Hogyan kerül a skandináv „origami” a karácsonyfára?
– A skandináv papírszív-hajtogatás Magyarországon jószerével ismeretlen. Miért hajtogatnak a svédek, a dánok papírszíveket karácsonyra?
– A szokás feltehetően német hatásra terjedt el Észak-Európa népeinél, a skandináv országokban ez egy igen régi tradíció része. Dániában az 1860-as évektől, magától Andersentől maradt fent az első ilyen szív, melyet máig múzeumban őriznek, de Norvégiában található még ennél régebbi is. Az első ilyen szíveket még nem a karácsonyfára tették, ám a 19. század végétől egyre gyakrabban megjelentek az ünnepi dekorációban, mára pedig egyértelműen a skandináv karácsony elválaszthatatlan részévé váltak.
A dísz egy nagyon különleges, térbeli fonás eredményeképpen jön létre, melyen legvégén egy kis kosárkát kapunk, melyet felakaszthatunk a fára. A skandinávok egy szem cukrot, mazsolát vagy diót tesznek a közepére.
– A skandináv országokban elsősorban a kultúraformáló polgárság szokásai érvényesülnek – ez a helyzet ezekkel a papírszívekkel is?
– Pontosan, ez a polgársághoz köthető szokás volt. A papírszívkészítés azzal függhetett össze, hogy a 19. század második felében már nagy tételben és olcsón hozzá lehetett férni olyan alapanyagokhoz, mint a papír. A skandináv országokban így hamar bekerült az otthoni kézműveskedés körébe.
Korábban szalmából fontak, vagy fából faragtak díszeket és azokat aggatták a karácsonyfára. A karácsonyi ünnepkörbe fokozatosan bevonták az újabb házi papírdíszeket is, melyek idővel kiszorították a korábbi díszeket. A papír viszont múlékony és sérülékeny anyag: meggyűrődik, elszakad, nehéz megőrizni. Ebből adódik, hogy szinte minden évben újakat készítettek a családok.
Jelenleg a dánok és a norvégok a „legnagyobbak” a díszszív-készítésben, nagyon sok mindent tudnak varázsolni, akár virágot, jávorszarvast, dinoszauruszt, lepkét is alkotnak a szívek közepére.
– Hogyan tudott meghonosodni Magyarországon ez a dísz?
– Úgy tűnik, hogy eddig még sehogyan. Magyarországon ennek a technikának csak egy-egy magányos hirdetője volt, kuriózumként volt jelen. Én is, mint svédtanár, igyekszem megismertetni a svéd kultúra ezen jellegzetes elemét a diákjaimmal és az érdeklődő kézművesekkel.
Magyarországon ez a dísz még nem a karácsonyi ünnepkör része; volt rá példa, hogy felkértek arra, hogy száznál is több kis szívet készítsek egy esküvőre.
Azaz családon belül egy-egy jeles alkalomra is készülhetnek ezek a papírszívek, ajándékként vagy dekorációként.
– Honnan ered a svédek kézművesség-szeretete?
– A skandináv népek élete nagyon természetközeli. Szeretik és meg is becsülik. Karácsony előtt a családok elmennek az erdőkbe és terméseket, bogyókat, mohákat gyűjtenek. Van egy speciális zuzmójuk, az adventi zuzmó, amit azért is neveznek így, mert azzal díszítik a karácsonyi asztalaikat, adventi koszorúikat.
Másrészt a svéd közoktatásban nagyon magas színvonalon folyik a technika, a kézművesképzés. Ezeknek az óráknak a lényege, hogy a diákok megtanuljanak valamit megtervezni és megalkotni. Sok svéd ismerősöm van, akik valóban maguk készítik díszeiket, ajándékaikat.
Sajnos mára Magyarországon a kézzel készített ajándék kiment a divatból.
Kevesen tudják, de a svéd kézművesség, a szlöjd, 1905-1950 között jelen volt a magyar közoktatásban is, létezett is ilyen tantárgyunk! A svédektől vettük át ezt a típusú, mesterségek alapjait magába foglaló kézművestantárgyat.
Aki kedvet érez magában rá, az otthon is elkészítheti ezeket a díszeket. Aki viszont csak igazán szép svéd karácsonyt szeretne látni, annak azt tudom javasolni, hogy tekintse meg Bergman nagyszerű filmjét, a Fanni és Alexandert. Az a film sok minden felvillant a svéd polgári karácsonyról, arról, amikor szenteste táncolnak, énekelnek a feldíszített fa körül. Nagyon érdekes és különleges dolog más európai népek karácsonyi szokásaival megismerkedni – ilyen apró kuriózum maga a svéd hajtogatott papírdísz is.
Tóth Gábor
Az ismeretlen magyar játékkészítő, akinek a replikáin felnőttünk
Az ismeretlen magyar játékkészítő, akinek a replikáin felnőttünk
Kiemelt képünk forrása Harrach Ágnes