta a telepi elhelyezkedést, a külső járványvédelmet, a személy- és járműforgalmat, a rágcsálókat, a madarakat és a rovarokat. Azt javasolta, hogy a telepek körül 20 méteres sávot hagyjanak tisztán, hogy se vaddisznók, se szúnyogok ne telepedhessenek meg a kerítések közelében. Mint mondta, érdemes bevezetni a háromzónás védekezést (fekete-szürke-fehér), kerítést építeni, a kapukat mindig zárva tartani, kéz- és lábbeli fertőtlenítőt kiépíteni, a rakodó rámpát zsilipezni, és a rágcsálókat állandóan irtani.

A Bonafarmnál bevezették, hogy az állatokkal közvetlenül érintkező személyzet tusolást követően, teljes öltözetcsere után lépet be a telepre, a munkához viselt ruházatot nem vehetik fel máshol, ételt pedig helyben biztosítanak számukra. A dolgozók nem tarthatnak saját sertést, cserébe a telepről kedvezményes áron vásárolhatnak állatot évi két alkalommal.

A járművek fertőtlenítő kapun, illetve fertőtlenítő medencén keresztül juthatnak be a telepre, a menetleveleket és a fertőtlenítési igazolást minden esetben ellenőrzik. Az állatszállító raktérből állat nem kerülhet vissza a telepre, tenyészállat pedig kizárólag karanténozást követően juthat be a telepre. Mint mondta, mindezekre azért fordítanak fokozott figyelmet, mert az ASP a fertőzött állat valamennyi testváladékával terjed, bélsárban pedig több napig megőrzi fertőzőképességét.

Búza László, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság titkára ismertette az ASP tüneteit, majd kiszámoltatta a hallgatósággal, hogy hány millió forintnyi bevételkiesést okozhat az ASP csupán 40 nap alatt. A számok elérték a 4-500 millió forintot. Szerinte ezt kell tudatosítani az érintettekben, mert így talán komolyan veszik a vírust. A szakember leszögezte, a tanítók tanítása ebben az esetben is a legfontosabb, hiszen meg kell sokszorozni a tudást, hogy mindenki értesülhessen a veszélyekről és a védekezés lehetőségeiről. Hiába tartja be ugyanis egy régióban egyetlen ember az előírásokat, ha a körülötte lévők nem veszik komolyan a betegséget.

A második, decemberi képzésen az egységes nyilvántartási-azonosítási rendszer volt a fő téma. Ami azért is kiemelten fontos, mert éppen az afrikai sertéspestis kapcsán pontosan nyomon kell követnünk, hogy mi történik egy-egy állattal, szükséges tudni, hogy milyen szállítások, bejelentések kapcsolódnak hozzá. 

A képzés természetesen a jövőben folytatódik, hiszen a szövetség szeretne választ adni jelenlegi és jövőbeni tagjainak a folyamatosan felmerülő, főként a fejlődő agrártechnikát és a genetikát érintő kérdésekre is.