Mariska szenzációsan nézett ki a szülőszobán

Nemrég reppent fel a hír, hogy egy ismert énekes felesége bombasztikusan nézett ki – másfél hónappal a szülés után. Mellékelve a fotó: vörös, testhez álló ruha és egy rövid szabadkozás, hogy mindez magától… eskü, semmit nem tett érte!

Kicsit meglepett ez az olvasat, mert Magyarországon még mindig inkább az édesanyai oldalt szokás domborítani egy-egy gólyahíres cikk mellé, de hát haladni kell a korral, no meg a külföldi celebekkel és pletykamagazinokkal, s alkalmazni a jól bevált receptet, a tuti kattintás mégsem a cuki babalábakra jön… Jó, jó, hát konzervatív ország vagyunk, eddig nem is volt divat a szülés utáni testverseny, főleg illedelmes, fehér ruhás, romantikus fotók készültek az újdonsült anyukákról.

Ám mostantól eljött a tűzpiros cicanacik és dögös magassarkúk ideje! 

Mindez csak azért érdekes, mert amikor Schobert Norbi provokatívan ócsárolta a szülőszobáról szerinte slamposan kivánszorgó kismamákat, egy emberként zúdult fel a közvélemény. Mert hogy nem ez adja meg egy anya értékét! És valóban nem – mint ahogy az sem, hogy milyen hamar nyeri vissza az a szegény nő a szülés előtti alakját. (Akinek mellesleg mondjuk éppen egy sürgősségi császár traumájával megküzdve kell egy másfél-kétévessel, egy újszülöttel, no meg a háztartással és a nem alvással megbirkóznia…)

Nem az egészséges énképpel rendelkezőket veszélyezteti Norbi beszólása

Jómagam egyébként minden alkalommal kevesebb kilóval távoztam a kórházból, mint amennyivel a várandóságot megkezdtem, és valószínűleg ez a tendencia folytatódni fog, hála a terhességi diabétesz áldásos hatásának (IRÓNIA, senkinek nem kívánom ezt a diétát…!); mégsem jutott soha eszembe hazaérve előkeresni a kis fekete koktélruhámat meg a jó öreg magassarkút, hogy aztán lőjek néhány eszméletlen képet magamról meg a tejbelövellésemről a közösségi oldalakra. De én ugye nem vagyok celebritás. Én csak egy mezei anyuka vagyok, így élveztem inkább a bennem szétáradó szeretetet és a semmihez sem hasonlítható babaillatot, ami egy idő után úgyis elillan.

Mindezt csak azért írom le, mert tényleg nem irigységből fáj, hogy az itthoni médiában is ez lett a mérlege annak, ha egy anya életet ad gyermekének.

Természetesen senki nem szűnik meg nőnek lenni abban a pillanatban, hogy édesanya lett, de a női létnek annyi gyönyörű árnyalata létezik, amelyek éppen ekkor kezdenek igazán kibontakozni! Nem szabad hagyni, hogy a kívülről érkező elvárások megkeserítsék ezeket az édes pillanatokat! Persze itt az ellenpélda is, Katy Perry énekesnő például szülés után négy nappal ezt a fotót lőtte magáról az egyik közösségi oldalra, ironikusan utalva arra, hogy milyen messze van az (akkor éppen) zajló MTV Music Awards gálától meg a vörös szőnyegen csillogó koktélruháktól. 

https://www.instagram.com/p/CEi9uDbBWO4/?utm_source=ig_embed

Mondjuk a képet elnézve az is megfogalmazódhat a kedves olvasóban, hogy azért az sem szerencsés, ha átesünk a ló túloldalára. De talán tényleg nem árt, ha tudatosítjuk a világban, hogy az édesanyáknak ilyenkor azért van fontosabb dolguk is, mint hogy bombanőnek látszódjanak a világ szemében. A kép talán túlzó – mindenesetre én se vittem magammal sminkkészletet a vajúdóba, sem váltás melltartót a szülés utáni látogatóim fogadásához. Természetesen azt is megértem, ha valakinek lelkileg erre van szüksége ahhoz, hogy szeretni tudja a szülés alatt meggyötört testét (lelkét?). 

De talán még most érdemes szóvá tenni, kikérni magunknak, ha elviselhetetlen terheket rak ránk a szülés utáni hullámvasútban a média. Különben ne csodálkozzunk rajta, ha a szalagcím előbb-utóbb átalakul, s már az lesz a szenzáció, hogy Kis Mariska eszméletlenül dögös volt a szülőszobán. A végén még elhisszük, hogy minden csak erről szól, és ehhez próbálunk majd alkalmazkodni…

…és az tényleg keserves lesz…