A járványok egyharmada a Föld-használat változásához köthető
A konferencia a koronavírus járvány miatt elmaradt idén áprilisban, azonban a szeptemberi új időpont sem tette lehetővé, hogy az életbe lépett korlátozások miatt Áder János személyesen tartson előadást a hallgatóknak Gödöllőn.
Az államfő videóüzenetében kiemelte: a diákkonferenciára beérkezett dolgozatok színvonalát jól mutatja, hogy 134-ből 72-öt jelöltek díjazásra. A pályamunkák által taglalt kérdések közül ötöt érintett: azaz milyen világban élünk és milyen kérdéseket kell megválaszolnunk az előttünk álló években, mit jelent a víz három drámája, miért fontos a biológiai sokszínűség megóvása, mit kezdjünk a hulladékkal, és mik a Covid-járvány tanulságai. Áder János rámutatott:
földtörténeti szempontból rövid, 60-70 év alatt, mára az emberi tevékenység lett az a tényező, ami a természeti környezetre a legnagyobb hatást gyakorolja.
Népességrobbanás, soha nem látott mértékű urbanizáció, a természeti tőke felélése – mutatott rá. Hangsúlyozta: egyetlen évszázad alatt a Föld lakóinak a száma három és félszeresére nőtt. Ma minden második ember városlakó, 2050-re pedig négyből három lesz az, hetente világszerte egymillió ember költözik városokba – tette hozzá.
A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen nemzedék alatt több városi infrastruktúrát kellene megépíteni, mint az elmúlt kétezer évben összesen. Ráadásul a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor gyorsabban nő, mint a népesség. Áder János kitért arra is, hogy
már most két és fél milliárd ember vízhiányos régióban él, 2050-re az akkori népesség fele súlyos vízhiánytól fog szenvedni.
A köztársasági elnök a Covid-járvány tanulságait elemezve kiemelte: korábban évente átlagosan három új járvány indult el a Földön, 2018-ban fordult elő először, hogy a WHO egyszerre hat vírus kapcsán adta ki a lehetséges járványügyi vészjelzést. Azóta a lista két további vírussal bővült, az egyik a Covid19. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a természetben meglévő, a járvány kialakulását fékező mechanizmusok a biodiverzitás hanyatlásával gyengülnek. A járványok egyharmada a Föld-használat változásához köthető – mondta. Hozzátette:
egy világjárvány kialakulása a gyorsan bekövetkező egészségügyi válságon túl gazdaság, munkaerő-piaci, költségvetési és társadalmi válságot is előidéz fejlett és fejlődő országokban egyaránt.
Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem megbízott rektora a résztvevőket köszöntve elmondta, az egyetem elkötelezett az agrár környezetvédelem, az agrár környezetgazdálkodás ügye mellett. Az egyetem – folytatta – egy megújult formában ezt még erőteljesebben képviseli, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, hiszen azt egységes földrajzi egységként kell kezelni. Kifejtette,
mind a kutatásban, mind az oktatásban elhivatottak, amit jelez az is, hogy több száz határon túli fiatal vesz részt képzéseiken.
Az eseményen adták át a rektori és dékáni különdíjakat, valamint elhangzottak az ezekhez kapcsolódó előadások. Az elismeréseket tizennégy szekcióba csoportosítva osztották ki, a bíráló bizottság további különdíjakat is megszavazott.
Gödöllő harmadik alkalommal adott otthont az OFKD-nak. A kétévente megrendezendő OFKD a természet- és környezettudományok, a környezet- és természetvédelem, valamint a környezet fenntarthatósága és a klímaügyek iránt érdeklődő középiskolás és egyetemi hallgatókat kívánja megszólítani. A kialakult vírushelyzet miatt az idei évben rendhagyó módon, a tudományos pályamunkákat csak írásban értékelték ki.
MTI
(Kiemelt képünkön: Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál, valamint a Magyar Nemzeti Parkok Hetének megnyitóján a Gödöllői Királyi Kastély udvarán 2020. szeptember 11-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor)
