Jön a gonosz ember láncfűrésszel és a mókusok alól kivágja a fákat?

Egyre több ember szeretne környezettudatosan élni, és ennek bizony része az örökös karácsonyfa-dilemma is. Minden évben feltesszük a kérdést: azzal teszünk jót, ha műfenyőt vásárolunk, mert azt hosszú éveken át használjuk, és megmentjük az élő fákat, vagy ezzel éppen növeljük a Földön a műanyagszemét mennyiségét? És mit tegyen az, akinek nincs kertje, hogy kiültethesse a földlabdás fenyőt? Egyáltalán, a gyökeres fák életben maradnak két hétnyi szobameleg után?

A teremtésvédelem fontosságára való tekintettel szerettünk volna választ kapni erre a kérdésre, ezért kerestük fel a Magyar Kertészeti Árudák Egyesülete elnökét. – Ha környezetvédelmi szempontból rangsoroljuk a vágott, az élő és a műfenyőt, természetesen az élő fenyőé az első hely, de ha a vágott komposztba kerül az ünnepek után, akkor azzal sem ártunk a környezetnek. Ne úgy képzeljük el, hogy jön a gonosz ember láncfűrésszel és a mókusok alól kivágja a fákat!

Ma már ezeket a fenyőket mezőkön, hatalmas táblákban termesztik, kifejezetten erre a célra

– mutatott rá Boross Dávid. – A legrosszabb választás a műfenyő, amit valahol Ázsiában előállítanak, és keresztülhajóztatják az egész világon, mire eljut Európába. Korábban az volt mellettük az érv, hogy 10-20 évig használhatjuk őket, azonban ez az elmélet megbukott, mert a legtöbb rendkívül silány minőségű, és legfeljebb 3-4 évig bírják, majd egyszerűen szétesnek – tette hozzá. Megjegyezte, persze készülnek ma már rendkívül jó minőségű műfenyők is, de azokat inkább intézmények, cégek vásárolják meg, mert a legtöbb ember nem engedheti meg magának magas ára miatt.

A kifejezetten karácsonyfának szánt fenyőket 5-10 évig nevelik, mire elérik a kitermelési magasságot. Életük során folyamatosan lekötik a szén-dioxidot, amivel hatalmas szolgálatot tesznek a bolygónak. – A hibát mi, emberek követjük el azzal, hogy a karácsonyi ünnepek után ezeket a fákat nem komposztáljuk, hanem otthon elégetjük vagy elvitetjük, ahol hatalmas égetőbe kerülnek, ezáltal a széndioxid visszajut a légkörbe – mutatott rá Boross Dávid. – Lakóhelyünkön érdemes érdeklődni az önkormányzatnál vagy a helyi hulladékszállító cégnél, hogy mi történik az összegyűjtött fenyőkkel.

Ha azt mondják, hogy hulladékégetőbe viszik, akkor inkább próbáljuk meg mi magunk feldarabolni és komposztálni!

Sokaknak erre persze nincs lehetősége, de szerencsére egyre több helyen ismerik fel ennek jelentőségét, és már néhány budapesti kerületben is komposztáltatják a fákat – tette hozzá. Az el nem adott fenyőkből pedig koszorú lesz – a nordmann fenyő ágai még hónapokig gyönyörűek maradnak –, vagy szintén a komposztba kerülnek.

Érdemes kitérni a gyökérzettel vásárolt élő fákra is, mely szintén környezettudatos választás. Azokat ugyanis az ünnepek után kiültethetjük. Akinek pedig erre nincs lehetősége, az visszaviheti a kertészetekbe. – Városban az élő fenyők 70, vidéken 30 százalékát visszahozzák az üzleteinkbe, melyeket mi faiskolai áruként tavasszal újraértékesíthetünk. Emellett sokat adományozunk a Tízmillió fa Alapítványnak és az Iskolakert Alapítványnak is – tudtuk meg az elnöktől.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ha szeretnénk kiültetni a fát, figyeljünk arra, hogy nagy gyökérzettel rendelkezzen. – A gyökeres fenyőket kétféleképp árusítják. Adhatják cserépben – ilyenkor feltüntetik, hogy „cserépben nevelt” vagy „konténerben nevelt”. A másik lehetőség, hogy szabadföldben termelik, és csak néhány héttel az ünnepek előtt veszik ki onnan. Ha ilyet vásárolunk, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy egy egyméteres fához legalább 20-30 literes (körülbelül ugyanennyi kilogrammos) földlabda tartozzon – hívta fel a figyelmet.

Korábban behozatalkor fontos volt a meleghez szoktatni a fát, de mivel nincsenek kemény mínuszok, ennek nincs különösebb jelentősége.

Kitért arra is, hogy minél kevesebb ideig tartsuk a melegben, lehetőség szerint már január első napjaiban vigyük ki az udvarra. Elültetni azonban tavasszal is ráér.

Hazánkban a háztartásokkal egyező számú fenyő kel el évente, vagyis 2,5-3 millió darab. Természetesen nem minden háztartásban állítanak fát, vallási vagy anyagi okok miatt. Műfenyőt kevesen vásárolnak, ezek száma csupán 200-300 ezer körül mozog. Gyökeres fenyőből néhány tízezer kel el, így a legnagyobb mennyiségben a vágott fenyőt árusítják, melynek körülbelül fele külföldről érkezik, a maradék 50 százalék megvásárlásával azonban a hazai termelőket segítjük.

Kiemelt képünk forrása: MTI/Balázs Attila